Novák Imre
| Novák Imre | |
| Született | 1882. január 20.[1] Budapest |
| Elhunyt | 1961. április 29. (79 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Ringer Margit Erzsébet (h. 1912–1928) |
| Szülei | Novák Sándor |
| Foglalkozása | építész |
| Iskolái | Magyar Királyi József Műegyetem (–1904) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (1/7-1-50)[2][3] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Novák Imre témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Novák Imre (Budapest, 1882. január 20.[4] – Budapest, 1961. április 29.)[5][6] építész.
Élete[szerkesztés]
Novák Sándor (1851–1917) tanár és Eichberg Jenni (Eugénia) (1854–1941) gyermekeként született zsidó családban. Tanulmányait a Magyar Királyi József Műegyetemen végezte, ahol 1904-ben építészeti oklevelet szerzett. Ezt követően több európai országban tett tanulmányutat. 1908-ban önálló tervezőirodát nyitott. Több iskolát, bérházat és villát tervezett. Stílusára a szecesszió magyaros, modern változata volt jellemző, amely a volt Hungária fürdő homlokzatán is megmutatkozik. A fürdő uszodáját az ő tervei szerint építették át filmszínházzá, amely a Kamara-mozgó nevet kapta.
Tervezési gyakorlatán kívül hites törvényszéki szakértőként is működött. Szaklapokban több elméleti tanulmánya jelent meg. A Magyar Mérnök-és Építész Egylet, valamint több más kari, társadalmi és tudományos egyesület tagja volt. A Keresztényszocialista Építőipari Munkások Országos Szövetségének főtitkárának és megválasztották.
A Farkasréti temetőben nyugszik.
Főbb munkái[szerkesztés]
- Nagyenyedi Polgári Leányiskola épülete
- III. kerületi Zsigmond utcai polgári leányiskola (ma: Than Károly Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola) épülete, 1023 Budapest, Lajos u. 1-5. – a Bárczy István-féle kislakás- és iskolaépítési program keretében épült (Góth Jenővel közös munka) – Kabdebó Gyula könyve alapján úgy tűnik, hogy Góth tervezte a Lajos utcai, Novák pedig a Duna-parti homlokzatot.[7]
- Hungária fürdő (jelenleg Continental Hotel) Budapest, VII. kerület, Dohány u. 42–44. homlokzata
- Aquincumi Strandfürdő
- Novák-bérház. Budapest, VII. kerület, Wesselényi u. 21. és Nagy Diófa u. 20.
- elemi iskola, Pilisszentkereszt (1914 k.)[8] – a Sváb Gyula-féle iskolaépítési program keretében épült
- elemi iskola, Novákcsép (1914 k.) – a Sváb Gyula-féle iskolaépítési program keretében épült
Családja[szerkesztés]
Felesége Ringer Margit Erzsébet (1892–1928)[9] volt, Ringer Géza és Juwelier Malvin lánya, akit 1912. január 9-én Budapesten, a Terézvárosban vett nőül.[10]
Lánya
- Novák Márta Erzsébet (1913–1973)[11] nyelvtanár. Férje Markó Iván (1908–1990) okleveles mérnök.
Unokái
- dr. Markó Gabriella (1935–2002) épületgépész-mérnök. Férje Homonnay György gépészmérnök, a Felsőfokú Könnyűipari Technikum tanszékvezető tanára.
- Markó Krisztina építész-üzemmérnök, iparművész. Férje Fazekas István okleveles gépészmérnök, az Autóipari Kutatóintézet mérnöke.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Novák Imre, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC10888/11308.htm
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 142/1882. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. február 4.)
- ↑ Budapest VII. kerületi állami halotti anyakönyv 742/1961.
- ↑ Gyászjelentése (1961). (Hozzáférés: 2021. február 4.)
- ↑ Kabdebó, i. m., 116. o.
- ↑ Sváb Gyula: Újabb állami népiskolák. In.: Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 1914. 48. évf. 2. szám
- ↑ Novák Imréné halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 1222/1928. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. február 4.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 44/1912. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. február 4.)
- ↑ Markó Ivánné gyászjelentése (1973). (Hozzáférés: 2021. február 4.)
Források[szerkesztés]
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8
- Kabdebó Gyula: Budapest székesfőváros kislakás és iskola építkezései; Pátria Nyomda, Budapest, 1913 (A Magyar Építőművészet külön füzete)