Horn Ede (közgazdász)

Horn Ede
Horn Ede portréja a Vasárnapi Ujságban
Született	Einhorn Ignác 1825. szeptember 25. Vágújhely
Elhunyt	1875. november 2. (50 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Gyermekei	Horn Emil
Foglalkozása	közgazdász, statisztikus
Tisztsége	államtitkár
Sírhelye	Salgótarjáni utcai zsidó temető (J, N/A, 58, 1)
1860-ban Giuseppe Garibaldi légiójának tagja volt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Horn Ede témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Horn Ede (szül. Einhorn Ignác, Vágújhely, 1825. szeptember 25. – Budapest, 1875. november 2.) magyar közgazdász, statisztikus, liberális politikus. Horn Antal testvérbátyja.

Életpályája

Rabbinak készült. Nyitrai, pozsonyi és prágai teológiai tanulmányai után Pesten a bölcsészeti karon tanult. 1848-ban ő szerkesztette a Der ungarische Israelit című hetilapot, majd 1849-ben Bak Ignác Vilmossal együtt a Die Theisz című politikai lapot, amelynek csak négy száma jelent meg. Izraelita tábori lelkészként részt vett a szabadságharcban, ami miatt kénytelen volt külföldre menekülni.

1850-1851-ben többnyire Lipcsében, később Brüsszelben, majd állandó jelleggel Párizsban telepedett le, ahol nemsokára, mint kiváló közgazdász gazdasági társaságok tagja, újságok gazdasági rovatainak vezetőjeként működött. Tagja volt a Société d'économie politique-nak és a Journal des Débats nemzetgazdasági részének szerkesztője. Különösen a napóleoni rezsim pénzügyi intézkedései ellen erős támadást intézett; a munkások érdekében is többször erélyesen felszólalt. Széles körű publicisztikai működést fejtett ki, különösen az emigrációban, a közgazdaság és statisztika terén, de politikai kérdésekben is nyilatkozott.

1860-ban Giuseppe Garibaldi légiójának tagja, majd a Szuezi-csatorna Bizottság másodtitkára volt. Bár már 1867-ben felajánlották neki a Pester Lloyd szerkesztői posztját, ez meghiúsult. Csak 1869-ben tért vissza Magyarországra és a Neuer Freier Lloyd szerkesztője lett.

Hazatérése után a Tisza Kálmán által vezérelt ellenzékhez csatlakozott. 1870-ben Pozsonyban megválasztották képviselőnek. Közreműködött a Pest-Budai Munkásképző Egylet megalakításában, megkísérelte azt polgári vezetés alá vonni. 1875-ben kereskedelmi államtitkár lett, azonban hamarosan elhunyt.

Nevezetesebb munkái

• Zur Judenfrage in Ungarn (Ofen, 1847);
• A reformált zsidóság elvei (Buda, 1848);
• Népfelség (Pest, 1849);
• Zur ungarisch – österreichischen Zentralisationsfrage (Lipcse, 1850);
• Spinoza's Staatslehre (Dessau, 1851);
• Ludwig Kossuth (III. Leipzig, 1851);
• Franz Rákóczy II (Leipzig, 1854);
• Statistisches Gemälde des Königreichs Belgien (Brüsszel, 1853);
• Bevölkerungswissenschaftliche Studien aus Belgien (Lipcse, 1854);
• Brüssel nach seiner Vergangenheit u. Gegenwart (ugyanott, 1855);
• Das Kreditwesen in Frankreich (u. o. 1856);
• John Law (u. o. 1858);
• La Hongrie et l'Autriche de 1848-59 (Párizs, 1859);
• Annuaire international du crédit public 1859-61;
• Liberté et nationalité (u. o. 1860);
• La Hongrie en face de l'Autriche (u. o. 1860);
• Les finances de l'Autriche (u. o. 1860);
• La Hongrie et la crise européenne (u. o. 1860);
• La crise cotonnière et les textiles indigènes (u. o. 1863);
• Du progrès économique en Égypte (Alexandria, 1864);
• La liberté des banques (Páris 1866, német és magyar fordításban is);
• L'économie politique avant les physiocrates (Párizs, 1867, a Francia Akadémia által elismert pályamű);
• Caisses syndicales (Párizs, 1867);
• Le bilan de l'empire (u. o. 1868);
• Frankreichs Finanzlage (Bécs 1868);
• Salut au troisième milliard (Páris 1868);
• Les finances de l'hôtel de ville (u. o. 1869);
• Bankszabadság különös tekintettel a magyar bank mozgalomra (Pest, 1870);
• Államháztartásunk rendezéséről (Budapest 1874).
• La grande nation 1870–1871, avec préface de Jules Simon (posztumusz, Párizs 1871). Ezen önállóan megjelent munkákon kívül számos cikke és értekezése jelent meg hazai és külföldi politikai és szaklapokban.

Emlékezete

Korábban az ő nevét viselte a mai Weiner Leó utca Budapest VI. kerületében.

Források

• Bokor József (szerk.). Horn, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
• Magyar életrajzi lexikon
• Horn Ede - a rabbi, a politikus, a nemzetgazdász
• Horn Ede - Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái
• Miskolczy Ambrus: A magyar-zsidó identitástudat forrásvidékén. Horn Edével a reformkorban