I. Szuppiluliumasz hettita király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Szuppiluliumasz
Hittite Chariot.jpg

Titulusai Nagy Király, Hős, Hatti Királya, Tabarnasz
Hatti királya
Šuppiluliumaš
Uralkodási ideje
i. e. 1344 körül – i. e. 1322 körül
Elődje II. Hattuszilisz(?)
Utódja II. Arnuvandasz
Életrajzi adatok
Házastársa Henti
Házastársa Nikalmal
Gyermekei Arnuvandasz
Telipinusz
Pijaszilisz (Šarri-Kušuḫ)
Cannanca ("Zannanza")
Murszilisz
több ismeretlen nevű leány
ismeretlen nevű leány (Sattivaza felesége)
Muvatti (Maszkviluva felesége)
Masszanauccisz
Édesapja II. Tudhalijasz(?)
Édesanyja Taduhepa(?)

I. Szuppiluliumasz (Šuppiluliuma[š], mšu-up-pi-lu-li-um[-aš] 𒐕𒋗𒌒𒁉𒇻𒇷𒌝𒀸) Hatti királya, Ehnaton, Tutanhamon, I. Assur-uballit, III. Suttarna és II. Burnaburias kortársa, körülbelül i. e. 1344–től[1] 1322-ig.

Személyének kérdése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

II. Tudhalijasz király tanácsadójaként és tábornokaként lépett színre az akkori fővárosban, Szamuhában. Valószínűleg Tudhalijasz és Taduhepa fia volt. Trónra lépéséről különböző elképzelések léteznek. Az egyik szerint Szuppiluliumasz letaszította a trónról és megölte Tudhalijaszt. Ezt a papok később hatalmas bűneként rótták fel, amikor megemlítették Szuppiluliumasz fiának, a későbbi II. Murszilisznek, bár a felirat nem teljesen egyértelmű, ahogyan az sem, hogy Murszilisz miért jegyezte volna fel apja erőszakos hatalomátvételét. Más verzió szerint szó sincs államcsínyről, sőt Tudhalijasz és Szuppiluliumasz között még Taduhepa új férje, II. Hattuszilisz is uralkodott. Olyan elképzelés is van, hogy Szuppiluliumasz még gyermek Tudhalijasz halálakor, és Hatuszilisz régensként kormányzott, ez esetben Tudhalijasz győzedelmes hadvezére egy másik Szuppiluliumasz lehetett.

Tudhalijasz uralkodásának második felében ugyanis annak betegsége miatt több alkalommal egy bizonyos Szuppiluliumasz vezetett hadakat a Hattit fenyegető népek ellen. Legyőzte Hajaszát és leánytestvérét Hajasza királyához, Hukkanához adta. A kaszkákat is legyőzte, akik ezután Karannisz és Pijapilisz vezetésével szövetkeztek a hettiták ellen; az azzi vezér, Karannisz saját királyi udvart alakított ki. Szuppiluliumasz és Tudhalijasz legyőzték őket, és a hettita udvar fővárosa újra Hattuszasz lehetett.

A hadvezér Szuppiluliumasz arzavai hadjárata után II. Tudhalijasz eltűnik a feliratokból, de egyáltalán nem egyértelmű, hogy I. Szuppiluliumasz rögtön ezután király lett-e, vagy egyáltalán örököse volt-e Tudhalijasznak, és Szuppiluliumasz vezér azonos-e I. Szuppuliumasz királlyal. II. Murszilisz egy felirata (Murszilisz imája) tudósít arról, hogy a király fiai, a harci szekeresek parancsnokai és az ő apja esküt tettek Tudhalijasznak, hogy a nekik juttatott területekkel megelégszenek. E felirat azt bizonyítja, hogy Szuppiluliumasz semmiképp sem volt kijelölt örökös, de nem bizonyítja, hogy Murszilisz apja Tudhalijasz fia lett volna. Szintén Murszilisz felirataiból tudunk egy Alaszija szigetén történt mészárlásról, melynek során Tudhalijasz családtagjait kiírtották, és ez nyithatta meg az utat Szuppiluliumasz előtt. Ugyanakkor ma már bizonyos, hogy Szuppiluliumaszt megelőzte még egy Tudhalijasz is, akit „Ifjabb” Tudhalijasz néven említenek a történészek.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legvalószínűbb, hogy II. Tudhalijasz és Taduhepa gyermeke volt. Elképzelhető azonban olyan verzió is, hogy neki is volt Taduhepa nevű felesége, aki uralkodásának első felében halt meg. Annyi bizonyos, hogy egy Taduhepa nevű Nagy Királynő Szuppiluliumasz uralkodási érájában történt halála után Szuppiluliumasz (másik?) felesége, Henti lett a Nagy Királynő.

Ebben az időben már két fia volt, Arnuvandasz, aki a kijelölt trónörökös, valamint Telipinusz, aki Kizzuvatnában lett pap. Arnuvandasz a királyi testőrség vezetőjének pozícióját töltötte be, Telipinuszról viszont ezen kívül nincs sok adat. A későbbi nagy szíriai hadjáratok idején sem kerül említésre, csak jóval később, mint Halap királya tűnik fel.

Uralkodásának kezdete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szuppiluliumasznak rögtön uralkodása kezdetén a „hagyományos” nyugati ellenség, Arzava támadásával kellett szembenéznie. A támadók elfoglalták Anisza várost, majd tovább nyomulva felperzseltek néhány, számunkra teljesen ismeretlen, töredékesen fennmaradt nevű települést ([...]issza, Huvana[...], Ni[...], Szapparanda és még további hét város). A behatoló sereg azonban éppen hogy összecsapott a Tivancanasz vezette hettita csapattal, és zsákmányát hátrahagyva hazamenekült.

