Ugrás a tartalomhoz

Gálffy Mihály

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2020. március 20., 01:57-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (1 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0)
Gálffy Mihály
Született1817
Firtosmartonos
Elhunyt1854. március 10. (36-37 évesen)
Marosvásárhely
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Halál okaakasztás
Sablon • Wikidata • Segítség

Martonosi Gálffy Mihály (Firtosmartonos, 1817 – Marosvásárhely, 1854. március 10.) magyar vértanú, ügyvéd, kardvívóbajnok.

Családja

A nagy múltú székely primor Gálffy család martonosi ágának unitárius vallású sarja. Elemi iskoláit szülőfalujában, a gimnáziumot Székelykeresztúron, jogi tanulmányait Kolozsvárt végezte. 1843-ban az alma materében rendezett nagyszabású kardvívóversenyen mindenkit, még két vívómestert is maga mögé utasítva győzedelmeskedett. Előbb Székelykeresztúr szolgabírája volt, majd 1848-ban ügyvédi irodát nyitott Marosvásárhelyen. Megnősült, három gyermeke született. Testvérbátyjának dédunokája, Lányi Zsolt kisgazdapárti magyarországi országgyűlési képviselő (1990 és 2002 között). Oldalági leszármazottai még Gálffy Bódi Tamás festő-grafikusművész, Gálffi László színművész és Meister Éva színművésznő, akinek szépanyja Gálffy Mária, Mihály húga volt.

A család szombatfalvi ágának nevezetes tagjai: Gálffy Ignác (1859–1940) a magyar kereskedelmi szakoktatás úttörője, a miskolci kereskedelmi iskola alapítója (ott utca is viseli nevét) és fia Gálffy Imre, Miskolc 1944 és 1949 között hivatalban volt, tragikus sorsú polgármestere.

Mártíromsága

A Makk József nevével fémjelzett Makk-féle összeesküvésben fölkérték, hogy a száműzetésből való hazatérését tervezgető Kossuth Lajos erdélyi hatalomra jutását előkészítse. Minden a legnagyobb titokban folyt, de a francia kormány a megígért segítség helyett elárulta a magyarokat közös ellenségüknek, a bécsi kamarillának. Azok addig semmit sem tudván a dologról, kémeket küldtek ki Erdélybe, majd újabb árulás folytán (a beépült áruló Bíró Mihály kisgörgényi földbirtokos volt, aki már 1848-ban is gyanúsan viselkedett, 1849-ben pedig alkalmasint beszervezték az osztrák hatóságok) az összeesküvést felgöngyölítették, vezetőit Bécsben felségárulás vádja alá helyezték, s kötél általi halálra ítélték.

Gálffy Mihályt, sógorát, Török Jánost, a református kollégium vallás-, erkölcs- és földrajztanárát és Horváth Károly földbirtokost, akinek balavásári szőlejében a hazafiak egykor találkoztak, Benedek Dániel és Bertalan László ismeretlen foglalkozású (az obeliszken nem is szereplő) székely mártírokat a zokogó nép között állig fölfegyverzett katonák hurcolták Marosvásárhelyen végig, a vesztőhelyre. A részvét és tiltakozás jeléül a lakosok minden ablakba fehér szalagot tűztek. A Postaréten akasztással végezték ki őket 1854. március 10-én. Tetemüket ott, helyben földelték el, mésszel való leöntésüktől, a közhangulat miatt, eltekintettek. Bágyi Török János feleségét, Törökné Gálffy Rózát szintén halálra ítélte Haynau, az osztrák császár azonban nem engedélyezte nők kivégzését, így Kufstein várbörtönében, rabságban halt meg.

Emlékezete

Emléküket az 1875. június 27-én felavatott marosvásárhelyi Székely vértanúk emlékműve[1] őrzi, ahol mártíromságuk évfordulóján megemlékezést tartanak több tízezres magyarság részvételével, a közelgő március 15. ünneplésével és aktuális politikai követelésekkel.

2011-ben szülőfalujában emlékművet avattak a tiszteletére.[2] A bronzszobor Zavaczki Walter Levente székelyudvarhelyi szobrászművész alkotása.

Jegyzetek

Hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gálffy_Mihály&oldid=22381107”