Harmatos hegyékesség
|
|
||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
nyíló példányok |
||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Trientalis europaea L. |
||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||
a Trientalis europaea subsp. arctica szinonimái:
a Trientalis europaea subsp. latifolia szinonimái:
|
||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Harmatos hegyékesség témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Harmatos hegyékesség témájú médiaállományokat. |
A harmatos hegyékesség vagy Európa hegyékessége (Trientalis europaea) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályának a hangavirágúak (Ericales) rendjébe, ezen belül a kankalinfélék (Primulaceae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Elterjedése [szerkesztés]
A harmatos hegyékesség főleg Észak-Európa és Közép-Európa egyes részein található meg.
Alfajok [szerkesztés]
- Trientalis europaea subsp. arctica (Fisch. ex Hook.) Hultén
- Trientalis europaea subsp. latifolia (Hook.) A.E. Murray
Megjelenése [szerkesztés]
A harmatos hegyékesség kecses alakú évelő növény, vékony, 5-20 centiméter magas, felálló szárral. Ép szélű, különböző nagyságú levelei fordított lándzsa alakúak, hosszúságuk elérheti a 8 centimétert, de gyakran 5 centiméternél kisebbek. A szár csúcsán laza rozettában helyezkednek el, hónaljukból többnyire 1, ritkán 2 vagy 3 karcsú kocsány ered, egy-egy virággal. A lapos, fehér virágok körülbelül 1,5 centiméter átmérőjűek, pártacimpáik száma 7, olykor 5-6 vagy legfeljebb 9.
Életmódja [szerkesztés]
A harmatos hegyékesség a lucosok és az erdeifenyvesek lakója, de a lomberdőkben, a nyírlápokon és a fenyéreken is megtalálható. Humuszos, mészben szegény talajokon nő, 1700 méter magasságig.
A virágzási ideje június-július között van.
Képek [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. [Budapest]: Officina Nova. 1993.
- http://www.theplantlist.org/tpl/record/tro-26400102

