Hartvik

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Hartvik (Chartuitius, Carthvitus, Cartvicus, Chartvirgus, Hartvicus, Hartwick) (11. század) püspök

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Czvittinger Dávid magyarnak mondja s korát Timon után a tizenegyedik századba helyezi; Kálmán hercegnek, I. Endre fiának nevelője volt. A legáltalánosabb vélemény azt tartja, hogy német származású s előbb magdeburgi, 1105-től 1126-ig pedig regensburgi püspök volt; utóbbi minőségben jött hazánkba V. Henrik császárral (1108–1109) és itt két évig tartózkodott; a magyar királyi házzal is rokonságban állott, és Könyves Kálmán király meghagyásából Székesfehérvárott írta Szent István király életét és azt Kálmán királynak ajánlotta. Pauler Gyula győri püspöknek tartja, ki Arduinnak neveztetik, és kit Kálmán király 1097-ben feleségért Szicíliába küldött, 1103-ban pedig Seraphin érsek oldalánál szerepelt.

Munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vita Stephani regis Hungariae. Cracoviae, 1540. (Legelső kiadása Velencében 1498-ban Legendae Sanctorum regni Hungariae című gyűjteményben jelent meg; már ekkor fölhasználta volt Temesvári Pelbárt Pomerium sermonum de sanctis pars aestivalis című gyűjteményében, mely 1489-ben jelent meg először; a velencei első kiadást Surius Lőrinc carthausi barát is fölvette 1578-ban nagy legendagyűjteményébe; azonban ennél sokkal jobb a Bongarsius-féle kiadás a Rerum Hung. Script. Varii című gyűjteményben 1600; jeles kiadás a Schwandtner-féle 1746-ból Scriptoresei közt; Endlicher Rerum Hung. Monumenta, Sangalli 1849, című gyűjteményében szintén fölvette; a jobbak közé tartozik még a Podhradczky-féle 1836 budai kiadás, Hartvik életrajzával, bíráló jegyzésekkel és hasonmással; kiadta még Érdy János magyar fordításban Pesten 1854.) A legjobb kiadás Mátyás Flóriáné (Pécs, 1881.)

A legenda legrégibb alakban egy XII. századbeli codexben maradt fenn, mely 1814-ig Majna-Frankfurt város birtokában volt és ezt a városi tanács József nádor közbenjárására a m. n. múzeumnak ajándékozta. Schwartz Gottfried iglói superintendens, Halléban kiadott munkájában kétségbe vonta Hartvik jelen művének hitelességét, melyet aztán Stiltingius János jezsuita védelmezett Győrben 1747-ben következő kiadásában: Vita S. Stephani regis Hungariae ex latinis et graecis aliorumque gentium monumentis collecta, digesta commentariis et observationibus illustrata, in qua Joannis Schwartzii Hungari heterodoxi adversus initia religionis apud Hungaros christianae et Anglicam Regni Hungariae coronam calumniae refutantur. Hartvik hitelessége kétségtelen; főforrásúl a szent király kisebb és nagyobb legendáját s a szent István országlása alatt irt királyi könyvet használta.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információ[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]