Konídiumos gombák
 | ||
|---|---|---|
| ||
| Rendszertani besorolás | ||
| ||
| Hivatkozások | ||
 A Wikifajok tartalmaz Konídiumos gombák témájú rendszertani információt. |
A konídiumos gombák (Deuteromycota) a gombák egy csoportja, amelybe különböző penészgombák tartoznak. Egyes fajaikat, az úgynevezett nemespenészeket az élelmiszeriparban használják fel (sajtgyártás, csokoládékészítés). Több csoportjuk igen jelentős gyógyszeralapanyag. Ugyanakkor betegségeket, például a növényi levelek vagy az állati, emberi bőr gombás fertőzését okozó epidermofita gombák is tartoznak ide. Jellemzően konídiummal, ivartalanul szaporodnak, de környezetüktől függően ivaros szaporodásra képes alakjaik is lehetnek – ezek közül egyesek a járomspórás gombák (Zygomycota), mások a tömlősgombák (Ascomycota) közé tartoznak.
A konídiumus gombák többségét ezért e két gombatörzs valamelyikébe szintén besorolták. Ez taxonómiai redundanciát okozott, amit az International Botanical Congress 2011. júliusi, melbourne-i ülésén küszöböltek ki: az ott született döntés alapján („egy gomba, egy név”) 2013. január 1-jétől nem lehet külön nevet adni az aszexuálisan szaporodó alaknak, ha pedig már több név létezett az eddig megengedett rendszer szerint, akkor az elsőség elve alapján választják ki az érvényes nevet.[1]
Rendszertan[szerkesztés]
Valamikor törzsnek tekintették, ám e csoport „nem jó” rendszertani kategória, szemétkosár-taxon, hiszen ide soroltak minden olyan gombát, amelynek még nem ismerjük ivaros szaporodását és főspóraalakját, illetve amely feltételezhetően nem is rendelkezik ilyennel.
Akadnak közöttük olyan fajok is, amelyek speciális laboratóriumi kultúrákban képeznek termőtesteket, természetes körülmények között viszont nem hoznak létre ilyen képleteket. Vitatott még, hogy a főspórát nem képező fajoknak soha nem volt-e meiospórát kialakító képességük, vagy azt csupán az evolúció folyamán veszítették-e el. Amint megismerésük teljessé válik, a hifáik válaszfalai, valamint a sejtfaluk struktúrája és kémiai jellemzői alapján az ide sorolt gombák egy része valószínűleg a tömlősgombák (Ascomycota), kisebb része pedig a bazídiumos gombák (Basidiomycota) osztályába kerül.
Szaporodásuk[szerkesztés]
Kevés kivételtől eltekintve eddig csak konídiumokkal, a telep miceliális részeivel vagy szkleróciumokkal bekövetkező szaporodásukról tudunk. A rendeket és a családokat a konídiumok keletkezési módja alapján különíthetjük el. Ivaros szaporodásukat többnyire paraszexuális folyamatok pótolják.
Az Agnomycetales rend fajai (pl. Rhizoctonia spp.) konídiumokat sem képeznek. Részben a tömlősgombák, részben a bazídiumos gombák egyszerűsödött leszármazottainak tartják őket. A Moniliales rend nagyszámú faja (pl. Fusarium spp., Botrytis spp., Cladosporium spp., Monilia spp.) a szubsztrátum felületén fejlett, elágazó konídiumtartókon hozza létre konídiumait. A Sphaeropsidales rend tagjai konídiumaikat peritéciumokra emlékeztető, magános vagy többesével sztrómába ágyazott piknídiumokban termelik. A Melanconiales rend fajainak (pl. Gloeosporium spp., Septoria spp.) konídiumtartói (conidioma) az általuk parazitált növény felszíni rétegei - kutikulája vagy epidermisze - alatt konídiumtelepeket (acervulus) képeznek. A Blastomycetales rend, sarjsejtképzése (blastospora), sejtláncainak feldarabolódása, valamint biokémiai tulajdonsága alapján az élesztőszerű tömlősgombák alosztályával (Protoascomycetidae) mutat rokonságot. Ide tartozik például a Candida nemzetség.
A konídiumos gombák által okozott betegségek[szerkesztés]
A csoport számos faja veszélyes növényi kártevő. A búza és több más növényfaj közismert betegsége a szeptóriás levélfoltosság, amit a Septoria tritici nevű faj okoz. A napraforgó szeptóriás levélfoltosságának a Septoria helianthi a kiváltója. Az alma keserűrothadása a Gloeosporium fructigenum, a szőlő fenésedése vagy antraknózisa pedig a Gloeosporium ampelophagum hatására jelentkező betegség. Csonthéjas gyümölcsfák levéllyukasztó gombája a Stigmia carpophila, levélfoltosságuk kiváltója pedig a Blumeriella jaapii. A szilva vörösfoltosságát idézi elő a Polistigma rubrum. A Fusariumfajok az edénynyalábokban élősködnek. Közülük a F. solani a burgonyagumókat múmiává aszalja, a F. oxysporumés a F. moniliforme pedig a burgonya szárának tövét korhasztja. A borsó János-napi hervadását a F. oxysporum var. pisi okozza. A cukorrépa (Beta vulgaris subsp. vulgaris var. altissima) cerkospórás levélragyája (Cercospora beticola) szintén jelentős terméskiesést okoz. A pázsitfüveken élősködő Fusarium avenaceum, F. culmorum, F. poae és F. tricinctum a legelő háziállatokra mérgező hatású. Az általuk kiváltott betegség a fuzariotoxikózis.
Közismert nemzetségek, fajok[szerkesztés]
- Penicillium - a tömlősgombákhoz is sorolják
- Candida - a tömlősgombákhoz is sorolják
- Septoria
- Gloeosporium
- Stigmia
- Blumeriella
- Polistigma
- Fusarium
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ (2011) „A new dawn for the naming of fungi: impacts of decisions made in Melbourne in July 2011 on the future publication and regulation of fungal names”. MycoKeys 1, 7–20. o. DOI:10.3897/mycokeys.1.2062.
Források[szerkesztés]
- www.tankonyvtar.hu
