Fűrészfalu

	Fűrészfalu (Hvozdnica)
; Fűrészfalu címere	; Fűrészfalu zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Zsolnai
Járás	Nagybiccsei
Rang	község
Első írásos említés	1250
Polgármester	Martin Šimún
Irányítószám	013 56
Körzethívószám	041
Forgalmi rendszám	BY
	Népesség
Teljes népesség	1199 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	135 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	328 m
Terület	8,73 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 12′ 36″, k. h. 18° 29′ 20″49.210000°N 18.489000°EKoordináták: é. sz. 49° 12′ 36″, k. h. 18° 29′ 20″49.210000°N 18.489000°E
	Fűrészfalu weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Fűrészfalu témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2022. január 21.) ezen a változaton alapul.

Fűrészfalu (1899-ig Hvozdicz, szlovákul Hvozdnica) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Nagybiccsei járásban. 2011-ben 1176 lakosából 1161 szlovák volt.

Fekvése

Nagybiccsétől 5 km-re nyugatra fekszik.

Története

A község területén az i. e. 2. században a puhói kultúra népe telepedett meg, településének nyomait a Kulíska-dombon találták meg. A 6. századtól a biccsei völgyben szláv törzsek telepedtek le, településük még a 10. században is megvolt. A terület a 11. században a Magyar Királyság része lett. A falu első említése "Hoznucha" alakban 1250-ből származik, amikor a szörnyű tatár pusztítás után IV. Béla az addig királyi tulajdonban levő birtokot szolgálataiért Fülöp ispánnak adományozza. 1271-ben V. István király a nagybiccsei birtokot a nyitrai püspökségnek adja. 1383-tól a település a vágbesztercei váruradalom része. A század végén Csák Máté birtoka, majd ennek leverése után a királyé, aki hívének Beckó urának Stíbor vajdának és fiának adja. 1458-ban Mátyás király a vágbesztercei birtokkal Podmaniczky Lászlónak adja, az oklevélben a falut "Hwoznycze" alakban említik. 1471-ben szintén a vágbesztercei uradalom részeként említik. A 16. században a térség egyik legnagyobb faluja, 1563-ban Balassa András és Serédy Gáspár birtoka, később a Hrabovszky, Klobusiczky és Benyovszky családé. 1598-ban 20 adózó porta volt a községben. 1605-ben Bocskai hajdúi fosztogattak. 1784-ben 90 házában 547 lakos élt. 1828-ban 97 háza volt 757 lakossal, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "HVORNICZA. vagy Hvoznicza. Tót falu Trentsén Vármegy. földes Urai G. Balassa, és G. Szapáry Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Schavikhoz közel, és annak filiája, földgye meglehetős termékenységű, fája bőven, legelője elég van."^[2]

Fényes Elek szerint "Hvoznicza, tót falu, Trencsén vmegyében, közel a Vágh jobb partjához: 140 kath., 8 zsidó lak. Jó határ; legelője fája bőven; fürészmalom. A vágh-beszterczei urad. tartozik."^[3]

1910-ben 602, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Nagybiccsei járásához tartozott.

2001-ben 1117 lakosából 1110 szlovák volt.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]