Ugrás a tartalomhoz

Fridvalszky János

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Turokaci (vitalap | szerkesztései) 2020. augusztus 8., 06:39-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→Jegyzetek)
A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2020. augusztus 8.) ezen a változaton alapul.
Fridvalszky János
Életrajzi adatok
Születési névFridvalszky János
Született1730. december 13.
Pozsony
Nemzetiségmagyar
Elhunyt1784. május 3.
Szepeshely
Munkássága
Valláskeresztény
Felekezetrómai katolikus
Felavatás1760
Tisztségkanonok

Fridvaldi Fridvalszky János, névváltozat: Fridvaldszky (Pozsony, 1730. december 13.[1] – Szepeshely, 1784. május 3.) bölcsészdoktor, apátkanonok, természettudós.

Életútja

Fridvalszky János és Tatay Anna-Mária fiaként született, öt gyermekük közül ő volt a legidősebb. 1730. december 13-án keresztelték meg a pozsonyi Szent Márton koronázó templomban.

Elemi iskoláit Pozsonyban végezte a jezsuitáknál. 1746. október 18-án Bécsben belépett a jezsuita rendbe. 1747–48-ban mint másodéves novícius ment Bécsbe. 1748–49-ben filológiát tanult Szakolcán, 1750–51-ben a bölcselet második évét, a fizikát Bécsben hallgatta. 1752–53-ban Pozsonyban, majd 1753–55-ben Bécsben tanult felső matematikát. 1755–56-ban Budán tanította a felső retorikai osztályt, majd 1756–57-ben Nagyszombatban szintén retorikát oktatott. 1757–59-ben Bécsben végezte a teológia első két évét, 1759–60-ban Nagyszombatban a harmadikat. 1761-ben fejezte be tanulmányait.

1760-ban szentelték pappá Nagyszombatban. Bécsben Frivaldszkynak írta a nevét, később állandósult a Fridvaldszky névváltozat.

1761–63-ban Bazinban szintaxist és grammatikát tanított, valamint vezette a diákkongregációt. Emellett ő írta a házi krónikát, lelkipásztor volt, és az énekkar vezetője. 1763–64-ben Gyulafehérvárott szintaxist és grammatikát tanított, s ugyancsak diákkongregáció vezető volt, valamint rendi krónikás, emellett helyőrségi tábori pap és magyar–német–szláv nyelvű lelkész.

1764-től Kolozsvárott tanította a latin nyelvet és a matematikát, azután ugyanott templomi magyar hitoktató, rendi krónikás volt, s egy több mint 10 000 kötetből álló könyvtár könyvtárosa a rend föloszlatásáig (1773).

Beutazta Erdélyt annak mineralógiáját tanulmányozva. 1769-től az egyetemi oktatást befejezte, helyette a könyvtári, laboratóriumi kutatásra és a terepmunkára helyezte a hangsúlyt. 1775-től a kolozsvári szeminárium regense volt.

Munkásságáért Mária Terézia királynő előbb száz aranyat, majd kétszáz aranyforint évi nyugdíjat és apátságot adományozott neki. 1776. október 1-jétől Szepes vármegyei kanonokká nevezték ki, 1777. május 2-ától árvai főesperes lett, majd 1780-tól Liptó vármegye főesperese és táblabírája volt. 1783-ban a szepesi székesegyház főesperességét is elnyerte.

Dendrológiai tanulmányokat is folytatott, a papírgyártás korszerűsítése terén elért eredményei figyelemreméltóak.

Művei

Jegyzetek

  1. ↑ Máshol 1740-es születési évet és Zólyomot írnak, mint születési helyet, de ez téves adat, amit több tucat német, magyar és szlovák nyelvű lexikon vett át egymástól.

Források

További információk

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Kostya Sándor: Neves magyar jezsuiták a tudomány szolgálatában – Neves magyar jezsuiták a XVI.-XVIII. században. Írók, költők, nyelvészek. – Kimagasló egyéniségek. A megújhodási munka továbbfejlesztői. – A megújúló magyar katolicizmus világi apostolai. Toronto, Szent Erzsébet Egyházközség, 1994. = A torontói Árpád-házi Szent Erzsébet egyházközség és plébániatemplom története
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993–
  • Motesiky Árpád: Felvidéki vadászok életrajzi lexikona. [Bp.], KT Kiadó, 2001
  • Malý Slovenský Biografický Slovník. Hlavný redaktor Vladimír Mináč. Martin, Matica slovenská, 1982
  • Magyarok a természettudomány és technika történetében. Főszerk. Nagy Ferenc, Nagy Dénes. Bp., MVSZ–MTA–BME–MTESZ–Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, 1986
  • Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. Bp., Better–MTESZ–OMIKK, 1997
  • Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. Bp., Panoráma, 1993
  • Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911–
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
  • Csetri Elek–id. Frivaldszky János: A köz hasznára – az ég kegyelmével. Fridvalszky János a jezsuita, tudós és feltaláló, 1730–1784; METEM–Központi Bányászati Múzeum, Bp., 2003 (METEM-könyvek)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fridvalszky_János&oldid=22928031”