Felsőtölgyes
| Felsőtölgyes (Horná Poruba) | |
 | |
| A Szent Katalin templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Illavai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1355 |
| Polgármester | Milan Staňo |
| Irányítószám | 018 35 |
| Körzethívószám | 042 |
| Forgalmi rendszám | IL |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1084 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 78 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 410 m |
| Terület | 13,69 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 56′ 28″, k. h. 18° 18′ 18″48.941111°N 18.305000°EKoordináták: é. sz. 48° 56′ 28″, k. h. 18° 18′ 18″48.941111°N 18.305000°E | |
| Felsőtölgyes weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőtölgyes témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Felsőtölgyes (1899-ig Felső-Poruba, szlovákul Horná Poruba) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, az Illavai járásban. 2011-ben 1061 lakosából 1034 szlovák volt.
Fekvése
Illavától 8 km-re délkeletre fekszik.
Története
1355-ben a kaszai váruradalom birtokainak összeírásában említik először Poruba néven. 1356-ban a Kisporubaként említett Alsótölgyestől megkülönbötetésül Nag Porubaként szerepel egy okiratban. Felsőporubaként 1358-ban szerepel először. 1390 és 1409 elhúzódó között viszály volt a kaszai és az illavai váruradalmak között a község birtoklásáról. A falu régi templomáról 1566-ban tesznek először említést, gótikus stílusú volt és a 15. század első felében épült. A 16. században a falu lakói reformátusok lettek és csak 1671-ben tértek vissza a katolikus hitre. 1598-ban 27 portát számláltak a faluban. 1683-ban német katonaság rabolta ki a templomot és a plébániát. 1784-ben 68 házában 469, 1828-ban 62 házában 635 lakos élt. 1831-ben kolera pusztított a községben. Katolikus iskolája 1880-ban épült. 1900-ban 654 lakosa volt.
Vályi András szerint "Alsó Poruba, Felső Poruba, Kő Poruba. Három tót faluk Trentsén Vármegyében. Alsónak, és Felsőnek földes Urai Gróf 120Illésházy, és több Uraságok, fekszenek Missénnek szomszédságában, mellynek filiáji; Kő Porubának pedig földes Ura Szerdahelyi, és több Uraságok, ez fekszik Konszkához közel, mellynek filiája, lakosai katolikusok, határbéli földgyeik olly minéműségűek, mint Nagy-Podrágyé, második osztálybéliek."[2]
Fényes Elek szerint "Felső-Poruba, tót falu, Trencsén vmegyében, Illavához 1 1/2 óra: 601 kath., 1 zsidó lak. Kath. fil. templom. F. u. többen. Ut. p. Trencsén."[3]
1910-ben 706, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott.
2001-ben 1111 lakosából 1093 szlovák volt.
Nevezetességei
- Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1830-ban épült, 1959-ben megújították. A templommal egyidőben épült a plébánia is.
Külső hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Az Illavai járás települései | ||
|---|---|---|
Illava (Ilava) | ||
Bolesó (Bolešov) · Borcsic (Borčice) · Dúlóújfalu (Dulov) · Felsőtölgyes (Horná Poruba) · Kasza (Košeca) · Kaszaváralja (Košecké Podhradie) · Köveskő (Kameničany) · Lédec (Ladce) · Máriatölgyes (Dubnica nad Váhom) · Mikosfalva (Mikušovce) · Oroszlánkő (Vršatské Podhradie) · Poroszka (Pruské) · Szalonca (Slávnica) · Szedmerőc (Sedmerovec) · Széppatak (Krivoklát) · Tohány (Tuchyňa) · Újtölgyes (Nová Dubnica) · Vágbánya (Bohunice) · Vöröskő (Červený Kameň) · Zsolt (Zliechov) |  | |
