I. Széthi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Széthi
előd
egyiptomi fáraó
utód
I. Ramszesz
XIX. dinasztia
II. Ramszesz

I.Sethi Maat figurával.jpg

Uralkodása i. e. 1290 – 1279
Prenomen
<
ra mAat mn
>

Menmaatré
Ré igazsága örökkévaló
Nomen
<
p
t
H C7 i i N36
n
>

Széthi Merenptah
Széth embere; Ptah kegyeltje
Apja I. Ramszesz
Anyja Szitré
Főfelesége Tuja
Gyermekei II. Ramszesz, Tia, Henutmiré (?)
Sírja KV17
Fontosabb építkezései Halotti templom, Abüdoszi templom, Karnaki templom nagy oszlopcsarnoka

I. Széthi, görögösen Szethosz, uralkodói nevén Menmaatré (i. e. 1323i. e. 1279. május 18.) az újbirodalmi XIX. dinasztia második fáraója i. e. 1290-től haláláig, a dinasztia leghíresebb uralkodójának, II. Ramszesznek az édesapja.[1] Mivel apja kevesebb, mint egy évig uralkodott, valójában Széthi volt dinasztiája első jelentős fáraója. Manethón őt tartotta a dinasztia első uralkodójának. Maguk a ramesszida fáraók dinasztiájuk alapítójának Horemhebet tartották, aki, utóda nem lévén, katonatársát, Paramesszut (a későbbi I. Ramszeszt) nevezte ki trónörökösnek. Ebben nagy szerepe lehetett annak, hogy Paramesszunak már fia, sőt, unokája is volt.[2]

Uralkodása nagyrészt annak a jegyében telt, hogy helyreállítsa a rendet az Amarna-reform okozta hatalmas változások után. Ennek jegyében igyekezett megerősíteni az egyiptomi befolyást Kánaánban és Szíriában az erősödő hettitákkal szemben. Vallási politikáját is nagyrészt ez a törekvés határozta meg, templomépítési tevékenysége az Amarna-kor alatt háttérbe szorult istenek kultuszközpontjaiban jelentős volt. Uralkodása megalapozta, hogy fia, II. Ramszesz uralma alatt Egyiptom elérje hatalmának tetőpontját.

Családi háttere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Széthi I. Ramszesz egyetlen ismert gyermeke. Anyjaként egy sztélé egy Tia nevű nőt nevez meg, aki feltehetőleg azonos I. Ramszesz feleségével, Szitrével.[3] Széthi a nagyapja, Széthi vezír nevét kapta. Családja Alsó-Egyiptomból, a Nílus-deltából származott, Avariszból, ahol Széth isten kultusza erős volt. Később Széthi fia, II. Ramszesz itt építi fel új fővárosát.[2] Érdekesség, hogy Széthi nevét az abüdoszi templomban másképp írják: Széth állata helyére Ozirisz-figurát írnak. A fáraó valószínűleg nem akarta Ozirisz templomában annak gyilkosát, Széthet ábrázolni.

Felesége, Tuja szintén nem volt királyi származású, apja Raia, a harci szekerek parancsnoka, anyja Ruia. Széthi utódján, Ramszeszen kívül még egy gyermekük ismert, Tia. Korábban feltételezték, hogy volt egy Ramszesznél idősebb fiuk, ez azonban tévesnek bizonyult. Egy lehetséges gyermekük még Henutmiré, aki azonban lehet, hogy inkább az unokájuk.[4]

Trónra lépése előtt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apja uralkodása alatt Széthi vezír volt, ezenkívül a szilei erőd parancsnoka és több, a Deltában tisztelt istenség papja is. Előtte valószínűleg a hadseregben szolgált, mivel ránk maradt iratokból tudjuk, hogy a leszerelt katonák gyakran viseltek papi címet. Maga Horemheb is említi felirataiban, hogy az Amarna-reformok után újra megnyitott templomokba a hadseregből válogatott papokat.[2]

Uralkodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Széthi Ozirisz előtt. Nevét itt Széth helyett Ozirisz alakjával írták.

Széthi már nem fiatalon került a trónra, és nem is élt sokáig. Legkésőbbi ismert uralkodási éve a 11, lehetséges azonban, hogy pár évvel tovább uralkodott, egy elmélet szerint ugyanis társuralkodóként maga mellé vette II. Ramszeszt, aki később uralkodási éveit inenntől számolta, nem onnantól, hogy apja halála után egyeduralkodóvá vált.[5] Lehetséges azonban, hogy Ramszesz nem volt társuralkodó, mivel csak trónörökösi címeket viselt („a király legidősebb fia, örökös herceg”).[6]

Hadjáratai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Széthi már uralkodása első évében hadjáratot folytatott Dél-Palesztinában, hogy megerősítse az egyiptomi fennhatóságot ezen a gazdasági szempontból fontos területen. Azon kívül, hogy nagyszabású építkezéseihez biztosítsa a szükséges anyagi bázist, az is motiválhatta, hogy visszaszerezze Egyiptom régi dicsőségét azzal, hogy visszafoglalja a korábban a fennhatóságuk alatt állt területeket. Karnaki feliratain beszámol arról, hogyan foglalt vissza városokat Palesztinában és Szíriában.[5]

Ezek után északabbra indult, és elfoglalta Kádest, mire Amurrú is átállt az egyiptomiak oldalára. Ezeket a területeket Egyiptom még Ehnaton uralkodása alatt veszítette el, és a későbbi fáraóknak nem sikerült visszaszerezniük. Széthinek ez a sikeres hadjárata már hadüzenetnek számított a Hettita Birodalom ellen, melynek Kádes és Amurru az érdekszférájába tartozott. A kirobbanó háborúban Széthi újra elveszítette a két várost; ezt egy feszült időszak követte. Az ellenségeskedést formálisan lezáró béke értelmében Egyiptom megtarthatta Kánaánt, de lemondott Kádesről és Amurruról.[7] Széthi életében a két birodalom már nem csapott többé össze.

Szintén gazdasági okokból indított hadjáratokat az aranybányái miatt fontos Núbiában; az itt szerzett hadifoglyok egyben olcsó munkaerőt is biztosítottak építkezéseihez.[8] Uralkodása nyolcadik évében Széthi egy kisebb felkelést is levert Núbiában; ebben a hadjáratban a fáraó személyesen nem vett részt, de lehetséges, hogy fia, Ramszesz igen.

Széthi uralkodása alatt kezdtek líbiai törzsek is betörni az országba a Delta nyugati részénél; a fáraó még a hettitákkal történt összecsapása előtt seregeket indított visszaverésükre. A líbiai törzsek betörései több későbbi fáraónak is gondot okoztak később.[5]

Építkezései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Széthi és Ramszesz, valamint az abüdoszi királylista

Uralkodása alatt állítottak helyre számos templomot, melyekből Ehnaton uralkodása alatt kivésték Ámon nevét és ábrázolásait. Ezenkívül főként a nagy vallási jelentőségű városokban, például Théba (Ámon kultuszának központja), Abüdosz (Ozirisz), Memphisz (Ptah) és Héliopolisz (Ré) is több templomot építtetett vagy bővített ki.[2]

A karnaki templomban folytatta a Horemheb által megkezdett oszlopcsarnok építését, a túlparton pedig halotti templomot emeltetett. Abüdoszi templomában tekinthető meg a híres abüdoszi királylista, mely a múltban uralkodott fáraókat sorolja fel. A lista az első nyilvánvaló bizonyíték arra a kísérletre, hogy az Amarna-korszakot végleg kitöröljék a történelemből – III. Amenhotepet rögtön Horemheb követi a felsorolásban.[8] Ennek ellenére karnaki oszlopcsarnokán a hadjáratokat megörökítő reliefek realizmusa Amarna-hatást mutat.[5]

Több reliefen is fontos szerep jut egy bizonyos Mehi tábornoknak, akinek nevét és képmását II. Ramszesz később kivésette és a sajátjáéval helyettesítette. Később ez alapján vélték többen úgy, hogy Ramszesznek volt egy bátyja, aki fiatalon meghalt.[5]

Széthi számos megkezdett építkezését már fia fejezte be, többek közt a karnaki oszlopcsarnokot és az abüdoszi templomot.

