Ghiczy András

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Akela (vitalap | szerkesztései) 2020. július 24., 11:19-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (új kulcs a(z) Ghyczy család kategóriához: „András” (a HotCattel))
Ghiczy András
Született16. század
Elhunyt1614
Állampolgársága
Foglalkozása
Sablon • Wikidata • Segítség

Ghiczy (vagy Ghyczy, Ghiczi, Géczy, Géczi) András (? – 1614) erdélyi fejedelemjelölt, Báthory Gábor fejedelemnek egyaránt volt a kegyeltje és az ellenfele; az 1610-es évek első felében az erdélyi történelem egyik ismert szereplője.

Származása; családja

A szüleiről nincsenek hiteles adataink.[1] A felesége Poltári Soós Zsuzsanna volt, a házasságukból több gyermek születhetett.[2]

Élete

A források többsége szerint Ghiczy 1590 és 1600 között munkácsi várkapitány (avagy tiszttartó) volt. Ghiczy nagy tekintélyre tett szert a hajdúk között (lehet, hogy kapitányságig is vitte közöttük). 1609 őszén, vagy azután – pontosabb időpont nem állapítható meg – egy kanonokot meggyilkolt. Ghiczy emiatt Erdélybe menekült, ahol hamarosan Báthory Gábor fejedelem kegyeltje lett. Az azonban biztos, hogy 1611-ben, amikor a fejedelem Brassó mellett súlyos vereséget szenvedett az Erdélybe betört, Báthory 1610. év végi – 1611. év elejei támadását megtorló, a fejedelem uralmával elégedetlen szászokat támogató havasalföldi vajdától, Radu Șerbantól; akkor Ghiczyt már Báthory környezetében találjuk.[3]

A Báthory segítségére jövő török csapatok miatt azonban az ellenség elhagyta Erdélyt. 1611. október 10-én pedig az erdélyi országgyűlés úgy döntött, hogy Báthory hatalmának a megszilárdulását követ küldése útján közli a Portával, és a fejedelem ajánlására Ghiczyt választották követnek. A Portára tartó Ghiczy azonban már novemberben felvette a kapcsolatot a Báthory uralmával elégedetlen nemesekkel, akik a Weiss Mihály főbíró vezette, Báthoryval ellenszegülő, túlnyomó részben szászok lakta, Brassó városába húzódtak. Ghiczy a fejedelem ellenzékével meg is állapodott abban, hogy a Portán, mint az ő fejedelemjelöltjük, fel fog lépni, Báthoryval szemben. (Weiss Mihály 1612. január 27-én Brassó hűségét fel is mondta a fejedelemnek.)

Ghiczy Isztambulban eredményesen fel is lépett Báthory ellen, sikerült elhitetnie azt, hogy a fejedelem át akar állni a Habsburgok oldalára. Ghiczy a támogatása fejében megígérte Lippa és Jenő várának átadását, továbbá Erdély adójának évi tizenötezer aranyra való felemelését. Mindezek hatására 1612 májusában I. Ahmed szultán úgy döntött, hogy ez erdélyi országgyűlésnek Ghiczyt kell fejedelemnek választania. Ghiczy ezután visszatért Erdélybe, de tervei megvalósításához csak szerény mértékű katonai támogatást kapott, kétezer havasalföldi katonával vonult be Brassóba.

Ghiczy ilyen módon történt visszatérésének hírére az Erdély történetében ekkor nagy szerepet játszó hajdúk vezére, Nagy András ”hajdúgenerális”, felajánlotta Ghiczynek Báthory Gábor megöletését. A fejedelem azonban erről tudomást szerzett, és 1612. augusztus 12-én az elfogatott Nagy Andrást lefejeztette.

Báthory ezután a hadával Weiss Mihály és Ghiczy ellen vonult, és 1612. október 14-én, Brassó közelében, Földvárnál, legyőzte a brassóiak Weiss Mihály vezette seregét, a főbíró elesett a csatában; Brassó városa azonban nem adta meg magát. Az elveszített csata után Ghiczy előbb Brassóba, majd onnan Felső-Magyarországra menekült.

Báthory nyomására, a történtek miatt, 1612. november 20-án, az erdélyi országgyűlés valóban a törököktől való elszakadás mellett döntött, a Habsburgok felé fordulva; amikor arról határozott, hogy követeket küld II. Mátyás királyhoz. (Báthory és II. Mátyás megbízottai 1613. április 11-én megállapodást is kötöttek.) Az országgyűlés pedig Ghiczyt (és Bethlen Gábort) fő- és jószágvesztésre ítélte. (Bethlen – aki korábban maga is Báthory bizalmasa volt –, a közte és a fejedelem között kialakult ellentétek miatt, attól tartva, hogy Báthory az életére tör, már 1612 szeptemberében a törökökhöz menekült.)

