Ugrás a tartalomhoz

Genyornis

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen DenesFeri (vitalap | szerkesztései) 2021. február 15., 10:21-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Genyornis
Evolúciós időszak: Késő pleisztocén
A Genyornis rekonstrukciója
A Genyornis rekonstrukciója
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Galloanserae
Rend: Lúdalakúak (Anseriformes)
Család: Dromornithidae
Nem: Genyornis
Faj: G. newtoni
Tudományos név
Genyornis newtoni
(Stirling & Zietz, 1896)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Genyornis témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Genyornis témájú kategóriát.

A Genyornis a madarak (Aves) osztályának lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a fosszilis Dromornithidae családjába tartozó nem, melynek egyetlen ismert faja a Genyornis newtoni.

Tudnivalók

A Genyornis Ausztrália nagy testű röpképtelen madara volt, amely 1 600 000–40 000 év között élt. Ebben az időben, Ausztráliában sok faj kipusztult; ekkor érkeztek a kontinensre az első emberek.

Még nem tudni biztosan, hogy a Dromornithidae-fajok ragadozók voltak-e. A hatalmas, erőteljes csőrök arra utalnak, hogy e madarak egyformán ragadozók és a dögevők voltak, épp úgy, mint a mai hiénák. A legközelebbi rokonaik a récefélék.

Egy tudományos kísérlet során több mint 700 Genyornis tojáshéjnak a korát vizsgálták meg.[1] Ebből kiderült, hogy a Genyornis elég rövid idő alatt tűnt el a Föld felszínéről. Ez az idő túl rövid ahhoz, hogy az éghajlat változásnak tulajdonítsák. Sok kutató szerint az ausztrál állatok tömeges kihalása egybeesik az első emberek megérkezésével.

A Genyornis 2 méter magas volt. E faj volt családjának az utolsó képviselője. A madár egyaránt megélt az erdőkben és a füves helyeken. Hogy elősegítse emésztését, a Genyornis köveket nyelt.

Néhány ókori emberi település feltárásakor Genyornis-csontokat is találnak, ami arra utal, hogy az első emberek táplálkoztak e madárral.

Lelőhelyek

Genyornis csontvázakat találtak Callabonna tónál és a Naracoorte barlangban, ez a két lelőhely Dél-Ausztrália területén van. Wellington barlangban és Cuddie Sprins-nél csontvázakat is, de tojáshéjakat is találtak. A két utolsó lelőhely Új-Dél-Walesben van.

Jegyzetek

  1. Miller, Gifford H., et al. (1999). „Pleistocene Extinction of Genyornis newtoni: Human Impact on Australian Megafauna”. Science 283 (5399), 205–208. o. DOI:10.1126/science.283.5399.205.  

További információk