Gleccsersáskák

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Gleccsersáskák
Galloisiana nipponensis
Galloisiana nipponensis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Polyneoptera
Rend: Gleccsersáskák
(Grylloblattodea)
E. M. Walker, 1914
Család: Gleccsersáskafélék (Grylloblattidae)
E. M. Walker, 1914
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Gleccsersáskák témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Gleccsersáskák témájú kategóriát.

A gleccsersáskafélék (Grylloblattidae), a gleccsersáskák (Grylloblattodea) rendjének egyetlen családja. Együtt az ízeltlábúak törzsébe és a rovarok osztályába tartoznak.
A rendbe és családba összesen 25 faj tartozik.

Egyes rendszerbesorolások a Exopterygota öregrendbe sorolják.

Legközelebbi ma élő rokonaik a tücsöksáskák (Mantophasmatodea).[1]

Elterjedésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gleccsersáskák csak Kelet-Ázsiában és Észak-Amerikában honosak. A fajok zöme a Grylloblatta nembe tartozik, melynek képviselői az Egyesült Államok északi részén és Kanadában honos.

Megjelenésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kicsiny testű másodlagosan szárnyatlan rovarok. Fejükön 20-40 ízből álló fonalas csáp és egyszerű, előre álló rágó szájszerv található. Szemük kicsi, vagy teljesen hiányzik, potroha végén hosszú, 5–8 ízből álló fartoldalékot (cercus) visel mindkét ivar.

A nőstények potrohuk végén rövid tojócsövet (ovipositor) viselnek. Színezetük többnyire világosbarna, szürkésbarna vagy sárgás.

Lárváik hasonlítanak a fülbemászók lárváira.

Életmódjuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fajok zöme magashegységi hűvös környezethez alkalmazkodott, leginkább a magashegységek alhavasi lombhullató erdeiben, mészkő barlangokban élnek, de a Himalája 6000 méter feletti lejtőin is előfordulnak. A fajok „fagyálló” folyadékot termelnek. Életfolyamatai olyan szinten alkalmazkodtak az alacsony hőmérséklethez, hogy a legkisebb felmelegedéstől is elpusztulnak. [2]

Szaporodás, egyedfejlődés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A párzás négy óra hosszúságú is lehet. A nőstények gyakran csak hónapok múlva rakják le petéiket a mohákba, sziklarepedésekbe, korhadó fába vagy a talajba.
A lárvák akár 5 évig is fejlődhetnek, 9 lárvaállapotuk is lehet, tökéletlen átalakulással fejlődnek.

A gleccsersáskák éjjel és nappal is járnak táplálék után. Mindenevők, minden jellegű táplálékot elfogyasztanak az elhullott állatoktól a mohákig és egyéb növényi törmelékekig.

Rendszerezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rendbe az alábbi egyetlen család és 5 nem tartozik.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Stephen L. Cameron, Stephen C. Barker & Michael F. Whiting (2006.). „Mitochondrial genomics and the new insect order Mantophasmatodea”. Molecular Phylogenetics and Evolution 38 (1), 274–279. o. DOI:10.1016/j.ympev.2005.09.020. PMID 16321547.  
  2. Alkalmazkodás a kedvezőtlen hőmérsékleti időszakokhoz