Gerebes
| Gerebes (Povina) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Kiszucaújhelyi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1438 |
| Polgármester | Margita Šplháková |
| Irányítószám | 023 33 |
| Körzethívószám | 041 |
| Forgalmi rendszám | KM |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1138 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 60 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 367 m |
| Terület | 19,13 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 18′ 37″, k. h. 18° 48′ 44″49.310278°N 18.812222°EKoordináták: é. sz. 49° 18′ 37″, k. h. 18° 48′ 44″49.310278°N 18.812222°E | |
| Gerebes weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gerebes témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Gerebes (1899-ig Povina, szlovákul Povina) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Kiszucaújhelyi járásban.
Fekvése
Zsolnától 12 km-re északkeletre a Gerebesi-patak partján fekszik.
Története
1438-ban "Povina" alakban említik először, ekkor a budatíni váruradalomhoz tartozott. A falut teljesen körbeveszi az erdő, amely a címerében is kifejezést nyer. 1507-ben "Powyne", 1598-ban "Powinna" alakban említik. 1598-ban 10 portája és egy malma volt. 1784-ben 88 házában 559 lakos élt. 1828-ban 104 háza volt 920 lakossal. Lakói pásztorkodással, állattartással, favágással, faárukészítéssel, háziiparral, kosárfonással, drótozással foglalkoztak. Első iskolája 1868-ban épült.
Vályi András szerint "POVINA. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Ura Gróf Szúnyog Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Kisucza Újhelynek szomszédságában, mellynek filiája, határja ollyan, mint Lieszkoveczé, második osztálybéli."[2]
Fényes Elek szerint "Povina, tót falu, Trencsén vmegyében, Kisucza-Ujhelyhez egy fertály. Számlál 863 kath. Földjei meglehetősek; rétjei igen jók. F. u. budetini urad. Ut. p. Zsolna."[3]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott. Még 1930-ban is több mint 30 kosárfonó dolgozott a községben. Mások Kiszucaújhely és Ostrava üzemeiben dolgoztak.
Népessége
1910-ben 715, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1122 lakosából 1103 szlovák volt.
2011-ben 1145 lakosából 1118 szlovák volt.
Nevezetességei
- Szűz Mária tiszteletére szentelt katolikus kápolnája a 18. században épült, a 20. században megújították.
- A faluban a népi építészet szép példái láthatók.
- Területén kénes ásványvízforrás tör fel.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások
A Kiszucaújhelyi járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
