Domini-barlang
| Domini-barlang | |
 | |
| A Domini-barlang bejárata alulról (fent, középen) | |
| Hossz | 15,9 m |
| Mélység | 0 m |
| Magasság | 3,5 m |
| Függőleges kiterjedés | 3,5 m |
| Tengerszint feletti magasság | 320 m |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Pomáz |
| Földrajzi táj | Visegrádi-hegység |
| Barlangkataszteri szám | 4900-23 |
| Elhelyezkedése | |
 Domini-barlang
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 40′ 28″, k. h. 18° 58′ 18″Koordináták: é. sz. 47° 40′ 28″, k. h. 18° 58′ 18″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Domini-barlang témájú médiaállományokat. | |
A Domini-barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, Pomázon, a Holdvilág-árokban található barlang.
Leírás
A holdvilág-árki Domini-forrástól körülbelül 200 méterrel feljebb, a völgy jobb oldalában található. Itt a völgyoldal meredek, omlásos és buja növényzettel, fákkal, cserjékkel és kúszónövényekkel fedett, így a völgytalpról nem is látszik a barlang tágas bejárata, csak a völgy túlsó oldalából.
A sziklaletörés mellett fel lehet kapaszkodni a völgyperemig, majd a barlang fölé kerülve a meredek és hasadékokkal átjárt andezittufa sziklákon le lehet ereszkedni a barlanghoz. A barlang 6 méter széles, 3,5 méter magas szája bal felé néz a körülbelül 6 méter magas függőleges leszakadás felett. A szájat hasonló szelvényű 6 méterre benyúló világos, napverte csarnok követi. E csarnokban található a már említett sok szemét és a falakon a grafittik. A csarnokból a további részt egy bal oldali egyenes részre és egy jobb oldali görbe járatra osztják a leszakadt hatalmas kőtömbök. Mindkét belső járat alját laza kőtörmelék alkotja. A barlang összhossza 15,9 méter, átlagos magassága pedig 2,8 méter.
A bejáratának eléréséhez fokozott óvatosság szükséges, ajánlott kötélbiztosítással megközelíteni.
Kőzetrepedés menti szétnyílással és kimállással keletkezett üreg. A csarnokból a lepergett kőtömbök valószínűleg azért hiányoznak, mert azt korábban emberek dobálták ki onnan.
Kutatástörténet
Régóta ismert üreg, melyet az is jelez, hogy sok benne a szemét és falait festékszóróval felhordott graffitik éktelenítik. A barlangkutatók látókörébe csak 1991-ben került, miután Budai Kornél és Ézsiás György megvizsgálta.
Az Eszterhás István által írt Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma című 1993-as kéziratban az olvasható, hogy a 4900-as barlangkataszteri területen lévő, pomázi Domini-barlang andezitben jött létre, 10 méter hosszú és 2 méter magas. A felsorolás az 1993. év végéig ismertté vált 520 nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 478 a barlang és 42 a mesterséges üreg.
Az 1994-ben megjelent Lychnis. Szemelvények a vulkáni kőzetekben keletkezett barlangok kutatásáról szerint az 1994. nyári állapot alapján Magyarország 43. leghosszabb vulkanikus kőzetben kialakult barlangja a Domini-barlang (Pomáz). Andezitban alakult ki, 10 m hosszú és 2 m magas. 1997-ben Eszterhás Istvánék kutatták át részletesen.
A 2001. november 12-én készült Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke című kézirat barlangnévmutatójában szerepel a barlanggal foglalkozó 5 darab írás megjelölésével. A 364. és a 366. tételek nem említik, a 363. és a 365. tételek említik. A 2014. évi Karsztfejlődésben megjelent tanulmányban az olvasható, hogy a Visegrádi-hegység 12. leghosszabb barlangja a 15,9 méter hosszú és 3,5 méter magas barlang. A bivakolásra alkalmas barlangban is előfordul szemét. A Visegrádi-hegység 101 barlangjának egyike a pomázi barlang. A publikációhoz mellékelt, a Visegrádi-hegység 10 métert meghaladó barlangjainak elhelyezkedését bemutató ábrán látható helye.
Irodalom
- Eszterhás István: Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma. In: Eszterhás István szerk.: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának Évkönyve 1993. Kézirat. 52. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Eszterhás István: Magyarország nemkarsztos barlangjai. In: Eszterhás István szerk.: Lychnis. Szemelvények a vulkáni kőzetekben keletkezett barlangok kutatásáról. Kapolcs, 1994. 63. old.
- Eszterhás István – Szabó Géza – Szilvay Péter – Tinn József: A Visegrádi-hegység barlangjai. In: Eszterhás István szerk.: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának Évkönyve 1996. Kézirat. 66. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Eszterhás István – Gönczöl Imre – Szenti Tamás: A Visegrádi-hegység barlangjai. II. rész. In: Eszterhás István szerk.: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának Évkönyve 1997. Kézirat. 122., 135–136., 141., 143., 160. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Eszterhás István: A Visegrádi-hegység barlangjai. Karsztfejlődés, 2014. (19. köt.) 245., 246., 256., 258. old.
- Ézsiás György: A Visegrádi-hegység barlangjai. In: Ézsiás György – Kovács Gábor – Kraus Sándor – Dr. Nagy Péter: TUNGSRAM SC Természetbarát Szakosztály Troglonauta Barlangkutató Csoport jelentése 1993-ban végzett munkájáról. Kézirat. 64–65., 84. old. és a 84. és 85. oldalak között egy térképen bejelölve a helye. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Szenti Tamás – Eszterhás István: Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke. Kézirat, 2001. november 12. 84. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
További irodalom
- Eszterhás István: Vulkánszpeleológia. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat tanfolyami jegyzete. Budapest, 1994. 49 old.
