Csorba Tibor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Pegybot (vitalap | szerkesztései) 2020. április 14., 12:01-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎top: műfordító→ műfordító AWB)
Csorba Tibor
Született1906. március 15.
Szepesváralja
Elhunyt1985. szeptember 5. (79 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásabölcsészdoktor, író, műfordító, filológus, festőművész
Kitüntetései
  • Mosolyrend
  • Silver Laurel of the Polish Academy of Literature‎
A Wikimédia Commons tartalmaz Csorba Tibor témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Csorba Tibor, Szakácsi (Szepesváralja, 1906. március 15.Budapest, 1985. szeptember 5.) bölcsészdoktor, író, műfordító, filológus, festőművész.

Élete

A felvidéki Lőcsén, majd a fővárosban járt gimnáziumba. 1925-ben a Képzőművészeti Főiskolán kezdte művészeti tanulmányait. A Szegedi Polgári Tanárképző Főiskola után a varsói Rajztanárképző Főiskolán, a Varsói Egyetemen is tanult kézimunkát és rajzot. 1930 és 1934 között a kiskunhalasi gimnáziumban rajz és kézimunka tanár volt. Itteni élményeiből született a Beszél a tanya (1934), A halasi csipke múltja - jövője (1934), Az utolsó lőcsei diák (1936); Polgáristák (1936) művei. 1936-tól a Varsói Egyetem nyelvi lektora lett. Lengyelországban telepedett le. Több ízben járt Angliában, Franciaországban. A Magyarok Világszövetségének aktív tagja volt.

Festői munkássága

Mint festő elsősorban erdélyi, magyar és lengyel tájakat, párizsi város- és utcaképeket örökített meg akvarelljein. Grafikáiban elvontabb, szerkezetesebb kifejezésmóddal is próbálkozott. Jelentősebb egyéni kiállításait Washingtonban (1960), New York-ban (1961), Varsóban (1965), Szombathelyen (1965), Veszprémben (1966), és Budapesten (1987) rendezték meg. Mint publicista, fordító és szótárszerkesztő sokat tett a magyar-lengyel kapcsolatok ápolásáért. Festményei egy részét, mintegy 150 darabot, Kiskunhalasra hagyományozta. Ott a Halas Galéria gyűjteménye őrzi.

Írásai

Emlékezete

Források