Gerlóczy Gedeon
Gerlóczy Gedeon | |
Született | 1895. június 28. Budapest |
Elhunyt | 1975. július 30. (80 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Szülei | Gerlóczy Zsigmond |
Foglalkozása | építész, főiskolai tanár |
Kitüntetései | Ybl Miklós-díj (2010) |
Sírhelye | Farkasréti temető (7/6-1-41) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Gerlóczy Gedeon témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Alsó-viszokai Gerlóczy Gedeon (Budapest, 1895. június 28. – Budapest, 1975. július 30.) magyar építész, Csontváry hagyatékának megmentője.
Életpályája-munkássága
A 19. században nemesített délszláv eredetű alsóviszokai Gerlóczy, eredetileg Mattekovich család sarja, amely egyben híres orvos dinasztia is volt, de ő a családi hagyományokat megtörve a Budapesti Királyi József nádor Műegyetemen szerzett diplomát. Apja, alsóviszokai dr. Gerlóczy Zsigmond (1863–1937) orvos, belgyógyász, higiénikus,[1] anyja, galántai Fodor Margit (1869–1897) volt.[2] Apai nagyszülei alsóviszokai Gerlóczy Károly (1835–1900) jogász, Budapest első alpolgármestere, és munkácsi Barkassy Amália (1841–1937) voltak.[3] Anyai nagyszülei galánthai Fodor József (1843–1901), orvos, egyetemi tanár, főorvos, az MTA tagja,[4] Reizinger Amália (1848-1892) voltak.[5]
Professzora, Hültl Dezső irodájában kezdett dolgozni, majd Münchenben folytatta mérnöki tanulmányait, az ottani Politechnikum-ban Thirsch professzor mellett. Külföldi tartózkodása alatt járta a múzeumokat, műemlékeket, gyűjteményes kiállításokat és ezek képeiről-tárgyairól színes krétarajzokat készített.
1919-ben jött haza és újból beállt Hültl Dezső irodájába dolgozni. Ebben az időben fedezte fel a Csontváry képeket, melyeket az örökösök fillérekért akartak eladni. A képek árverésén meg is vette a legtöbbet. A húszas években önálló tervezőirodát nyitott. Néhány vidéki – Gyulai evangélikus templom (1927), Békéscsabai 100 ágyas sebészeti pavilon (1935) – tervezési feladat után – közel négy évtizeden keresztül – Budapesten dolgozott, mint elismert, jó nevű építész.
Korai tervezési periódusában néhány eklektikus, neobarokk villája épült fel, majd részese lett a Budapest II. kerület Napraforgó utcában "Bauhaus" mintára felépülő kísérleti lakótelep létrehozásának. Tervei szerint épült meg a Napraforgó utca 19. sz. villa, mely már egyértelműen a modernista felfogásra utal.
Az 1930-as évek elején épített villái után 1938-ban első díjat nyert a tabáni gyógyszálló tervpályázaton (Dávid Károly[1]-al, Lauber Lászlóval és Nyiri Istvánnal).1940-ben – Körmendi Nándorral és Grundböck Bélával együtt – készített terv szerint épült fel az (OTI) Országos Társadalombiztosítási Intézet Baleseti kórháza a Fiumei úton. 1941-ben kivitelezték az általa tervezett Madách Kamaraszínházat és a Petőfi Sándor utca – Párisi utca saroktelkére épített lakóházat, földszintjén passzázzsal, mely utóbbi Budapest egyik legsikerültebb modern bérpalotája. Ez időben vett részt a Nemzeti Sportcsarnok pályázatán, ahol több pályázóval együtt első díjat nyert. (Rimanóczy Gyula, Müller Misa, Sinkovits Lajos, Tóth Imre).A megbízást az első díjban részesített tervezők együtt kapták meg, így a megvalósult Nemzeti Sportcsarnok közös alkotásuk.
1944–1948 között a Képzőművészeti Főiskola tanára volt, majd 1950–1961-ig az Ipari Épülettervező Vállalatnál dolgozott nyugdíjazásáig. IPARTERV-i tevékenységéről nincsenek ismert adatok, azon kívül, hogy 1962-ben az Orvostudományi Egyetem Nagyvárad téri Elméleti tömbjére kiírt tervpályázaton – Südi Ernővel és Wagner Lászlóval együtt – első díjat nyert (a megvalósult épület Wagner László munkája). Építész tervezői tevékenységét 67 éves korában, 1962-ben fejezte be.