A következő évben, 1613-ban, Ghiczy elnyerte Báthory bocsánatát, és ismét a fejedelem bizalmasa lett. I. Ahmed szultán azonban 1613. május 1-jén Báthory Gábor trónfosztása, és Bethlen Gábor fejedelemsége mellett döntött. A török csapatok támogatásával visszatérő Bethlent 1613. október 23-án az erdélyi országgyűlés meg is választotta fejedelemnek. Báthory és Ghiczy már korábban Váradra vonultak vissza.

Ghiczy azonban – feltehetően – el akarta nyerni az új fejedelem kegyét, ezért megszervezte Báthory Gábor megölését, akit a Nagy András kivégzése miatt bosszúszomjas hajdúk 1613. október 27-én, Váradon, meg is gyilkoltak.[4] Ghiczy azonban csalatkozott: Bethlen elfogatta, Fogaras várában őriztette, amelynek a kapitánya, Balling János korábban Báthory embere volt. Ghiczyt meg is kínoztatta, majd 1614-ben – Bethlen tudtával – kivégeztette.

Jegyzetek

  1. ↑ A Pallas nagy lexikon adatai szerint Ghiczy András Ghiczy Jánosnak (? – 1589) volt az unokaöccse. (Ghiczy János váradi kapitány, majd 1585–1588 között – Báthory Zsigmond fejedelem kiskorúsága idején – erdélyi kormányzó volt.) Nagy Iván – források között megjelölt – műve (III-IV. kötet, 386-397. oldalak) a következő adatokat tartalmazza: Ghiczy Jánosnak három testvére volt: György, Józsa és Farkas. A négy Ghiczy testvér közül csak Józsának és Farkasnak születtek gyermekei, Györgynek (és Jánosnak) nem voltak gyermekei. Józsa fiai István és Pál, Farkas fiai: Ferenc, Kristóf és Péter; azaz, András nevű fia egyiknek sem volt. Az előbb említett Ferenc gyermekei György és Zsuzsanna voltak; Nagy Iván szerint nekik a testvére – avagy unokatestvére – lehetett Ghiczy András. Azonban – a születési, illetve halálozási időpontokra figyelemmel – kizárható az, hogy Ghiczy András az említett Györgynek és Zsuzsannának a testvére volt. Szilágyi Sándor – szintén a források között említett művében – olyan adatot közöl (324. oldal), hogy Ghiczy Andrásnak két testvére volt: István és Péter. Nagy Iván adatai szerint azonban István nevű gyermeke Ghiczy Józsának; Péter nevű gyermeke pedig Ghiczy Farkasnak volt… Az említett adatok ellentmondásai ellenére talán annyi valószínűsíthető – amennyiben A Pallas nagy lexikon adatai helytállóak –, hogy Ghiczy András apja vagy Ghiczy Józsa, vagy Ghiczy Farkas volt. (A Józsa keresztnév ebben az időben még férfi név volt.)
  2. ↑ Szilágyi Sándor – a források között említett művében – közli Ghiczy Andrásnak 1611. június 8-i keltezéssel a feleségéhez írt levelét (322-324. oldalak), ebben Ghiczy a „gyermekeim” kifejezést használja.
  3. ↑ Az 1611. július 8-án lezajlott csatában Báthory másik kegyeltje, Imreffi János (Imreffy, Imrefi) kancellár elesett (Mika Sándor – külső hivatkozások között említett - műve II. könyvének I. fejezete). Móricz Zsigmond az ”Erdély” című regénytrilógiájában – történetileg tévesen, a regényesség kedvéért – Imreffi János halálát az 1612. évi, földvári csatához „tette át”.
  4. ↑ Báthory Gábor gyilkosai – Nadányi (egyes helyeken Ladányi) Gergely, Szilassy János és Zámbó Balázs – 1614 márciusában, jutalom reményében, megjelentek Medgyesen, az erdélyi országgyűlésen, azonban a rendek a katonaság kezére adták őket, és mind a hármukat megölték.

További információk

Források

  • Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. Pest: Ráth Mór. 1857–1868.  
  • Szilágyi Sándor: Báthory Gábor fejedelem története, Pest, 1867.
  • Magyarország története, 1526-1686, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1985.
  • Erdély története, 1606-tól 1830-ig, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1986.
  • Georg Krauss: Erdélyi krónika, 1608-1665, Budapest, 1994.
  • Oborni Teréz: Erdély fejedelmei, Napvilág Kiadó, 2002.

Szépirodalom

  • Móricz Zsigmond: Erdély. Helikon Kiadó, 1983.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ghiczy_András&oldid=22887166”