Homoki gazella

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Homoki gazella
Slender-horned Gazelle 158.jpg
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Család: Tülkösszarvúak (Bovidae)
Alcsalád: Antilopformák (Antilopinae)
Nemzetség: Antilopini
Nem: Gazella
Faj: G. leptoceros
Tudományos név
Gazella leptoceros
(F. Cuvier, 1842)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Homoki gazella témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Homoki gazella témájú kategóriát.

A homoki gazella (Gazella leptoceros) az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és az antilopformák (Antilopinae) alcsaládjához tartozó szaharai gazellafaj. Az ázsiai golyvás gazellával (Gazella subgutturosa) és az Északnyugat-Afrikában élő edmi gazellával (Gazella cuvieri) együtt a Trachelocele alnembe sorolják.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A homoki gazella a Szahara Nílustól nyugatra eső területein él Algéria, Egyiptom, Líbia és Tunézia sivatagaiban, emellett a nigeri, mali, csádi, marokkói és szudáni előfordulásáról szóló hírek eddig nem kellően bizonyítottak. Eredetileg feltehetően a mainál jóval nagyobb területen élt. Ma az állomány zöme a nagy homoksivatagokhoz, azaz ergekhezNyugati- és a Keleti-erg, illetve az algériai Tinherti hammádától a líbiai Fezzánig húzódó homoksivatag –, valamint a közép-szaharai fennsíkok peremvidékén levő kisebb ergekhez (Hoggar, Taszilin-Ádzser) kötődik. Egyiptomban a Nyugati-sivatag legnyugatabbi szélén jelezték előfordulását.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Két alfaját írták le fenotipikus különbségek alapján, de ezt egyelőre nem támasztják alá genetikai vizsgálatok. Az egyébként ázsiai elterjedésű golyvás gazella Közel-Keleten honos alfaját, az arábiai golyvás gazellát újabban a homoki gazellához tartják közelebb állónak.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testhossza 100-110 centiméter, amihez 15-20 centiméteres farok kapcsolódik, marmagassága pedig 65-72 centiméter között mozog. Testtömege 20-30 kilogramm lehet. A sivatagi körülményekhez alkalmazkodva a homoki gazella patái némileg szélesebbek a többi gazelláéinál, speciálisan alkalmazkodott orrürege pedig a vér lehűtésére alkalmas.

A túlmelegedés ellen az is védi, hogy szőrzete rendkívül fakó színezetű, teste krémszínű vagy sárgás, míg a hasoldal és a far tiszta fehér – ez utóbbi kiemeli a farok sötétbarna színét. A hasi és oldalszőrzetet halvány barna csík választja el. A pofán szintén viszonylag halvány mintázat látható, ami egy vöröses orrcsíkból, illetve a szemektől az orrhoz futó csíkokból áll. Mindkét nem hosszú, karcsú, enyhén S alakú szarvakat visel: a bikáké 30-41 centiméter hosszú és recés, a teheneké simább és rövidebb (20-38 centiméteres). A faj tudományos nevében a leptoceros a görög „vékony szarv” kifejezésből ered.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sivatagi forróságot elkerülendő a homoki gazella rendszerint éjszaka és kora reggel aktív, ilyenkor a táplálékául szolgáló növényzet is lédúsabb, és a rajta lerakódott harmatot is elfogyaszthatja. Így elegendő vizet tud szerezni ahhoz, hogy ne kelljen rendszeresen innia. A nappalt az árnyékba húzódva tölti. A fogyasztható vegetáció – pozsgások, cserjék, fűfélék – ritkás volta állandó vándorlásra kényszeríti a homokdűnék között.

Vegyes csapatokban él, amelyek 2-20 egyedből (egy vezérbikából és több nőstényből és ezek kicsinyeiből) állnak. A bikák párzási időszakban laza territóriumokat tartanak fenn, amelyek védelmében olykor hevesen összecsapnak más bikákkal. A fiatalabb bikák rendszerint legénycsordákba tömörülnek. A faj fogságban gyakran válik agresszívvé.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy állatkerti példány (Cincinnati Állatkert)

A párzásra rendszerint augusztusban vagy szeptemberben kerül sor. A vemhesség 5-6 hónapig tart, és eredményeképpen rendszerint egy, ritkán két borjú születik. Az elválasztásra három hónap után kerül sor. A tehenek 6-9 hónaposan, a bikák másfél évesen érik el az ivarérettséget. A homoki gazellák legfeljebb 14 évig élnek.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bár számukról nem készültek pontos felmérések, becslések szerint a világon ma 2500-nál is kevesebb homoki gazella él, és számuk egyre csökken, ezért a Természetvédelmi Világszövetség értékelése szerint veszélyeztetett. A fajt mindenekelőtt a túlzott vadászat veszélyezteti, de lakóhelye elsivatagosodásának erősödése is negatív hatással van rá. A súlyos veszélyben levő faj szerepel a Vándorló Fajok Konvenciója (CMS) I. függelékében, a CMS száhel–szaharai antilopok megmentéséért kidolgozott cselekvési tervében, illetve a CITES I. függelékében.

Az oltalmat élvező területek közül a tunéziai Dzsebil és Szengar Nemzeti Parkban, illetve az algériai Taszilin Ádzser Nemzeti Parkban, továbbá valószínűleg a nigeri Air-Ténéré Nemzeti Természetvédelmi Területen él. Fogságban világszerte körülbelül húsz helyen tartják és szaporítják mintegy kétszáz példányát, ezek mind egy vadonban befogott tunéziai csapat leszármazottjai.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]