Hans Julius Zassenhaus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen TurkászBot (vitalap | szerkesztései) 2018. szeptember 15., 12:04-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Árván (paraméter nélkül) álló {{Személy infobox}} cseréje (WP:BÜ), apróbb javítások)
Hans Julius Zassenhaus
Született1912. május 28.[1][2][3]
Koblenz
Elhunyt1991. november 21. (79 évesen)[1][2][3]
Columbus[4]
Állampolgárságanémet
SzüleiJulius Paul Zassenhaus
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
  • Paul R. Halmos - Lester R. Ford Awards (1968)
  • Jeffery–Williams Prize (1974)[4]
A Wikimédia Commons tartalmaz Hans Julius Zassenhaus témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hans Julius Zassenhaus (Koblenz, 1912. május 28. – Columbus, Ohio, USA, 1991. november 21.) német matematikus, az absztrakt algebra kutatója, a számítógépes algebra egyik úttörője.

Életpálya

Tanulmányait a fizika témakörében kezdte, majd Emil Artin előadásainak hatására áttért a matematikára. 1934-ben a hamburgi egyetemen doktorált matematikából. A második világháború végéig az egyetem magántanára. Tanított Glasgowban, majd Kanadában. 1964-től az Ohio State Universityn professzor. A számítógépes algebra egyik úttörője volt.

Kutatási területei

Fő kutatási területe az algebra, ezen belül a csoportelmélet volt, több jelentős tétel és lemma viseli a nevét. Több fontos algoritmust dolgozott ki az algebrai számelméletben. Zassenhaus lemma: A tétel egy kezdetleges változatát Camille Jordan bizonyította be 1869-ben. A bizonyítást Otto Ludwig Hölder 1889-ben egészítette ki. A Jordan–Hölder-tételnek gyakran alkalmazott általánosítása a Schreier-féle finomítási tétel, amit Otto Schreier 1928-ban publikált. Hat évvel később 1934-ben Hans Zassenhaus továbbfejlesztette Schreier bizonyítását a Zassenhaus-lemma felhasználásával.

Az 1960-as években a számítógépek alkalmazásának egyik kezdeményezője volt.

Írásai

Munkásságának eredményeit több esetben publikálta. Cikkeiben foglalkozott az elméleti fizika kérdéseivel is, a csoportelméleti fizikai alkalmazásával.

Források

Kapcsolódó szócikkek

  1. ↑ a b MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
  2. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b BnF források (francia nyelven)
  4. ↑ a b MacTutor History of Mathematics archive
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hans_Julius_Zassenhaus&oldid=20419648”