Dohány utca

	Dohány utca
Úttípus	utca
Ország	Magyarország
Tartományok	Budapest VII. kerülete
	A Wikimédia Commons tartalmaz Dohány utca témájú médiaállományokat.

A Dohány utca Budapest VII. kerületében, az Erzsébetvárosban található, a Rákóczi úttal és a Wesselényi utcával párhuzamos, a kiskörutat (Károly körutat) a Rottenbiller utcával összekötő, az Erzsébet körutat átszelő, mintegy 1,6 kilométer hosszú utca. A Dohány utca által határolt terek: a Herzl Tivadar tér és a Rózsák tere.

Fekvése[szerkesztés]

Határai: Károly körút 3/a, Rottenbiller utca 24.

Története[szerkesztés]

A ma ismert Dohány utcának először csupán 300 méteres szakaszát nyitották meg 1802-ben a mai Síp utca és Kazinczy utca között. Nevét először a 211. számú házban lakó, műhellyel is rendelkező népszerű és ismert Anton Prinder tubák- és dohánykészítő mesterről kapta: Tabakmacher Gasse (Dohánykészítő utca), majd 1804-től a Síp utca és a Károly körút közötti szakasz Seiten Landstrasse (Oldalsó országút) volt, ami 1817-ben lett véglegesen Tabakgasse. 1850-ben magyarítva Dohány utca. Az 1820-as években épült ki a Dohány utca ma ismert vonala, egészen a későbbi Rottenbiller utcáig, az ekkor kiépített új szakasz a Felbergasse (1850-től Fűzfa utca) nevet kapta, s csak 1874-től hívják teljes jelenlegi hosszában Dohány utcának.

Az utca megszületésétől fogva jelentős közlekedési útvonal volt, itt vezetett el a Pest városát az ország keleti részeivel összekötő kocsiút, a Hatvani (ma Rákóczi) út mentesítő szakasza. Ennek köszönhetően több szálló és vendéglő nyílt az utcában, ilyen volt például az 1838-as pesti árvíz idején Déryné Széppataki Rózának otthonul szolgáló Arany Szitához nevű szálló. A 19. század második felétől nagy arányban költöztek ide zsidók, s 1859-ben az utca elején avatták fel a pesti zsidóság első jelentős zsinagógáját. A második világháború végén itt húzódott a pesti gettó határa.

Jeles épületei[szerkesztés]

Dohány u. 2–4. sz.
Dohány u. 3. sz. Lakóház (Kauser Lipót és Frey Lajos, romantikus, 1868)
Dohány u. 6–8. sz. Zsinagóga (Ludwig Förster, 1859). A monumentális épület a kor legnagyobb zsidó imaháza lett. A mögötte lévő telken épült fel 1931-ben az első világháború zsidó halottainak emléket állító Hősök temploma (Vágó László és Faragó Ferenc tervei alapján), és itt alakították ki az 1990-es években a Raoul Wallenberg-emlékkertet
Dohány u. 10. sz. Palmberger-ház (Hild József, klasszicista, 1844)
Dohány u. 12–14. sz. A volt Tolnai Nyomda épülete, ma jelentősen átalakított irodaház. Az 1913-ban Jónás Dávid és Zsigmond tervei szerint felépült házban működött a Tolnai Simon alapította nyomda, ahol többek között a Tolnai Világlapja is készült. 1950-től az 1990-es évekig az Egyetemi Nyomda működött az épületben
Dohány u. 16–18. sz. Lakóház (Hültl Dezső, historizáló, 1904). Az épület helyén álló Schiller-ház emeleti lakásában élt Petőfi Sándor 1847–1848-ban
Dohány u. 20. sz. Jáhn-ház (eklektikus, 1893)
Dohány u. 22–24. sz. Volt Árkád bazár, ma lakóház (Vágó László és József, szecessziós, 1909). A főváros játékáruházaként épült meg Árkád bazár néven, a különös hangulatú épület márványburkolatán ezért sorakoznak gyermekjátékok és állatfigurák. A jelenetsor alakjai Zsolnay-kerámiából készültek. A játékáruház bezárását követően előbb az Egressy, majd a Metro Klub üzemelt az épületben.
Dohány u. 28. sz. Lakóház (Pán József, kora eklektikus, 1872). 1886 és 1890 között, országgyűlési képviselősége alatt e házban lakott Mikszáth Kálmán és családja
Dohány u. 36. sz. Dániel-ház (Höfler József, historizáló, 1891). A 20. század elején az épületben működött az elegáns Marilla kávéház.
Dohány u. 37. sz. Lakóház (Bíró Gyula, szecessziós, 1910)
Dohány u. 39. sz. Csáki-ház (neogótikus, 1899)
Dohány u. 40. sz. Lakóház (historizáló, 1874). A két világháború között itt működött a parázs verekedéseiről elhíresült Kolozsvár kávéház
Dohány u. 42. sz. Volt Continental szálló (Novák Imre, 1890 k.), ma a helyén fizetőparkoló található. 1970-ig működött a többször átalakított épületben szálloda
Dohány u. 44. sz. Volt Hungária fürdő (Ágoston Emil, szecessziós, 1910). A 19. század elején hideg, vasas gyógyvizet találtak a telken, és már 1827-ben felépült az első fürdő. Az Ágoston-féle épület a magyar szecesszió egyik legfigyelemreméltóbb homlokzatával büszkélkedhetett. A fürdő az 1920-as években megszűnt, földszintjén 1963-ig mozi és színház működött, alagsorában pedig irodalmi felolvasóesteket tartottak. Hátsó traktusát már lebontották, az épület pusztulásra van ítélve
Dohány u. 46. sz. Lakóház (Vágó László, art deco, 1929)
Dohány u. 58–62. sz. Lakóház (Rainer Károly, szecessziós, 1914)
Dohány u. 59. sz. Lakóház (Mellinger Artúr, szecessziós, 1907)
Dohány u. 63/b. sz. Lakóház (eklektikus, 1885). Gyermekkorában itt élt Füst Milán, akinek édesanyja a földszinten vezetett trafikot
Dohány u. 68. sz. Havas-ház (eklektikus, 1893)
Dohány u. 71. sz. Lakóház (szecessziós, 1900)
Dohány u. 76. sz. Volt Otthon Kör, ma az Országos Cigány Önkormányzat székháza (Márkus Géza, eklektikus, 1898)

Nagyítás

Dohány utca, panoráma.

Források[szerkesztés]

Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Budapest: Szépirodalmi. 1990
Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 334. o. ISBN 963-05-6410-6
Budapest teljes utcanévlexikona. Szerk. Ráday Mihály. Budapest: Sprinter. 2003
Pest építészete a két világháború között. Szerk. Ferkai András. Budapest: Modern Építészetért Építészettörténeti és Műemlékvédelmi Kht. 2001

További információk[szerkesztés]

A Wikimédia Commons tartalmaz Dohány utca témájú médiaállományokat.

A Dohány utcáról Archiválva 2021. július 13-i dátummal a Wayback Machine-ben

Budapestportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap