Eszter
Az Eszter [1] perzsa eredetű női név, a jelentése csillag. Istár asszír-babilóniai istennő nevével azonos eredetű. Egyes vélemények szerint héber eredetű és a jelentése mirtusz, ez azonban a bibliai alaknak, Eszternek a másik nevére, a Hadassára vonatkozik.[2]
[szerkesztés] Gyakorisága
Az Eszter név a 16-18. században nagyon gyakori volt, majd veszített a népszerűségéből.[3] 1967-ben 143-an kapták ezt a nevet, a 80-as években a 12. leggyakoribb női név volt. Az 1990-es években is igen gyakori név, a 2000-es években a 8-14. leggyakoribb női név.[2][4][5]
[szerkesztés] Más nyelveken
- angol: Esther, Hester
- olasz: Stella
- spanyol: Esther, Ester
- francia: Estelle
- svéd: Ester
- héber: אֶסְתֵּר
- japán: Esuteru
- perzsa: Istar
[szerkesztés] Névnapok
[szerkesztés] Híres Eszterek
- Eszter a zsidó Mordecháj unokahúga, perzsa királyné, I. Xerxész felesége
- Balás Eszter táncdalénekesnő
- Bartók Eszter énekesnő
- Csákányi Eszter színésznő
- Győrváry Eszter újságíró
- Gocsman Eszter kosaras
- Horgas Eszter fuvolaművész
- Horváth Eszter szinkronúszó
- Kardos Eszter színésznő
- Kardos Eszter művészettörténész
- Kiss Eszter szinésznő
- Kovács Eszter Liszt Ferenc-díjas opera-énekesnő
- Laluska Eszter kézilabdázó
- Lukácsné Bíró Eszter festőművész
- Mattioni Eszter képzőművész
- Nagy-Kálózy Eszter színésznő
- Novák Eszter rendező
- Ónodi Eszter színésznő
- Perényi Eszter hegedűművész, tanár
- Szabó Eszter énekesnő
- Solymosi Eszter
- Somogyi Eszter operaénekes
- Sümegi Eszter operaénekes
- Takáts Eszter pécsi dalszerző
- Tamási Eszter színésznő, bemondó
- Tóth Eszter költő, író, műfordító
- Urbán Eszter női labdarúgó-játékvezető
- Vágó Eszter magyar régész
- Iszak Eszter műsorvezető
[szerkesztés] Egyéb Eszterek
[szerkesztés] Földrajzi névként
Ezekben a nevekben nem az Eszter név rejtőzik, csupán az alakjuk azonos, valójában különböző szláv szavakhoz kapcsolódnak[3] :
Eszteregnye, Esztergály, Esztergár, Esztergom, Eszterháza, Eszterce, Eszterény, Eszterézs
[szerkesztés] Vezetéknévként
A név korábbi, Ester alakja fordul elő családnévként, első említése 1628-ból ered.[3]
[szerkesztés] Irodalmi alakok
- Égető Eszter, Németh László azonos című regényének főhőse
- Eszti volt Kakuk Marci egyik kedvese Tersánszky Józsi Jenő művében
- Eszter hagyatéka, Márai Sándor műve
[szerkesztés] Egyéb
- Lánc, lánc, eszterlánc: körjáték, aminek a szövege a Magyar Hírmondó I. számában jelent meg 1792-ben. A kezdetét egy német dalocska szavainak a torzításából eredeztetik, így eszerint nincs köze a névhez.[3]
- Orbán Ottó versének a címe is Eszterlánc.
- A Neoton Família együttesnek is van Eszterlánc című dala
- Eszter a meztelen nő - KFT (együttes)
- Eszter szőlőfajta
- Eszterlánc, az orális szex egyik formája
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Ajánlott irodalom
- Kálmán Béla: A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x
- Az MTA Nyelvtudományi Intézete által alkalmazott utónév-engedélyezési alapelvek (Hozzáférés 2010. augusztus 20.)
[szerkesztés] Források
- Ladó János, Bíró Ágnes. Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince Kiadó, 2005. ISBN 963 9069 72 8
- Az MTA Nyelvtudományi Intézete által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke (Hozzáférés: 2011. május 1.)
- Fercsik Erzsébet-Raátz Judit. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről. Budapest: Korona Kiadó. ISBN 963 9036 250 (1997)
