Giovanni Battista Belzoni

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Giovanni Battista Belzoni
Belzoni keleties öltözetben – illusztráció a Narrative 1820-as kiadásából
Belzoni keleties öltözetben – illusztráció a Narrative 1820-as kiadásából
Életrajzi adatok
Született 1778. november 15.
Velencei Köztársaság, Padova
Elhunyt 1823. december 4.(45 évesen)
Gwato
Ismeretes mint A Nagy Belzoni
Nemzetiség velencei
Házastárs Sarah Bane (vagy Banne)
Pályafutása
Kutatási terület Egyiptom, Núbia, Szudán, Benini Királyság
Aktivitási típus felfedező, kalandor
Jelentős munkái I. Széthi sírjának felnyitása, Hafré-piramis felnyitása, az Abu Szimbel-i Nagytemplom kiásása, II. Ramszesz „Ifjú Memnón” szobrának Londonba szállítása, Bereniké megtalálása, stb.
Tudományos publikációk száma 1
Jelentős tervfeladatai Öntözőrendszer táplálását szolgáló vízkiemelő szerkezet Egyiptomnak (elutasították)

Hatással voltak rá Johann Ludwig Burckhardt, Henry Salt
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Giovanni Battista Belzoni témájú médiaállományokat.

Giovanni Battista Belzoni (Velencei Köztársaság, Padova, 1778. november 15.Gwato, 1823. december 14.) - kalandor, felfedező, kincsvadász, a 19. században, aki leginkább egyiptomi tevékenységével szerzett magának hírnevet

Életrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Giovanni Battista Belzoni, más néven a Nagy Belzoni az észak-itáliai, Padovában született, 1778 november 15-én, egy tizennégy gyermekes családban. 16 éves volt, amikor Rómába utazott hidraulikát tanulni. 1800 és 1803 között Hollandiába, majd innen Angliába ment. Itt ismerkedett meg feleségével, Sarah Baneval (vagy Banne), akivel csatlakozott egy utazó cirkuszhoz, amellyel 1812-ben bejárta Spanyolországot, Portugáliát és Szicíliát. 1815-ben Máltán Belzoni találkozott Ismael Gibraltárral, Muhammad Ali pasa küldöttével(a modern Egyiptom alapítójával), aki részt vett egy a földterületek visszanyerését célzó öntözési munka programban. Belzoni Mohammad Alinak meg akarta mutatni találmányát, amely egy hidraulikus gép volt, amely képes lenne a vizek szivattyúzására, a Níluson. Ezért Belzoni feleségével együtt Egyiptomba utazott, de nem járt szerencsével, annak ellenére, hogy a hidraulikus berendezések hibátlanul működtek; a pasa nem helyeselte a programot. Ekkor találkozott össze Henry Salt angol konzullal, aki Thébába küldte őt a Ramesszeumhoz, hogy visszaszerezze II. Ramszesz kolosszális mellszobrát a londoni British Museumnak. Belzoni görgőkön felemelte a 7 tonnás mellszobrot, majd pár kudarc után 130 munkás segítségével elmozdította és a Níluson 17 nap alatt végül sikeresen elszállította. Végül sok év után, az egyiptomi régészetben találta meg a szenvedélyt és a sikert.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Munkásságának megítélése korunkban meglehetősen visszás, és Belzonit legalábbis megosztó személyiségnek szokták tartani, a maga idejében azonban legfeljebb állhatatossága és akadályokat nem ismerő hozzáállása számított kirívónak. Egyiptomi tevékenységét kívülállóként kezdte, és utazásai, munkálatai során apránként fejlesztette tudását olyan szintre, ami egyes egyiptológusok, így Howard Carter bizonyos fokú elismerését is kivívta. Több jelentős felfedezés és ma már kétes értékű technikai bravúr is kötődik a nevéhez, például az „Ifjú Memnón” szobor elszállítása a Ramesszeumból, az Abu Szimbel-i Nagytemplom megtisztítása, a Hafré-piramis megnyitása, I. Széthi sírjának felnyitása a Királyok Völgyében, vagy a vörös-tengeri Bereniké azonosítása. Az egyszerű családból származó padovai fiatalember egyiptomi tevékenysége előtt papi tanulmányokat folytatott, majd Rómába ment, ahol állítólag hidraulikát (tevékenysége alapján valójában hidrodinamikát) tanult. Rómából Londonba menekült, ahol cirkuszi erőművészként lépett fel, majd Máltán szerzett információk alapján Egyiptomba utazott. Amikor az ottani üzleti terve meghiúsult, a brit főkonzul, Henry Salt megbízásából különféle feladatokat látott el, melyek során megalapozta a hírnevét. Bejárta Egyiptomot és Núbiát – nyomai ma is könnyen felfedezhetők a fontosabb helyeken bevésett graffitik alapján. Timbuktuba tervezett utazása során a Benini Királyság területén lévő Gwatóban, dizentériában hunyt el.

Jelenet I. Széthi sírjából Belzoni beszámolójában: idegenek és ázsiaiak a sír egyik domborművén

Bibliográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az „Ifjú Memnón” felső része a British Museumban…
…és alja a Ramesszeumban