Anatómiai csukló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A csukló felülről

A csukló (articulatio radiocarpalis) biztosít kapcsolatot az alkar (antebrachium) és a kéz (manus) között (nem összekeverendő a csuklóízülettel, ami egy ízületi forma). A csukló rövid csontokból (os breve) áll, ezek a kéztőcsontok (ossa carpi).

A csuklóízület (articulatio radiocarpalis) alak szerint ellipszoid ízület (articulatio ellipsoidea) és háromirányú mozgást engedélyez.

Az ízület felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az orsócsont (radius) alsó része és az ízületi porc alja, a sajkacsont (os scaphoideum), a holdascsont (os lunatum) és a háromszögletű csont (os triquetrum) alkotja.

Az orsócsont ízületi felszíne és az ízületi porc alja együtt egy haránt irányú ellipszoidot formálnak, ami a fogadó üreg.

A felső ízületi felszín mely a sajkacsont, a háromszögletű csont és a holdascsont, egy sima konvex felszínt képeznek ami egy dudor és ez beleillik az üregbe.

Szalagjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csuklót több nagy szalagcsoport alkotja, melyek tovább bonthatók apró szalagokra. A szalagokról itt lehet bővebben olvasni.

Mozgathatóság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csukló feszít és hajlít, távolít és közelít valamint forgat.