Csontváry gyűjtemény megmentése
Szakíróként is működött. Kiemelkedő érdeme Csontváry hagyatékának felfedezése és megőrzése. Négy évtizeden keresztül fáradozott azért, hogy a művek művészi értékük szerint megbecsülésben részesüljenek.[6] Lakása Budapesten a Galamb utca 3. szám alatt, a VI. emeleten volt, ahol a 42 darabos gyűjteménye is lakozott. Ismert építészként ráígért a budapesti fuvarosok által a Csontváry vásznakért felkínált összegre, a kocsisok pedig lemondtak a vásznakról, amiből pedig jó minőségű zsákokat varrathattak volna. Ötven éven át Gerlóczy építész lakásában porosodtak az alkotások. Az utolsó években a főváros legfrekventáltabb helyén a belvárosi bérházban rakódott rájuk a cserépkályhás lakások korma, füstje. A por és korom az évek szellőztetései alatt ülepedett le, amely a lakás ablakaiból nyíló gyönyörű panorámás kilátásnak ára volt. A korom úgy beette magát, hogy a restaurátori feladat volt az eltávolításuk. 1975 nyarán a lakásban készített interjú alkalmával a gyűjtemény fényképes dokumentálásra is került polgári lakókörnyezetben.[7]
Művei
Megépült épületei
- Gyulai evangélikus templom, 1927
- Budapest, VIII., Bródy Sándor utca 5-7. Magyar Rádió udvari szárny, 1927-1928
- Budapest, XI., Fehérvári út 37. Rendőr lakótelep, 1928
- Budapest, XIII., Reitter Ferenc utca 7. lakóház, 1929
- Debrecen Magyar királyi csendőrlaktanya, 1929-1930
- Budapest. II., Napraforgó utca 19., villa, 1931
- Budapest, VIII., Őr utca 4., lakóépület, 1932-1933
- Budapest, XIV., Bonyhádi út 17., neobarokk villa, 1934-1935
- Békéscsabai kórház, 100 ágyas sebészeti pavilon, 1935
- Budapest, VII., Madách sugárút torkolatára kiirt tervpályázat, 1935 (a megvalósult épület Wälder Gyula terve)
- OTI Baleseti kórház. Budapest., VIII., Fiumei út 13-17. (Körmendi Nándorral együtt) 1937-1939
- Budapest, XIII., Katona József utca 5., lakóépület, 1937
- Budapest, XII., Roskovics utca 8., lakóház, 1939-1940
- Budapest, II., Jurányi utca 6., lakóház, 1940
- Madách Színház. Budapest, VII., Madách tér 6., 1940 (Ma: Örkény Színház)
- Budapest, III., Szépvölgyi út 3/a, lakóház, 1941
- Budapest, VII., Rumbach Sebestyén utca 17., lakóépület, 1941
- Budapest, XIV., Gizella út 37/a, lakóépület, 1941-1942
- Budapest, V. Petőfi Sándor utca 12. – Párisi utca 6., sarok lakóház, 1941-1942
- Nemzeti Sportcsarnok. Budapest, XIV., Istvánmezei út 1-3. (tervezőtársak: Rimanóczy Gyula, Müller Miksa, Sinkovits Lajos, Tóth Imre)
- Budapest, XIV., Kerékgyártó utca 4., lakóház, 1933
Könyvei
- Építészet városesztétika (Budapest, 1949)
- Csontváry emlékkönyv: válogatás Csontváry Kosztka Tivadar irásaiból és a Csontváry irodalomból : művészet és elmélet. Szerkesztette: Gerlóczy Gedeon Németh Lajossal (Budapest. Corvina, 1977)
- Csontváry-emlékkönyv. Válogatás Csontváry Kosztka Tivadar írásaiból és a Csontváry-irodalomból; vál., emlékezéseivel kieg. Gerlóczy Gedeon, bev., jegyz., szerk. Németh Lajos; 3. bőv., átdolg. kiad.; Corvina, Bp., 1984 (Művészet és elmélet)
Krétarajzairól nincs közelebbi információ, kiegészítésre vár. (szerk.)
