Déli repülőmókus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Déli repülőmókus
Glaucomys volans.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Eutheria)
Öregrend: Euarchontoglires
Rend: Rágcsálók (Rodentia)
Alrend: Mókusalkatúak (Sciuromorpha)
Család: Mókusfélék (Sciuridae)
Alcsalád: Mókusformák (Sciurinae)
Nemzetség: Repülő mókusok (Pteromyini)
Nem: Glaucomys
Faj: G. volans
Tudományos név
Glaucomys volans
(Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Déli repülőmókus témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Déli repülőmókus témájú médiaállományokat.

Repülés

A déli repülőmókus vagy asszapán (Glaucomys volans) az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjéhez, ezen belül a mókusfélék (Sciuridae) családjához tartozó faj.

Tartalomjegyzék

Előfordulása [szerkesztés]

Észak-Amerika keleti felén Kanadától Mexikóig terjed állománya. Mindenütt fellelhető, ahol a mókus magas fákból álló tűlevelű-, lombos- vagy vegyes erdőt talál. Az ember közelségét is jól tűri.

Alfajai [szerkesztés]

  • Glaucomys volans chontali
  • Glaucomys volans goldmani
  • Glaucomys volans guerreroensis
  • Glaucomys volans herreranus
  • Glaucomys volans madrensis
  • Glaucomys volans oaxacensis
  • Glaucomys volans saturatus
  • Glaucomys volans texensis
  • Glaucomys volans underwoodi
  • Glaucomys volans volans
  • Glaucomys volans querceti

Megjelenése [szerkesztés]

Az állat hossza 14 centiméter, farokhossza 9-11 centiméter és testtömege maximum 190 gramm. A repülőmókus nagy pontossággal kormányozza magát a levegőben. Az elrugaszkodás előtt felméri a cél irányát és távolságát. Ezután szétterpesztett végtagokkal, kifeszülő bőrvitorlával elugrik, és siklani kezd a fák között. Közvetlenül a landolás előtt felcsapja a farkát, ezáltal teste gyakorlatilag függőleges helyzetbe kerül, és mind a négy mancsával megkapaszkodik a fatörzsben. A mókus a csuklóin elhelyezkedő rövid tüskék segítségével megváltoztatja a bőrvitorla formáját és feszítettségét. Ezáltal minden oldalról képes fokozni, illetve csökkenteni a felhajtóerőt, s így röptét pontosan tudja irányítani. Amikor a mókus éppen nem repül, összehúzódik a bőrvitorlája. Ilyenkor kevésbé fürgék a mozdulatai, mint famászó társaié.

Életmódja [szerkesztés]

Éjjeli állat, nyáron magányosan él, télen maximum 24 fős csoportokba tömörül. Tápláléka dió, mogyoró, magvak és gyümölcsök, rovarok. Az állat 10 évig is elél.

Szaporodása [szerkesztés]

Az ivarérettséget egyéves korban éri el. A párzási időszak február-március és június-július között van. A vemhesség 40 napig tart, ennek végén 2-6 kismókus jön a világra. Az elválasztás 2 hónap után következik be, de a kölykök egy évig a nősténnyel maradnak.

Rokon fajok [szerkesztés]

A déli repülőmókus legközelebbi rokona és a Glaucomys nem másik faja az északi repülőmókus (Glaucomys sabrinus).

Források [szerkesztés]