Edfu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Edfu, város Egyiptomban, Kairótól 835 km-re délre, a Nílus nyugati partján, félúton Luxor és Asszuán között. Lakossága az 1994.évi statisztika szerint 35000 fő volt, de ma már ennek valószínűleg majdnem a duplája. Gazdasági életét elsősorban az öntözéses mezőgazdaság jellemzi. A városnál a Níluson közúti híd ível át, de kompjárat is működik a két part között.

[szerkesztés] Története

Az ókorban a második felső-egyiptomi kerület központja volt. Idfu vagy Apollonoszpolisz megalé néven is ismerté vált. A városban Hóruszt, Íziszt és Hathor istennőt tisztelték. Fénykora a Ptolemaioszok uralkodásának idejére tehető, hisz akkor épültek nevezetes épületei.

[szerkesztés] Nevezetességek

A Hórusz-templom pülonkapuja

Leghíresebb épülete a Hórusz-templom, melynek 79 m széles és 38 m magas pülonkapuja Amon karnaki templomának pülonja után a második legnagyobb ilyen építmény. A templom 137 m hosszú, udvarból, két oszlopcsarnokból, előcsarnokból, pronaoszból, szentélyből és raktárkamrákból áll. A templomot a XIX.század második felében kezdték kiásni. Francia régészek tárták föl. Többszöri restaurálás után ma az egyiptomi templomépítészet egyik legjellemzőbb példája, bár, mivel a Ptolemaioszok idején épült, egy évezreddel elmaradt a nagy korszak alkotásaitól, az Újbirodalom monumentalitásban is arányos, díszítésben kifinomult templomaitól. Építése i.e. 237-ben kezdődött, teljes befejezésére 180 évvel később, i.u. 57-ben került sor. De ezalatt a hosszú idő alatt az eredeti tervet valósították meg, nincsenek toldalékai, étépítései, s egészében megfelel az Újbirodalom klasszikus építészeti stílusának. Helyén már III. Thotmesz korában templom állt. Az Hórusz-templom építését a harmadik Ptolemaiosz fáraó, I. Eurgetész kezdte el, s a tizenkettedik, Neosz Dionüzosz fejezte be. Az egész templomot fal veszi körül. A Nílus szintjét ellenőrző nilométerhez vezető lépcső, azt bizonyítja, hogy valamikor a templom a Nílushoz vezető csatorna partján állt. A folyosó és az épület külső falain levő feliratok tanúsága szerint a papok naponta háromszor léptek be a szentélybe, reggel felkeltették, felöltöztették az istent, ételt hoztak neki, himnuszokat énekeltek, este visszahelyezték az istenszobrot a szentélyben álló, 4 m magas naoszba, ami még I. Nektanebo idején készült, tehát a korábbi templomból vették át.

Akárcsak Denderában, itt is megtartották az újévi ünnepséget, melyhez hozzátartozott az „egyesülés a napkoronggal”. Az edfui templom tetején nem maradt meg az a kápolna, ahol ezt a ceremóniát végrehajtották. Ennek a szertartásnak a részleteit örökítették meg a tetőre vezető lépcsők falain. Évente megtartották az isten házasságának ünnepét, Az edfui Hórusz felesége, Hathor évente egyszer felhajózott Denderából, s két hetet töltött a férjével. Ezt az időt Edfuban és környékén féktelen jókedvvel ünnepelték. Ugyancsak évente megülték Hórusz ellenfelei fölött aratott győzelmének ünnepét a templomkerülethez tartozó tó partján. Szintén évente rendezték meg a koronázási ünnepséget, amikor kiválasztottak egy sólymot a szent madarak közül, hogy az elkövetkező évre földi jelképe legyen az istennek, s az isteni gyermek születésének ünnepségét.

Edfu, a mammiszi

Erre a célra szolgált a másik nevezetes épület, a mammiszi vagy születési ház, amit II. Ptolemaiosz Eurgetész építtetett, s díszítése II. Szótér idejéből való. A porticus pilléreit a szülésnél segédkező törpe isten, Bész feje zárja. Belül a faldíszítések Hórusz születését mutatják be, Hathor istennő hét alakban mint zenész jelenik meg.