Erkel Sándor

	Erkel Sándor
	Életrajzi adatok
Született	1846. január 2.; Buda
Elhunyt	1900. október 14. (54 évesen); Békéscsaba
Sírhely	Fiumei Úti Sírkert
Házastársa	Tannerné Szabó Róza (1881. július 2. – , Budapest VI. kerülete)
Szülei	Adler Adél; Erkel Ferenc
Tevékenység	karmester, operaigazgató, zeneszerző
	A Wikimédia Commons tartalmaz Erkel Sándor témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. január 2.) ezen a változaton alapul.

Ez a szócikk a karmesterről szól. Hasonló címmel lásd még: Erkel (egyértelműsítő lap).

Erkel Sándor (Buda, 1846. január 2. – Békéscsaba, 1900. október 14.), zeneszerző, karmester, az Operaház igazgatója volt. Erkel Ferenc fia.

Pályafutása

Erkel Ferenc negyedik fiaként kezdetben atyjánál tanul, majd Mosonyi Mihály tanította.

A zenei életben pályáját a Nemzeti Színház zenekarában kezdi ütősként (üstdob), de játszik más hangszeren is az együttesben, Erkel Ferenc Bánk bán című operájának ősbemutatóján Erkel Sándor játszotta a cimbalom szólót. Később már karvezető és korrepetitor, majd atyjának a Zeneakadémia igazgatójává történt kinevezése után a társulat vezető karmestere lett.^[1] 1876-tól Richter János távozó igazgató ajánlására nevezték ki a színház operatagozata igazgatójává, mely tisztségét 1884-ig töltötte be. 1884-től 1886-ig az új a Operaház igazgatóságát is vállalta, 1886-ban lemondott az Operaház igazgatói posztjáról, de lemondása után is mind az Operaház, mind a Nemzeti Színház karmestere és örökös tagja maradt.^[2]

Az Operaház vezetőjeként a Filharmónia Társaság Zenekarának is elnök-karmestere volt, így 1881. november 9-én J. Brahms budapesti fellépésén a Filharmónia Társaság Zenekarát Erkel Sándor vezényelte, a műsoron többek között J. Brahms II. zongoraversenye - a mű ősbemutatója - volt Brahms előadásában.^[3]

1898-ban Meyerbeer Hugenották című operája vezénylésekor agyvérzést kapott, ezután visszavonultan élt. Halálát az agyvérzés megismétlődése okozta, békéscsabai tartózkodása alatt. Az Operaház Erkelt saját halottjának nyilvánította, ravatalát is az Operában állították fel. Holttestét október 17-én helyezték örök nyugalomra a Kerepesi temetőben.

Zeneszerzőként viszonylag kevés művet hagyott hátra, zenekari és kórusműveket (Uvertür, Dalünnep), Csobánc c. operáját 1865. dec. 13-án mutatták be.^[1]

Jegyzetek

↑ ^a ^b Szabolcsi Bence - Tóth Aladár: Zenei lexikon, Zeneműkiadó Vállalat, 1965. I. k. 576. o.
↑ Magyar életrajzi lexikon
↑ The New York Times GOING OUT GUIDE by Richard F. Shepard, November 11, 1981.

Források

Magyar életrajzi lexikon
Vasárnapi Ujság, 1900/42
Szabolcsi Bence - Tóth Aladár: Zenei lexikon, Zeneműkiadó Vállalat, 1965. I. k. 576. o.
The New York Times GOING OUT GUIDE by Richard F. Shepard, November 11, 1981.

Zeneportál
Operaportál

[Tóth_Aladár_1965-1] Szabolcsi Bence - Tóth Aladár: Zenei lexikon, Zeneműkiadó Vállalat, 1965. I. k. 576. o.

[2] Magyar életrajzi lexikon

[3] The New York Times GOING OUT GUIDE by Richard F. Shepard, November 11, 1981.

[1]

[2]

[3]

Erkel Sándor

Életrajzi adatok
Született	1846. január 2. Buda
Elhunyt	1900. október 14. (54 évesen) Békéscsaba
Sírhely	Fiumei Úti Sírkert
Házastársa	Tannerné Szabó Róza (1881. július 2. – , Budapest VI. kerülete)
Szülei	Adler Adél Erkel Ferenc
Tevékenység	karmester, operaigazgató, zeneszerző

A Wikimédia Commons tartalmaz Erkel Sándor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

m v sz A Magyar Állami Operaház igazgatói
kormánybiztosok	Podmaniczky Frigyes (1875) Beniczky Ferenc (1888–1891) Stresser József (1894) Nopcsa Elek (1894–1897) Huszár Kálmán (1897–1898) Bánffy Miklós (1912–1917) Wlassics Gyula (1920–1925) Ókovács Szilveszter (2011–2013)
intendánsok	Podmaniczky Frigyes (1875) Keglevich István (1886–1888) Beniczky Ferenc (1888–1891) Zichy Géza (1891–1894) Nopcsa Elek (1894–1897) Keglevich István (1898–1902)
első karmesterek	Kórodi András (1984–1986) Kovács János (1986–1990) Medveczky Ádám (1992–1993) Héja Domonkos (2011–2013) Halász Péter (2013–)
igazgatók	Erkel Ferenc (1884–1886) Erkel Sándor (1884–1886) Gustav Mahler (1888–1891) Nikisch Artúr (1893–1895) Káldy Gyula (1895–1900) Mészáros Imre (1900–1901) Máder Rezső (1901–1907) Mészáros Imre (1907–1913) Kern Aurél (1913–1917) Zádor Dezső (1918–1919) ifj. Ábrányi Emil (1919–1920) Kerner István (1920–1921) Máder Rezső (1921–1925) Radnai Miklós (1925–1944) Lukács Miklós (1944) Sámy Zoltán (1944) Székely Mihály (1945–1946) Nádasdy Kálmán (1945–1946) Komáromy Pál (1945–1946) Tóth Aladár (1946–1956) Palló Imre (1957–1958) Fajth Tibor (1958–1962) Nádasdy Kálmán (1962–1966) Lukács Miklós (1966–1978) Mihály András (1978–1986)
főigazgatók	Petrovics Emil (1986–1990) Ütő Endre (1991–1995) Vámos László (1995–1996) Szinetár Miklós (1996–2001) Locsmándi Miklós (2001–2002) Szinetár Miklós (2003–2005) Hegyi Árpád Jutocsa (2005–2006) Vass Lajos (2007–2010) Horváth Ádám (2011) Mozsár István (2011) Kovács János (2011) Ókovács Szilveszter (2013–)
zeneigazgatók	Oberfrank Géza (1990–1991) Medveczky Ádám (1991–1992)
fő-zeneigazgatók	Ferencsik János (1957–1973) Ferencsik János (1978–1984) Kórodi András (1984–1986) Lukács Ervin (1987–1990) Medveczky Ádám (1992–1993) Oberfrank Géza (1994–1998) Győriványi Ráth György (2001–2002) Kovács János (2002) Petrovics Emil (2003–2005) Kesselyák Gergely (2005–2006) Héja Domonkos (2011–2013) Halász Péter (2013–)