Joan Baez

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Joan Baez
Joan baez01.jpg
Joan Baez
Életrajzi adatok
Születési név Joan Chandos Baez
Született 1941. január 9. (73 éves)
Pályafutás
Műfajok folk, country
Aktív évek 1958-napjainkig
Hangszer gitár, zongora, ukelele
Hang szoprán
Kiadók Vanguard (1960–1971)
A&M (1972–1977)
Potrait/CBS (1977–1981)
Gold Castle (1989–1991)
Virgin (1991–1993)
Guardian (1995–2002)
Koch (2002–)

Joan Baez weboldala

Joan Chandos Baez (Staten Island, New York, 1941. január 9. –), ír-mexikói származású amerikai folkénekesnő. Hangja lírai szoprán, egyes dalaiban erőteljesebb: drámai szoprán, erőteljes vibrátóra képes. Hangterjedelme három oktáv.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Édesapja Albert Vinicio Báez (1912–2007)[1] fizikatanár volt, édesanyja, Joan Bridge (megkülönböztetésül lányától, őt Big Joan néven említik) pedig drámatörténetet oktatott az egyetemen. Skóciában született 1913-ban, és jelenleg is (2011-ben) lányával él együtt.

Nővére Pauline Thalia Baez (1939); húga, Mimi Margarita (asszonynevén Fariña) Baez (1945–2001) szintén népzenei előadó lett, bár nővérénél kevéssé ismert.[2].

Baez a bostoni egyetemen kezdett gitározni. Gyönyörűen csengő énekhangját akusztikus gitárjátékkal kíséri ma is. Fiatal korában maga is érzékelte a társadalmi megkülönböztetést, mexikói származása miatt. Részben ez vezette a polgári jogi aktivisták közé.[3] Egyik lemezét (Gracias a la Vida) apjának ajánlotta: Apámnak ajánlom, akitől a latin nevemet örököltem, és annyi optimizmust, amennyit csak kívánhatok (1967)[4].

Az 1959-es és 60-as Newporti Folk-fesztiválokon aratott sikerei nyomán vált világszerte ismertté. Az akkor még teljesen ismeretlen 18 éves Joan Baezt Bob Gibson folk muzsikus mutatta be 1959-ben; ez lett karrierjének kezdőpontja. (Virgin Mary Had One Son, We Are Crossing The Jordan River) Már népszerű művészként jelent meg az 1967-es Newport fesztiválon:[5] A Woodstocki fesztivál zenei rendezvényen már négy dallal szerepelt, különösen nagy visszhangot váltott ki Joe Hill[6] című dalával (1969).

Eleinte népdalokat és balladákat énekelt, később Pete Seeger, Phil Ochs, Malvina Reynolds, Bob Dylan és mások gyakran politikai-moralizáló dalait is megszólaltatta (protest song).

1965-ben megalapított egy békemozgalmi intézményt (Institute for the Study of Nonviolence) és bekapcsolódott az amerikai polgárjogi mozgalmakba.

Az második koncertlemezén található a We Shall Overcome című szám, amely a baloldali ifjúság himnusza lett. Az 1963-as óriási washingtoni béketüntetésen a tömeg ezt a dalt énekelte.

Legismertebb dala az első lemezén található és gyorsan népszerűvé váló Donna Donna.

Barack Obama meghívására a Fehér Ház vendége volt 2010 februárban:[7]

Magánélete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Joan Baez és Bob Dylan

Baez és Bob Dylan között 1963-65 szerelmi kapcsolat is volt, ennek megromlása vezetett a közös előadások visszaszorulásához is. 1967-ben egy háborúellenes tüntetést követő bebörtönzése során ismerkedett meg David Harrisszel, akivel a szabadulásuk után összeházasodtak. 1969-ben született meg közös gyermekük, Gabriel. 1973-ban elváltak. A 1970-es évek második felében és az 1980-as évek elején az Apple cég alapítójához, Steve Jobshoz fűzte romantikus kapcsolat.

Az 1970-es évek elején nagy port kavart, mikor a sajtónak részletesen beszámolt egy évtizeddel korábbi leszbikus kapcsolatáról, illetve bejelentette, hogy biszexuális.[8] A melegjogi mozgalom elkötelezett támogatója, 1978-ban több konceret is adott a Briggs-indítvány elleni kampányhoz kapcsolódóan. Részt vett a Harvey Milk meggyilkolt meleg politikus emlékére szervezett menetekben is.

Utoljára 1997 június 20-án járt Budapesten. A Petőfi csarnokban lépett fel.

Lemezei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagylemezei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Joan Baez (1960) Vanguard
  • Joan Baez In Concert (1962)
  • Farewell, Angelina (1965)
  • Joan (1967) Vanguard VSD 79240
  • Baptism: A Journey Through Our Time (1968) Vanguard VSD-79275
  • Any Day Now (1968) Vanguard VSD-79306/7
  • David's Album (1969)
  • One Day at a Time (1970)
  • Blessed Are... (1971) Vanguard VSQ 40001/2 (quadrofon változatban is)
  • Carry It On (1971)
  • Come From the Shadows (1972)
  • Where Are You Now, My Son? (1973)
  • Gracias a la Vida (1974) A&M Records SP-3614
  • Diamonds and Rust (1975)
  • Gulf Winds (1976)
  • The Joan Baez Lovesong Album (1976) Vanguard VSD-79/80
  • From Every Stage (1976) A&M Records SP 6506
  • Blowing Away (1977)
  • Honest Lullaby (1979)
  • Very Early Joan 61–63 (1981)
  • European Tour (1981)
  • Speaking of Dreams (1989) Gold Castle Records DI 71324
  • Brothers in Arms (1991) Gold Castle Records D2-71363
  • Diamonds (1996) A&M Records 540-500-2

Könyvei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Joan Baez Songbook (1964)
  • Daybreak (1968)
  • Coming Out (David Harrisszel, 1971)
  • And then I wrote (1979)
  • Ballad Book (1984)
  • And a Voice to Sing With (1987)
  • One Bowl of Porridge: Memoirs of Somalia (1987)
  • Play Me Backwards (1993)
  • Gone from Danger (1997)

Video[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Albert Báez, a fizikus Joan Baez édesapja
  2. Margarita Mimi Baez
  3. Női személyiségekről szóló oldal
  4. Eredeti angol szövege: This record is dedicated to my father who gave Latin name and whatever optimism about life I may claim
  5. Szereplése az 1967-es Newport folk fesztiválon
  6. Joe Hill ártatlanul elítélt és kivégzett munkás
  7. A Fehér ház vendége 2010-ben A polgárjogi küzdelmek muzsikusainak fogadásán
  8. Claude J. Summers: Baez, Joan. glbtq: An Encyclopedia of Gay, Lesbian, Bisexual, Transgender, and Queer Culture

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Joan Baez témájú médiaállományokat.
  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap