Horgos–Zenta-vasútvonal
Horgos–Zenta-vasútvonal
| |
|---|---|
 Sinobusz Magyarkanizsán | |
| Hossz: | 31,4 km |
| Nyomtávolság: | 1435 mm |
| Maximális sebesség: | 30 km/h |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Horgos–Zenta-vasútvonal témájú médiaállományokat. | |
A Horgos–Zenta-vasútvonal egy vasúti mellékvonal Szerbiában, Bácskában, a Tisza jobb partján.
Története[szerkesztés]
A vonalat a Bácsbodrog vármegyei HÉV társaság építette helyiérdekű vasútvonalként. A MÁV Szeged–Szabadka-vasútvonalának horgosi állomásától induló, Zentáig tartó, 31,4 km hosszú vasútvonalat 1889. november 14-én nyitották meg.[1] Ugyanekkor nyílt meg a társaság másik vasútvonala is Szabadka–Zenta–Óbecse között 76,7 km hosszban. A horgosi vonal Zenta előtt nyíltvonali kiágazással csatlakozott a szabadka–zentai vonalhoz. A síkvidéki jellegű vasútvonalak kevés földmunkával épültek. A vonalakon 22,3 kg/fm tömegű „l” jelű síneket fektettek le.
1920-ban a trianoni békeszerződés a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolja a vasútvonalat (későbbi Jugoszlávia). A vasútvonal a Délvidék visszaszerzésével újra Magyarországhoz kerül 1941-44 között, a MÁV 178. számú vonalaként. A vonatok ekkor Szeged-Rókus–Horgos–Zenta–Óbecse–Újvidék viszonylatban közlekedtek.[2]
A vasútvonalon az 1980-as években[forrás?] megszüntették a személyszállítást.
Horgos és Magyarkanizsa között síncserét végeztek az 1990-es évek közepén, ekkor a Szeged–Szabadka-vasútvonal felújításakor kikerült, oda még a MÁV által 1910-es évek elején beépített "c" sínekre cserélték az eredeti síneket. Az átépített szakaszon újraindult a személyforgalom, jelenleg a Szerb Államvasutak 34. számú Szabadka–Horgos–Magyarkanizsa vonalának részét alkotja.[3] A vasútvonal Magyarkanizsa és Zenta közötti szakaszán átépítést nem végeztek a vonal megépítése óta, így itt továbbra is az eredeti "l" sínek találhatóak.
Jelen[szerkesztés]
A vonal Horgos és Magyarkanizsa közötti szakaszán közlekedett naponta egy pár személyvonat, Szabadka–Magyarkanizsa útirányon. A pályasebesség 30 km/h volt. Magyarkanizsa és Zenta között a pálya járhatatlanná vált, így a Magyarkanizsa–Horgos vonalon a vonatközlekedés megszűnt.
Képek[szerkesztés]
-
Horgos állomás -
Magyarkanizsára induló sinobusz Horgoson -
A vasútvonal Horgos és Magyarkanizsa között -
Martonos megállóhely, egykor állomás -
Magyarkanizsa állomás épülete -
A Szabadka-Zenta és Horgos-Zenta vonalak elágazása
Megjegyzések[szerkesztés]
- ↑ Névváltozatok: Bács-Martonos (1901), Martonos (1941)
- ↑ Névváltozatok: Ó-Kanizsa (1901), Magyarkanizsa (1941)
- ↑ Névváltozatok: Paphalom 37. sz. őrház (1901), Paphalom (1941)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Magyar Vasúttörténet 2. kötet, 88. és 241. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-313-0)
- ↑ 1941. téli magyar vasúti menetrend Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben, 192. oldal
- ↑ Szerbia vasúthálózati térképe. [2010. február 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 31.)
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- 1901. nyári magyar vasúti menetrend Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben, 204–207. oldalak
