Eszter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az Eszter [1] perzsa eredetű női név, a jelentése csillag. Istár asszír-babilóniai istennő nevével azonos eredetű. Egyes vélemények szerint héber eredetű és a jelentése mirtusz, ez azonban a bibliai alaknak, Eszternek a másik nevére, a Hadassára vonatkozik.[2]

Gyakorisága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Eszter név a 16-18. században nagyon gyakori volt, majd veszített a népszerűségéből.[3] 1967-ben 143-an kapták ezt a nevet, a 80-as években a 12. leggyakoribb női név volt. Az 1990-es években is igen gyakori név, a 2000-es években a 8-14. leggyakoribb női név.[2][4][5]

Más nyelveken[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • angol: Esther, Hester
  • olasz: Stella
  • spanyol: Esther, Ester
  • francia: Estelle
  • svéd: Ester
  • héber: אֶסְתֵּר
  • japán: Esuteru
  • perzsa: Istar

Névnapok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres Eszterek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb Eszterek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Földrajzi névként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezekben a nevekben nem az Eszter név rejtőzik, csupán az alakjuk azonos, valójában különböző szláv szavakhoz kapcsolódnak[3] :

Eszteregnye, Esztergály, Esztergár, Esztergom, Eszterháza, Eszterce, Eszterény, Eszterézs

Vezetéknévként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A név korábbi, Ester alakja fordul elő családnévként, első említése 1628-ból ered.[3]

Irodalmi alakok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Lánc, lánc, eszterlánc: körjáték, aminek a szövege a Magyar Hírmondó I. számában jelent meg 1792-ben. A kezdetét egy német dalocska szavainak a torzításából eredeztetik, így eszerint nincs köze a névhez.[3]
  • Orbán Ottó versének a címe is Eszterlánc.
  • A Neoton Família együttesnek is van Eszterlánc című dala
  • Eszter a meztelen nő - KFT (együttes)
  • Eszter szőlőfajta
  • Eszterlánc, az orális szex egyik formája

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név
  2. ^ a b c d Ladó-Bíró, 171. old.
  3. ^ a b c d Fercsik-Raátz, 117. old.
  4. Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat
  5. Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Fercsik Erzsébet-Raátz Judit. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről. Budapest: Korona Kiadó. ISBN 963 9036 250 (1997)