Képgaléria
-
Bp. II. kerület, Napraforgó u 19 villa 2008-ban
-
Baleseti kórház a Fiumei úton 1937-39
-
Lakóház Petőfi S. és Párisi utca sarkán 1941-43
-
Lakóház. Párisi utcai homlokzata 1941-43
-
Lakóház földszinti passzázs. 1941-43
-
Lakóház a Rumbach utca 17 alatt 1941-42
Emlékezete
- Elsősorban, mint a Csontváry gyűjtemény megmentője ismert. Erről számos dokumentum tanúskodik.(A Csontváry gyűjtemény Pécsett található)
- Építész kvalitásait kevesen ismerik, pedig a két világháború közötti építészet neves személyisége volt.
- Kiállítás Gerlóczy Gedeon grafikai gyűjteményéből (Home galéria)
- Budapest, V.Galamb utca 3. Gerlóczy Gedeon domborműves emléktábla. 1997. (Czinder Antal szobrászművész alkotása)
- Csontváry (1976) és Gerlóczy (2005) emléktábla (Budapest.XI.Bartók Béla út 34)
- Posztumusz Ybl Miklós-díj 2010
Jegyzetek
- ↑ familysearch.org Gerlóczy Zsigmond gyászjelentése
- ↑ familysearch.org Gerlóczy Zsigmondné Fodor Margit gyászjelentése
- ↑ familysearch.org Gerlóczy Károlyné Barkassy Amália gyászjelentése
- ↑ familysearch.org Fodor József gyásselentése
- ↑ familysearc.org Fodorné Reizinger Amélia gyászjelentélse
- ↑ Pethő Tibor: Baalbek és a klímaláda, mno.hu Archiválva 2015. augusztus 6-i dátummal a Wayback Machine-ben, 2015. június 14.
- ↑ Amikor a Magányos cédrus még egy nappalit díszített
Források
- Tér és Forma.1940-7. sz., 1941-2. sz.
- Magyar életrajzi lexikon
- Kereső.hu online lexikon
- Rados Jenő[2]: Magyar építészet története (Műszaki könyvkiadó, 1971)
- Művészeti kislexikon. AKADÉMIA KIADÓ, 1973
- Modern építészeti lexikon. Szerk. Kubinszky Mihály. Budapest: Műszaki. 1978. 103. o. ISBN 963-10-1780-X
- Jékely Zsolt – Sódor Alajos: Budapest építészete a XX. században (Műszaki könyvkiadó, 1980)
- Pamer Nóra: Magyar építészet a két világháború között.116, 122, 169, 171, 205 oldal (Műszaki könyvkiadó, 1986)
- Építészeti kalauz.(Budapest építészete a századfordulótól napjainkig. 1997)
- Magyar nagylexikon VIII. (Ff–Gyep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. 595. o. ISBN 963-85773-9-8
- Ferkai András: Buda építészete a két világháború között. 1995 (159, 211, 303, 344, 477)
- Ferkai András: Pest építészete a két világháború között. 2001 (43, 143.5, 154, 176, 182.1, 198, 199.2, 202, 332.2, 364, 421, 489, 508, 529, 533, 535)
További információk
- Kereső.hu Gerlóczy Gedeon
- HIK tankönyv
- artPORTAL. Gerlóczy Gedeon
- Jeles napok
- Budapest 1918 és 1940 között
- Gerlóczy plakett[halott link]
- Építészetünk a két világháború között.
- Képző és Iparművészeti osztály gyüjteménye
- Fonyód. Szaplonczay emlékmű
- Örkény Színház
- Madách Színház
- MULT-KOR történelmi portál
- Szép korúak otthona
- Gyula város
- Merényi: 1867-1965, CENTO ANNI ARCHITETTURA UNGHERESE (Római Magyar Akadémia kiadvány, 1965)
- Gerlóczy Gábor: Gerlóczy Gedeon. A képmentő építész; Holnap, Bp., 2019