Nem sokkal ezután Szuppiluliumasz főserege leverte a kaszkákat, visszafoglalta Ancilijasz, Pargallasz, [...?], Hattina és Ha[...] településeket.

A király egy ismeretlen nevű lánytestvérét a hajasai Hukkana királyhoz adta feleségül, leányát, Muvattit pedig a nyugat-anatóliai Mira királyához, Maszkviluvához. Ez utóbbi Anzapahhadu arzavai király elől menekült Hattuszaszba, de Szuppiluliumasz egyelőre nem tudta területeit visszaszerezni, mivel uralkodásának 12. évében keleten kellett háborúznia.

Hatti nagyhatalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egészen Hapalláig visszafoglalta az Arzava által megszállt területeket, Mitannit pedig legyőzte és vazallusává tette meg veje, Sattivaza uralma alatt. Kihasználta az egyiptomi Ehnaton fáraó uralkodása alatti zűrzavart, és elfoglalta a korábban Egyiptomhoz tartozó szíriai területeket, amelyben nagy szerepet játszott Abdi-Asratum, Amurrú fejedelme, valamint Ríbaddi, Gubla fejedelme és II. Níkmaddu, Ugarit uralkodója. Ezen uralkodók egyiptomi levelezése Ehnaton levéltárában fennmaradt.

Szuppiluliumasz a keleti és délkeleti hódításait Iszuva elfoglalásával kezdte. Ez hosszú ideig Mitanni fennhatósága alatt állt, majd hurrita vezetéssel önállósodott. Mitanni uralkodója, Tusratta gyakorlatilag harc nélkül adta fel nyugati területeit, de fővárosát Szuppiluliumasz ekkor még nem tudta elfoglalni; Vassukanni csak valamivel később jutott a kezére. Mitanni legyőzése megnyitotta az utat Szíria felé, sőt vélhetően Asszíria is az érdekszférájába került.

Szíria után Egyiptom valószínűleg azért nem került sorra, mert észak felé kellett fordulnia – a feliratok szerint azért, hogy megint a kaszkákkal hadakozzon. Ezt hadjáratát pestisjárvány követte. A harmadik szíriai hadjáratán már egészen Amka városáig jutott, és Kargamist ostromolta, amikor hírül hozták neki egy Nipḫururiyaš néven említett egyiptomi uralkodó halálát – őt általában, de nem kétséget kizáróan Tutanhamonnal azonosítják.

Az özvegy egyiptomi királyné (feltehetőleg Tutanhamon özvegye, Anheszenamon) írt neki, és férjül kérte Szuppiluliumasz egyik fiát: A király, miután követei jelentették, hogy Egyiptomnak valóban nincs trónörököse, elküldte fiát, Cannancát. A herceget azonban út közben (gyaníthatóan[2] Ay emberei) meggyilkolták. Szuppiluliumasz bosszúból háborút indított Egyiptom kánaáni és észak-szíriai szövetségesei ellen, és nagy területet elfoglalt. Seregében azonban fertőző betegséget terjedt el, és a járványban meghalt Szuppiluliumasz, majd utódja, II. Arnuvandasz is. A betegséget korábban általában pestisként határozták meg, és úgy vélték, hogy az egyiptomi foglyok terjesztettek el. Egy újabb feltételezés szerint a tularémia nevű baktériumfertőzés volt a járvány oka. Ez egy juhokról emberre is terjedő, halálos betegség, a „hettita pestis”.[3]

A Szuppiluliumasz évkönyvei, melyeket a király halála után II. Murszilisz állított össze, a kor fontos történelmi dokumentuma. Fennmaradt Szuppiluliumasznak egy Ehnatonhoz (vagy Szemenhkaréhoz) írt levele is (EA 41), amit a fáraó trónra lépésekor írt, kifejezve abbéli reményét, hogy fennmarad országaik jó viszonya, ami Ehnaton apja, III. Amenhotep uralkodása alatt alakítottak ki.

Építkezések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A király rengeteget építkezett, főleg hatalmas kőépítményeket, melyeket domborművekkel díszítettek. Uralkodása alatt fejlődött ki a királyok szentségének fogalma. Hattuszaszban valamikor az i. e. 14. században hatalmas építkezések zajlottak, bár a fellegvár átépítőjének neve közvetlen módon ismeretlen. Mivel azonban Tudhalijasz valószínűleg Szamuhában tartotta székhelyét, a szóba jöhető személyek száma korlátozott, gyakorlatilag csak Szuppiluliumasz lehet, aki Tudhalijasz után visszahelyezte a rezidenciát Hattuszaszba.

A felújítás nem egyszerű renoválás, hanem teljes újjátervezés és átépítés volt.

Lásd még

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Rodney Castleden: Konfliktusok, melyek megváltoztatták a világot. Ventus Libro Kiadó, 2010, p. 21. szerint i. e. 1380-ban
  2. Rodney Castleden: Konfliktusok, melyek megváltoztatták a világot. Ventus Libro Kiadó, 2010. p. 22.
  3. Múlt-kor

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző uralkodó:
II. Hattuszilisz(?)
II. Tudhalijasz(?)
„ifjabb” Tudhalijasz(?)
hettita király
i. e. 1344 - i. e. 1322 körül
Hattusa.liongate.jpg
Következő uralkodó:
II. Arnuvandasz
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap