Hum na Sutli
| Hum na Sutli | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Krapina-Zagorje |
| Község | Hum na Sutli |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Zvonko Jutriša |
| Irányítószám | 49231 |
| Körzethívószám | (+385) 049 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 4592 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 268 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 12′ 36″, k. h. 15° 41′ 24″Koordináták: é. sz. 46° 12′ 36″, k. h. 15° 41′ 24″ | |
| Hum na Sutli weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hum na Sutli témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hum na Sutli falu és község Horvátországban Krapina-Zagorje megyében. Közigazgatásilag Brezno Gora, Donje Brezno, Druškovec Gora, Druškovec Humski, Gornje Brezno, Grletinec, Klenovec Humski, Lastine, Lupinjak, Mali Tabor, Orešje Humsko, Poređe, Prišlin, Rusnica, Strmec Humski, Vrbišnica és Zalug tartozik hozzá.
Fekvése
Krapinától 16 km-re északnyugatra, a Szutla folyó partján, a szlovén határ mellett fekszik.
Története
A településen az üveggyártásnak mintegy 150 éves hagyománya van. A 18. században előbb a Szutla-folyó jobb partján, majd később a bal parton is egymás után épültek a kis üvegkohók. Ezek részben a terület birtokosai, részben akkori egyéni vállalkozók tulajdonában voltak. Fával a környékbeli erdők, szénnel a közeli klenoveci bánya, vízzel a szomszédos Rogaška Slatina ásványvízforrásai látták el őket. Az itteni üveggyártásról először Georg von Martens 1824-ben írt „Reise nach Venedig” (Utazás Velencébe) című Ulmban megjelent útleírásában ír, aki a közeli a vučja goricai kastélyban, a mai Mali Taborban töltött néhány napot vendéglátójánál Josip Krizmanićnál. Micheal von Poschinger bajor gyáros 1860-ban vásárolta meg a sztrazsai birtokot az Erdődy grófoktól. Az új tulajdonos osztrák és cseh üvegfúvó mesterekkel korszerűsítette a hagyományos módon végzett üveggyártást. Később a szomszédos szlovén területeken, majd a humi területen már kristályüveget is előállítottak. Az 1870-es években egy utazása során August Šenoa a híres horvát író is megállt itt.
A településnek 1857-ben 477, 1910-ben 577 lakosa volt. Trianonig Varasd vármegye Pregradai járásához tartozott. 1996 végén a Straža üveggyárat az egyik vezető európai üveggyártó, a svájci Vetropack Holding AG vásárolta meg, mely hat európai ország hét üzemében 3100 főt foglalkoztat. A Vetropack&Straža nagy szerepet játszik a település fejlődésében és az emberek foglalkoztatásában. 2001-ben 1238 lakosa volt.
Külső hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
