Hungária fürdő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Koordináták: é. sz. 47° 29′ 48″, k. h. 19° 04′ 00″

A Hungária fürdő 1910-ben
A Hungária fürdő homlokzata a rekonstrukció előtt

A Hungária fürdő Budapest VII. kerületében, a Dohány utcában álló, egykor nagy múltú közfürdő volt. Pest városának harmadik jelentős, az 1820-as évektől működő fürdőházaként ismert. Mára csupán a Dohány utca 44. szám alatti, műemléki védelem alatt álló, 1910-ben emelt szecessziós épület homlokzatrésze és csarnoka felújítva ma is áll. A fürdőépület jelentős része elpusztult.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fürdő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Homlokzati részlet

Az 1820-as években a Hungária fürdő helyén állt telek tulajdonosa, Gamperl András selyemkereskedő kútásás közben ásványi sókban gazdag hideg vizet fedezett fel, s 1827. május 23-án nyitotta meg a Gamperl-féle Vasfürdőt. Az 1838-as pesti árvíz azonban elmosta ezt az első épületet, s az újjáépült fürdőt az 1840-es évektől kezdték Hungária néven emlegetni a pestiek. Ekkor és egészen az 1920-as évekig a fürdő még a Wesselényi, a Nyár és a Klauzál utca által határolt hatalmas tömbből állt (a mai Dohány utca 42. és 46. szám alatti telkeken). 1890 körül a Nyár utca felőli szárnyat Novák Imre tervei szerint jelentősen átépítették, és kibővítették a korábban mindössze tizenöt káddal üzemelő fürdőházat.

A főbejárat fölötti, fürdőzőket ábrázoló, 2010-ben rekonstruált dombormű (Krisztián Sándor műve)

1897-ben a Ringer család vásárolta meg a több fürdőszobával, négy vendégszobával és pihenőkerttel is rendelkező Hungária fürdőt, és a kor követelményeinek megfelelő, modern fürdőkomplexummá alakította át. A Nyár utca felől nyílt a kőfürdő, a hatvan kád- és a négy gőzfürdő, a Klauzál utca felől pedig a gyógyvizes népfürdő várta a vendégeket, ezerötszáz kabinnal, büfével és külön ún. divatosztállyal.

1907-ben Ágoston Emil készített terveket a 44. számú telken felépítendő impozáns, korszerű fürdőházra. 1910-ben adták át a többemeletes, bécsi szecessziós stílusú épületet, amelyben a korábban megszokott fürdőhelyiségek mellett egy úszóversenyek lebonyolítására is alkalmas, oszlopos úszócsarnok is helyet kapott. Az uszoda üvegkupolája mechanikusan mozgatható volt, amelyet szép idő esetén széttoltak, hogy a vendégek a szabad ég alatt fürdőzhessenek.

Az épület pusztulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lebontásra ítélt hátsó traktus 2007 januárjában

Az 1920-as években a Hungária fürdő az Ingatlanbank tulajdonába került. A fürdő Nyár utcai szárnyában csakhamar megnyitották a Continental szállót, a Klauzál utca felőli népfürdőt lebontották, és helyére 1929-ben Vágó László tervei alapján art deco stílusú, hatemeletes bérházat emeltek (ma Dohány utca 46.). A megmaradt szecessziós épületrészben Kamara mozgó néven filmszínházat nyitottak, amely az 1950-es évektől több, rövidebb ideig működő színháznak adta át a helyét. Itt tartotta előadásait a Bányász (később Honvéd) Színház, a Fővárosi Nagy Varieté, legvégül a Tarka Színpad 1963-ig. 1965-től a szomszédos Continental szálló használta az egyre romló állapotú egykori Hungária fürdő néhány helyiségét, de miután 1970-ben a szálló bezárta kapuit, a fürdőépület is egyre elhagyatottabb lett.

Az 1980-as évekre az épület állapota életveszélyessé vált, a fürdő belső terét díszítő csempéket és majolikákat elhordták, az üvegkupola megsemmisült, s az épületben hajléktalanok rendezték be menedékhelyüket. A már romos épület azonban ebben az időszakban még egyszer művészettörténeti jelentőségre tett szert, hiszen 1989-ben, a Fiatal Művészek Stúdiója segítségével, a később Újlak Csoport néven ismerté vált művészcsoport itt lépett fel először.[1]

Ami a belső tér majolikadíszeiből megmaradt

1996-ban egy külföldi érdekeltségű cég vásárolta meg a telkeket,[2] s egy kétszáztíz szobás, termálvizes szállodát kívánt építeni a Hungária fürdő és az egykori, mára földig rombolt Continental szálló helyén – a fürdő főhomlokzatának és első lépcsőházának megtartásával. 2001 szeptemberében az illetékes hatóságok nem járultak hozzá a bontáshoz, és garanciákat kértek az épület főhomlokzatának és első lépcsőházának megóvására vonatkozóan. A városképvédelmi bizottság felszólította a beruházót, hogy fél éven belül végezze el az állagmegóvási feladatokat.[3] Az állagmegóvás nem történt meg, sőt, a tulajdonos korábbi bontási munkálatainak következményeként a hátsó uszodarész összedőlt, így 2002 nyarán az épületet életveszélyessé nyilvánították, s a tulajdonost a hátsó traktus teljes lebontására kötelezték.[4]

2004 nyarán a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elrendelte a zsidónegyed területén lévő veszélyeztetett épületek, így a Hungária fürdő ideiglenes védettségét, 2005. február 7-én pedig műemlékké nyilvánították az épület megmaradt részét.[5]

Az új Continental hotel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az új Continental hotel

2008-ban elbontották a régi szálloda még megmaradt romjait és a helyére új épületet emelt a Zara szállodalánc. A Hungária fürdő kapuzatát és belső íves csarnokát – amely a hotel főbejárataként és aulájaként funkcionál – eredeti állapotában felújították. A négycsillagos Continental Hotel Zara 2010. június 15-én nyílt meg.[1]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felhasznált forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]