Jeszenszky Dezső

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Kolibri1803 (vitalap | szerkesztései) 2020. augusztus 30., 16:18-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Infobox csere.)
Jeszenszky Dezső
Született1864. március 19.[1]
Nagyszentmiklós[1]
Elhunyt1917. december 2. (53 évesen)[1]
Igló[1]
Állampolgárságaosztrák–magyar
Foglalkozása
  • színész
  • lapszerkesztő
  • szakíró
  • színigazgató
A Wikimédia Commons tartalmaz Jeszenszky Dezső témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Jeszenszky Dezső (Nagyszentmiklós, 1864. március 19.Igló, 1917. december 2.) színész, igazgató.

Életútja

Apja ügyvéd volt, szüleit korán elvesztette. Szarvason járt gimnáziumba megszakításokkal, mert közben a pozsonyi hadapródiskolában is tanult három hónapig. Dolgozott a chemnitzi gazdasági gépgyárban is, majd 1882-ben leérettségizett. Három napra rá Orosházán, Szegedi Mihálynál lett színész. 1888-ban lett a besztercebányai színház igazgatója, rendszeresen írt a helyi lapokba tárcákat, verseket, elbeszéléseket. Társulatával az 1880-as években megfordult a Szepességben, Iglón és Lőcsén. Volt súgó és színházi titkár is. 1909. július 15-én ünnepelte Gölnicbányán a Rang és módban színészi működésének 25 éves jubileumát. 1913. július 1-jén vonult nyugdíjba. Szerkesztette a Korompa című lapot, később pedig az Auguszta hadibiztosító megbízottjaként dolgozott. A Vidéki Hírlapírók Országos Szövetségének tagja volt.

Első felesége Csáder Irén (?, 1870 – Pozsony, 1916. december 18.) színésznő, második neje Széll Erzsi (Minka, sz. 1880. augusztus 27.) színésznő volt.

Működési adatai

1883–1886: Miklósy Gyula; 1887: Pesti Lajos; 1890: Hubay Gusztáv; 1892: Mezei János; Jáni János; 1893: Fekete Miksa; 1894–98: Báródi Károly; 1900–1905: Báródi Károly; közben 1902: Nagyszombat; 1905: Szabadhegyi; 1908–11: Szabados László; 1911: Márffy; 1912: Könyves.

Színházigazgató volt:

Könyve

Források

  1. a b c d Magyar színházművészeti lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1994