Gamma-amino-vajsav

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gamma-amino-vajsav
GABA.png
GABA3d.png
IUPAC-név 4-aminobutanoic acid
Kémiai azonosítók
CAS-szám 56-12-2
PubChem 119
MeSH gamma-Aminobutyric+Acid
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C4H9NO2
Moláris tömeg 103,12 g/mol
Olvadáspont 203 °C
Veszélyek
EU osztályozás Irritatív (Xi)[1]
R mondatok R36/37/38[1]
S mondatok S26-S36[1]
LD50 12680 mg/kg (egér, szájon át)[2]
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A gamma-amino-vajsav (röviden GABA az angol gamma-aminobutyric acid-ból) egy többnyire gátló hatású neurotranszmitter számos különböző fajban. A humán központi idegrendszerben és a retinában ez az egyik fő gátló neurotranszmitter.

Működés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gerincesek agyában a GABA gátló szinapszisokon hat. A GABA specifikus transzmembrán receptorokhoz kötődik mind a pre- mind a posztszinaptikus neuronok membránján. Ez a kötődés ioncsatornák megnyílásához vezet, melyeken vagy negatív töltésű kloridionok áramlanak be, vagy pozitív töltésű kálium ionok áramlanak kifelé a sejtből. Ez negatív irányba tolja a membránpotenciált és hiperpolarizációhoz vezet. A GABA receptornak három nagyobb csoportja ismert: a GABAA és GABAC (mai nevén GABAA-ρ) ionotróp receptorok, melyek maguk is ioncsatornák, és a GABAB metabotróp receptorok, melyek G protein-csatolt receptorok és a G-proteinek segítségével nyitnak meg más ioncsatornákat.

GABAerg szerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gamma-amino-vajsav témájú médiaállományokat.