Felix Salten

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Félix Salten
Felix Salten 1910.jpg
Felix Salten 1910 körül
Élete
Született 1869. szeptember 6.
Flag of Austria-Hungary (1869-1918).svg Osztrák–Magyar Monarchia, Pest
Elhunyt 1945. október 8. (76 évesen)
Flag of Switzerland.svg Svájc, Zürich
Pályafutása
Jellemző műfajok kritika, novella, utazási könyvek és esszé jellegű írások
Első műve Bambi (1923)
Fontosabb művei Bambi (1923)

Felix Salten, Salzmann Zsigmond (Pest[1], 1869. szeptember 6.Zürich, 1945. október 8.) zsidó származású osztrák író. Nevét 1923-ban írt munkája, a Bambi tette világhírűvé. Németországban 1936-ban betiltották a könyveit. Két évvel ezután Bécsből menekülnie kellett és a svájci Zürichbe költözött.

Fiatalsága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Siegmund Salzmann néven született Pesten, majd 3 hetes korában családja Bécsbe költözött. A 19. század végén több más zsidó család is kivándorolt Magyarországról Ausztriába, miután 1867-től ott lehetőségük nyilt a teljes állampolgárság elnyerésére. Amikor apja csődbe jutott, kénytelen volt iskoláit korán abbahagyni és munkába állni egy biztosítási irodában. Emellett versekről és könyvekről írt ismertetőket újságokban. Közben csatlakozott a Fiatal Bécs Körhöz. Bécsben felvették a „Zur Wahrheit” nevű szabadkőműves páholyba.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1902-ben Émile Zoláról írt nekrológja ismertette meg nevét a szélesebb irodalmi körökkel, majd hamarosan elismert kritikusként teljes munkaidőben jelentetett meg művészeti és színházi kritikákat a bécsi sajtóban. 1901-ben megalapította Bécs első, de rövid életű irodalmi kabaréját. 1900-ban publikálta első, rövid történetekből álló gyűjteményét. Ezután majd minden évben publikált valamilyen művet, novella- és esszégyűjteményt, utazási könyvet, regényt. Továbbra is jelentetett meg írásokat szinte az összes fontosabb bécsi lapban. 1925-ben elnöke lett az osztrák P.E.N. klubnak, mely tisztséget 1934-ig viselte.

Leghíresebb munkája a Bambi, melyet 1923-ban írt. 1928-ban fordították angolra. Az angol fordítást Thomas Mann ajánlotta a rajzfilmkészítő Walt Disney figyelmébe. 1933-ban 1000 dollárért eladta a megfilmesítési jogot Sidney Franklin rendezőnek, aki később továbbadta a Walt Disney stúdiónak. 1942-ben került a mozikba az írása alapján készített film. Később még írt más regényeket is a Bambi szereplőivel, többek közt a Bambi gyermekei-t és egy mókus életéről szóló regényt, a Perri-t. Az állatregényeken kívül más műfajokban is megfordult, Josephine Mutzenbacher álnéven írt erotikus regényt is, mely Magyarországon Egy bécsi kurva emlékei címmel jelent meg.

Ottilie Metzl színésznővel kötött házasságából két gyermeke született, Paul és Anna-Katherina. Az 1930-as években a nácizmus előretörése miatt egyre veszélyesebbé vált az életük, Adolf Hitler 1936-ban betiltotta könyveit. Két évvel ezután Bécsből a svájci Zürichbe költözött, majd haláláig ott élt.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]