HMS Newcastle (C76)
| HMS Newcastle | |
_at_anchor_in_Plymouth_Sound.jpg) | |
| Hajótípus | Könnyűcirkáló |
| Névadó |  Newcastle upon Tyne |
| Üzemeltető |  Brit Királyi Haditengerészet |
| Hajóosztály | Town-osztály |
| Pályafutása | |
| Építő | Vickers-Armstrongs, Tyne, Egyesült Királyság |
| Építés kezdete | 1934. október 4. |
| Vízre bocsátás | 1936. január 23. |
| Szolgálatba állítás | 1937. március 5. |
| Szolgálat vége | 1958. augusztus |
| Sorsa | 1959. augusztusában szétbontották Faslane-ben |
| Általános jellemzők | |
| Vízkiszorítás | 9 100 t (standard) 11 350 t (teljes terhelés) |
| Hossz | 170,23 m |
| Szélesség | 18,989 m |
| Merülés | 6,55 m |
| Hajtómű | 4 db Admiralty 3 dobos kazán 4 db Parsons gőzturbina 4 hajócsavar |
| Üzemanyag | olaj |
| Teljesítmény | 75 000 shp (56 MW) |
| Sebesség | 32 csomó |
| Hatótávolság | 9800 kilométer 13 csomós (24 km/h) sebesség mellett |
| Fegyverzet | Eredeti kivitelben:
|
| Repülőgépek | 2 db Supermarine Walrus repülőcsónak; a háború során ezeket eltávolították |
| Páncélzat |
|
| Legénység | 750–850 fő |
 A Wikimédia Commons tartalmaz HMS Newcastle témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A HMS Newcastle a Brit Királyi Haditengerészet Town-osztályú könnyűcirkálója volt a második világháború során; ő volt a 7. hajó, ami ezt a nevet viselte. Ő volt az első az osztályából, aki szolgálatba lépett. A világháború során főleg a Földközi-tengeren és a Távol-Keleten szolgált.
Felépítés, háború előtti szolgálat
A Newcastle a Town-osztály Southampton alosztályába tartozott. Az osztály a haditengerészet válasza volt a Mogami-osztályra és a Brooklyn-osztályra. Bár "könnyűcirkáló" volt, tűzerőben és méretben egyáltalán nem szenvedett hátrányt a nehézcirkálókkal szemben.
1934. október 4-én kezdték építeni, 1936. január 23-án bocsátották vízre; Helen Percy, Northumberland hercegnője keresztelte meg. 1937. március 5-én állt szolgálatba, miután a 2. Cirkáló Századba osztották be; a háború kitörésekor éppen javításon volt.
Háborús szolgálat
A javítást 1939. szeptember közepén fejezték be, ezután áthelyezték a 18. Cirkáló Századba, és főleg konvojkíséreti és őrjárati feladatokat látott el. Novemberben észlelte a Scharnhorstot és a Gneisenaut a Rawalpindi-eset után. A Tyne-on ismét javításon esett át, és Plymouth vette az irányt, hogy invázióellenes feladatokban vegyen részt 1940 júliusában. Ennek keretében október 11-én Cherbourg-ot lőtte a Revenge-el együtt. Nem sokkal később a HMS Emerald és néhány romboló társaságában üldözőbe vettek német rombolókat Brest környékén; kettőt súlyosan megrongált a Newcastle, de végül nem sikerült sem elfogni, sem elsüllyeszteni őket.
November 13-án Gibraltár felé vette az irányt, hogy csatlakozzon a Földközi-tengeren szolgálatot teljesítő erőkhöz. A Spartivento-foknál november 27-én részt vett a brit és olasz hajók ütközetében, ami döntetlennel zárult. Decemberben az Atlanti-óceán déli részére vezényelték Buenos Aires környékére, hogy ott őrjáratozzon. Ez rendkívül sikeres időszak volt a Newcastle és legénysége számára, hiszen rengeteg ellenséges áruszállító hajót állítottak meg, de ezek rendszerint elsüllyesztették magukat, mielőtt a hajó odaért volna. Ekkoriban egyszer 126 napig folyamatosan tengeren volt; ez egyben új rekordot is jelentett. 1941 augusztusában Bostonba ment javításra és készletfeltöltésre, Plymouth-ba pedig december 29-én érkezett meg.
1942 februárjában a Keleti Flottához rendelték; indulás előtt felkészítették a trópusi körülményekre, illetve a japán kamikaze pilóták miatt megerősítették a hajó légvédelmi fegyverzetét; mivel nem volt elég hely az elhelyezésükre, az "X" löveget (a hátsó kettő közül a magasabban lévőt) eltávolították. Júniusig teljesített ott szolgálatot; ekkor áthelyezték a Földközi-tengerre konvojkíséreti szolgálatra. Június 15-én a német S-56-ról kilőtt torpedó eltalálta, és hatalmas lyukat ütve átszáguldott a hajó elején. A legénység gyors reakciójának köszönhetően nem süllyedt el a hajó, de csak idegőrlő sebességgel, mindössze 4 csomóval tudott haladni. Biztonságban megérkezett Alexandriába, ahol viszont nem tudták megjavítani a helyiek, de a legénységnek biztosítottak helyet és szerszámokat a javításokhoz. A lyukat egy fakeretes, betonnal feltöltött ideiglenes szerkezettel fedték le, és elindultak vele Brooklyn felé. A szerkezetet több helyen ki kellett cserélni, többek közt indiai, ceyloni és brazil kikötőkben is. Végül a Newcastle októberben érkezett Brooklyn hadikikötőjébe, ahol 1943 márciusáig javították a hajót, de még ezután sem volt 100%-os. A végleges javításokat Plymouth-ban végezték el, utána pedig ismét csatlakozott a Keleti Flottához, ahol a 4. Cirkáló Század zászlóshajója lett. A háború vége felé segített több, Japán által megszállt sziget parti állásainak lövésében, illetve a Brit 14. Hadsereget is segítette Burmánál.
A világháború után
1945 májusában hazaindult Rosyth-ba, javítás és készletfeltöltés miatt. Ezekkel októberben végeztek, ezután pedig a katonaszállításokban segédkezett, egészen 1947-ig. Ugyanebben az évben az 1. Cirkáló Századhoz vezényelték a Földközi-tengerre, ahonnan pár évnyi szolgálat után tért haza. 1950/51-ben az elsők között modernizálták, majd a Koreai háború során ismét akcióba léphetett. A háború vége után a Keleti Flotta, azon belül az 5. Cirkáló Század tagja volt egészen 1958-ig, mikor hazarendelték leszerelni. 1959. augusztus 19-én érkezett meg Faslane-be, a Shipbreaking Industries telepére, ahol szétbontották.
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a HMS Newcastle (C76) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