Sírja és múmiája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Széthi múmiájának a feje – Emil Brugsch képe

I. Széthi sírja (KV17) a Királyok völgye egyik oldalsó vádijában helyezkedik el. 1817-ben Giovanni Battista Belzoni fedezte fel, alig pár nappal I. Ramszesz sírjának a felfedezése után. Alaprajza egyenes vonalú; több mint 120 méteres hosszával a völgy legmélyebb sírja.[9] Díszítése gyönyörűen festett, finoman kidolgozott festményekből és domborművekből áll, melyek épségben fennmaradtak. Beomlás veszélye miatt a sír 1991 óta nem látogatható.[10]

Magát a múmiát csak 1881-ben fedezték fel, a Dejr el-Bahariban lévő DB320 sírban, ahová több királyi múmiát menekítettek a sírrablók elől. Ma a kairói Egyiptomi Múzeum őrzi, szarkofágját pedig a londoni Sir John Soane's Museum.[11]

A múmia a legjobb állapotban fennmaradt fáraómúmia.[12] Vizsgálatok alapján Széthi negyvenévesnél fiatalabb volt, amikor meghalt. Ennek okát nem tudni; családjának több tagja is magas kort ért meg, ezért feltételezték, hogy betegség okozhatta halálát (erőszak nyomait nem találták a múmián). A testet ugyan lefejezve találták meg, de ezt lehet, hogy sírrablók okozták a halál után. Az Ámon-papok, akik áthelyezték múmiáját a DB320-as sírba, a fejet vászoncsíkok segítségével visszaerősítették a testhez.

Felételezték, hogy szívbetegség okozta halálát, múmiájában ugyanis a bebalzsamozott szívet szokatlan módon jobboldalt találták meg. Ez lehetséges, hogy a balzsamozók hibája volt, az is lehetséges, hogy Széthinek eredetileg is jobboldalt volt a szíve (dextrocardia), de elképzelhető, hogy így próbálták elérni, hogy a túlvilágon jobban működjön a szíve.

Titulatúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fáraók titulatúrájának magyarázatát és történetét lásd az Ötelemű titulatúra szócikkben.
Hórusz-név
G5
E2
D40
N28 m R19
Srxtail2.svg
Kanakht Haemuaszet
Az erős bika, ki felragyog Thébában
Nebti-név
G16
F25 F31 s G43 t
Z2ss
S42 Aa1 p O39
F23
D46
r
D44
T10
t
Z3 Z3 Z3
Wehemmeszut Szehemkhepes Derpedzsetpeszdzset
Az újjászülető, a nagy hatalmú, aki legyőzi a Kilenc Íj népét
Arany Hórusz-név
G8
F25 N28
Z2s
wsr s r
D44
T10
T10
T10
m N17
N17
N17
V30
Z2s
Wehemkhau Uszerpedzsutemtaunebu
Alsó‑  és Felső‑Egyiptom királya
M23 L2
Hiero Ca1.png
ra mAat mn
Hiero Ca2.png
Menmaatré
Ré igazsága örökkévaló
Ré fia
G39 N5
 
Hiero Ca1.png
p
t
H C7 i i N36
n
Hiero Ca2.png
Széthi Merenptah
Széth embere; Ptah kegyeltje

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Dodson, Aidan, Hilton, Dyan. The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson. ISBN 0-500-05128-3 (2004) , p.160
  2. ^ a b c d szerk.: Shaw, Ian: Az ókori Egyiptom története. Debrecen: Gold Book Kiadó. ISBN 963-425-022-X Fordította: Kmilcsik Ágnes (2004) , p.309
  3. Dodson–Hilton, op.cit., p.163
  4. Dodson–Hilton, op.cit., pp.162-164
  5. ^ a b c d e Shaw, op.cit., p.311
  6. Peter J. Brand, The Monuments of Seti I: Epigraphic, Historical and Art Historical Analysis, Brill, NV Leiden, (2000), (PDF) pp.315-316
  7. Rodney Castleden: Konfliktusok, melyek megváltoztatták a világot. Ventus Libro Kiadó, 2010. p. 22.
  8. ^ a b Shaw, op.cit., p.310
  9. Mark Andrews: The Tomb of Seti I, Valley of the Kings, Egypt
  10. Alberto Siliotti: Királyok Völgye (Gabo, [!1998]) ISBN 963-8009-14-4) p.52
  11. A Sir John Soane's Museum egyiptomi gyűjteménye
  12. Jimmy Dunn: Seti I

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Széthi témájú médiaállományokat.
Előző uralkodó:
I. Ramszesz
Egyiptom uralkodója
i. e. 13. század
XIX. dinasztia
A fáraók kettős koronája
Következő uralkodó:
II. Ramszesz