Joan Baez
| Joan Baez | |
 |
|
| Joan Baez | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Joan Chandos Baez |
| Született | 1941. január 9. (72 éves) |
| Pályafutás | |
| Műfajok | folk, country |
| Aktív évek | 1958-napjainkig |
| Hangszer | gitár, zongora, ukelele |
| Hang | szoprán |
| Kiadók | Vanguard (1960–1971) A&M (1972–1977) Potrait/CBS (1977–1981) Gold Castle (1989–1991) Virgin (1991–1993) Guardian (1995–2002) Koch (2002–) |
|
|
|
| Joan Baez weboldala | |
Joan Chandos Baez (Staten Island, New York, 1941. január 9. –), ír-mexikói származású amerikai folkénekesnő. Hangja lírai szoprán, egyes dalaiban erőteljesebb: drámai szoprán, erőteljes vibrátóra képes. Hangterjedelme három oktáv.
Tartalomjegyzék |
Élete[szerkesztés]
Édesapja Albert Vinicio Báez (1912–2007)[1] fizikatanár volt, édesanyja, Joan Bridge (megkülönböztetésül lányától, őt Big Joan néven említik) pedig drámatörténetet oktatott az egyetemen. Skóciában született 1913-ban, és jelenleg is (2011-ben) lányával él együtt.
Nővére Pauline Thalia Baez (1939); húga, Mimi Margarita (asszonynevén Fariña) Baez (1945–2001) szintén népzenei előadó lett, bár nővérénél kevéssé ismert.[2].
Baez a bostoni egyetemen kezdett gitározni. Gyönyörűen csengő énekhangját akusztikus gitárjátékkal kíséri ma is. Fiatal korában maga is érzékelte a társadalmi megkülönböztetést, mexikói származása miatt. Részben ez vezette a polgári jogi aktivisták közé.[3] Egyik lemezét (Gracias a la Vida) apjának ajánlotta: Apámnak ajánlom, akitől a latin nevemet örököltem, és annyi optimizmust, amennyit csak kívánhatok (1967)[4].
Az 1959-es és 60-as Newporti Folk-fesztiválokon aratott sikerei nyomán vált világszerte ismertté. Az akkor még teljesen ismeretlen 18 éves Joan Baezt Bob Gibson folk muzsikus mutatta be 1959-ben; ez lett karrierjének kezdőpontja. (Virgin Mary Had One Son, We Are Crossing The Jordan River) Már népszerű művészként jelent meg az 1967-es Newport fesztiválon:[5] A Woodstocki fesztivál zenei rendezvényen már négy dallal szerepelt, különösen nagy visszhangot váltott ki Joe Hill[6] című dalával (1969).
Eleinte népdalokat és balladákat énekelt, később Pete Seeger, Phil Ochs, Malvina Reynolds, Bob Dylan és mások gyakran politikai-moralizáló dalait is megszólaltatta (protest song).
1965-ben megalapított egy békemozgalmi intézményt (Institute for the Study of Nonviolence) és bekapcsolódott az amerikai polgárjogi mozgalmakba.
Az második koncertlemezén található a We Shall Overcome című szám, amely a baloldali ifjúság himnusza lett. Az 1963-as óriási washingtoni béketüntetésen a tömeg ezt a dalt énekelte.
Legismertebb dala az első lemezén található és gyorsan népszerűvé váló Donna Donna.
Barack Obama meghívására a Fehér Ház vendége volt 2010 februárban:[7]
Magánélete[szerkesztés]
Baez és Bob Dylan között 1963-65 szerelmi kapcsolat is volt, ennek megromlása vezetett a közös előadások visszaszorulásához is. 1967-ben egy háborúellenes tüntetést követő bebörtönzése során ismerkedett meg David Harrisszel, akivel a szabadulásuk után összeházasodtak. 1969-ben született meg közös gyermekük, Gabriel. 1973-ban elváltak. A 1970-es évek második felében és az 1980-as évek elején az Apple cég alapítójához, Steve Jobshoz fűzte romantikus kapcsolat.
Az 1970-es évek elején nagy port kavart, mikor a sajtónak részletesen beszámolt egy évtizeddel korábbi leszbikus kapcsolatáról, illetve bejelentette, hogy biszexuális.[8] A melegjogi mozgalom elkötelezett támogatója, 1978-ban több konceret is adott a Briggs-indítvány elleni kampányhoz kapcsolódóan. Részt vett a Harvey Milk meggyilkolt meleg politikus emlékére szervezett menetekben is.
Utoljára 1997 június 20-án járt Budapesten. A Petőfi csarnokban lépett fel.
Lemezei[szerkesztés]
Nagylemezei[szerkesztés]
- Joan Baez (1960) Vanguard
- Joan Baez In Concert (1962)
- Farewell, Angelina (1965)
- Joan (1967) Vanguard VSD 79240
- Baptism: A Journey Through Our Time (1968) Vanguard VSD-79275
- Any Day Now (1968) Vanguard VSD-79306/7
- David's Album (1969)
- One Day at a Time (1970)
- Blessed Are... (1971) Vanguard VSQ 40001/2 (quadrofon változatban is)
- Carry It On (1971)
- Come From the Shadows (1972)
- Where Are You Now, My Son? (1973)
- Gracias a la Vida (1974) A&M Records SP-3614
- Diamonds and Rust (1975)
- Gulf Winds (1976)
- The Joan Baez Lovesong Album (1976) Vanguard VSD-79/80
- From Every Stage (1976) A&M Records SP 6506
- Blowing Away (1977)
- Honest Lullaby (1979)
- Very Early Joan 61–63 (1981)
- European Tour (1981)
- Speaking of Dreams (1989) Gold Castle Records DI 71324
- Brothers in Arms (1991) Gold Castle Records D2-71363
- Diamonds (1996) A&M Records 540-500-2
Könyvei[szerkesztés]
- Joan Baez Songbook (1964)
- Daybreak (1968)
- Coming Out (David Harrisszel, 1971)
- And then I wrote (1979)
- Ballad Book (1984)
- And a Voice to Sing With (1987)
- One Bowl of Porridge: Memoirs of Somalia (1987)
- Play Me Backwards (1993)
- Gone from Danger (1997)
Video[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ Albert Báez, a fizikus Joan Baez édesapja
- ↑ Margarita Mimi Baez
- ↑ Női személyiségerekől szóló oldal
- ↑ Eredeti angol szövege: This record is dedicated to my father who gave Latin name and whatever optimism about life I may claim
- ↑ Szerplése az 1967-es Newport folk fesztiválon
- ↑ Joe Hill ártatlanul elítélt és kivégzett munkás
- ↑ A Fehér ház vendége 2010-ben A polgárjogi küzdelmek muzsikusainak fogadásán
- ↑ Claude J. Summers: Baez, Joan. glbtq: An Encyclopedia of Gay, Lesbian, Bisexual, Transgender, and Queer Culture
- Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Joan Baez hivatalos weblap
- budapesti koncertjéről ugyanott
- Lapja az Allmusic címen Életrajza és lemezei
- Magyar lap
