Csin Si Huang-ti
| Csin Si Huang-ti () 秦始皇帝 | |
 | |
| Csin Si Huang-ti () | |
| Csin császára | |
| Uralkodási ideje | |
| i. e. 246 – i. e. 210 | |
| Örököse | Fu-szu () |
| Elődje | nem volt |
| Utódja | Csin Er Si Huang-ti () |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Csin-dinasztia |
| Gyermekkori név | Jing Cseng () |
| Született | i. e. 260. február 7. Hantan |
| Elhunyt | i. e. 210. augusztus 10. (50 évesen) Guangzong County |
| Nyughelye | Li-hegy 30km-re Hszi'an () városától |
| Édesapja | Csuang-hsziang () |
| Édesanyja | Csao-csi () |
| Testvére(i) |
|
| Gyermekei | Fu-szu (), Hu-haj (), Kao (), Csianglü () |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csin Si Huang-ti () 秦始皇帝 témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Csin Si Huang-ti ()
(kínai írással: 秦始皇帝, pinjin: Qín Shǐhuángdi; születési neve: kínai írással: 嬴政 pinjin: Yíng Zhèng; i. e. 260. február 7. – i. e. 210. augusztus 10.) Kína első császára, a kínai császárság és a Csin ()-dinasztia megalapítója. I. e. 230 és i. e. 221 között leszámolt vetélytársaival és egységes birodalommá formálta a hadakozó fejedelemségeket. A birodalma északi határán a barbárok elleni védelmet szolgáló falszakaszokat összekötötte, és így létrehozta a kínai nagy falat. i. e. 210. augusztus 10-én egy utazása közben hunyt el. Az ő sírhelyéhez tartozik a híres agyaghadsereg és nevéhez fűződik a könyvégetés és a tudósok eltemettetése.
Élete
Fiatalkora
I. e. 260. február 7-én, a Hadakozó fejedelemségek korában született Jing Cseng () néven, apja Csuang-hsziang () Csin () királya, anyja Csao-csi () korábban a király tanácsnokának, Lü Pu-vej () gazdag kereskedőnek ágyasa volt. Cseng-et () később a tanácsnok fiának tartották.
Trónra lépése
Apja halála után i. e. 246-ban 13 évesen Csin () királyává vált. Kezdetben anyja és Lü Pu-vej () látta el a régensi feladatokat, azonban néhány év múlva mindkettőjüket száműzték az udvarból, miután kiderült, hogy eunuchnak álcázva becsempészték a palotába Lü egyik protezsáltját. I. e. 238 után leszámolt a hatalmát fenyegető belső klikkekkel, és minden hatalmat a saját kezében összpontosított.
Uralkodása
Kezdeti lépései
Sikereit gondos tervezés előzte meg. Legista főminisztere, Li Sze () segítségével egyszerűsített az adminisztrációs rendszeren és átfogó földreformot hajtott végre. A megreformált mezőgazdaság képes volt biztosítani a hadsereg ellátását az egymást követő háborúk idején.
Hódításai
A sereg példátlanul ütőképes támadógépezetté vált. A katonák legendásan fegyelmezettek voltak, sikerük másik titka a technikai fölény volt, melyet például a számszeríj használata jelentett. A katonák híresek voltak még brutális vadságukról, a csapatok sosem ejtettek foglyokat. I. e. 230 és i. e. 221 között Csin () felmorzsolta vetélytársait, minden ellenállás felszámolása után egységesítette Kínát.
Az első császár címei
Az ország egyesítése után felvette a Csin Si Huang-ti (), vagyis a Csin () Első Császára címet, a terve az volt, hogy a következő császárok nevei továbbra is sorszámok legyenek, ez csak részben valósult meg, mivel a későbbi dinasztiák elvetették ezt. A Si Huang-ti () titulus felvételével azonosította magát a régi idők mitikus félisteni uralkodóival, elsősorban a Sárga Császárral (Huang-ti (); a „sárga” szót jelentő huáng 黄 nem azonos az első császár nevében szereplővel). A ti () 帝 írásjegy már a sang kori jóslócsontokon is feltűnik, és az ősök szellemének bemutatott égő áldozatokra utal. Később az írásjegy jelentése megváltozott, magukat az istenségeket jelentette. A császári címben szereplő huáng 皇 szó szintén ősi, mitikus uralkodók nevében szerepelt. Az első császár a császári cím felvételét bejelentő dekrétumában kifejezetten megtiltotta azt a gyakorlatot, hogy az uralkodókat haláluk után posztumusz névvel ruházzák fel. Ezt egyik későbbi dinasztia sem tartotta be.
A birodalom kialakítása
I. e. 221 után hozzálátott az addig számtalan független részből álló terület egységes birodalommá szervezéséhez. Központosított adminisztrációt hozott létre, mely alapvonásaiban az egész császárkorban fennmaradt. Központjában a császár állt, akinek fővárosa és palotája az egész országra kiterjedő hálózat centruma volt. Csin () állam hagyományainak megfelelően legista politikát követett: szigorú törvényeket adott ki, az országot 48 (vagy 36)[1][2] tartományra osztotta fel, és hogy a régi arisztokráciát meggyengítse, a hat meghódított fejedelemség vagyonosait családjukkal együtt fővárosába, Hszienjang ()ba költöztette. A tartományok élén civil kormányzó állt, akit a császár nevezett ki. Csin Si Huang-ti () elrendelte, hogy a tartományi kormányzó tisztsége ne legyen örökölhető. A kormányzókat néhány év után áthelyezték a sajátjukból egy másik tartományba, hogy elkerüljék az ambiciózus és erős, saját hatalmat kiépítő kormányzók fellépését. Minden tartománynak volt saját hadvezére is, akit a császár nevezett ki és távolíthatott el bármikor, továbbá egy központi tisztviselője, hogy megteremtsék a civil és a katonai kormányzók közti egyensúlyt.
A birodalom egységesítése
A távoli tartományokat országutak kötötték össze a fővárossal, ez az úthálózat 7500 km hosszú volt és 15 méter széles, így 800 kilométerrel múlta felül a későbbi Római Birodalom híres úthálózatát. Szabályos távolságokra elhelyezett postaállomások segítették a futárok haladását. Még a kocsik tengelyének hosszát is egységesítették, hogy a kerekek ugyanabban a vájatban fussanak. Egységesítette továbbá a súly- és hosszmértékegységeket, egységes pénznemet vezetett be. Ezeknél is fontosabb, hogy egységes írásrendszert vezetett be, egységesítette a 3000 legfontosabb írásjegyet, ezzel lerakva a későbbi hivatalos írásrendszer alapjait. A birodalma északi határán a barbárok elleni védelmet szolgáló korábbi falszakaszokat összekötötte, és így létrehozta a kínai nagy falat. i. e. 210. Az építkezések rengeteg emberéletet követeltek. Az őt érő kritikák hatására meghirdette a nagy könyvégetést.
Halála
Az Első Császár ellen három merényletet követtek el, ezután alakult ki rettegése a haláltól és babonássága. Pontos tartózkodási helyét tilos volt felfedni. Minden nap palotája másik szobájában aludt, mindig két kocsival utazott, hogy a merénylők ne tudják, melyikben ül a valódi császár. Varázslókat és sámánokat fogadott, az örök élet elixírjét és gyógyfüveit kutatta, hegyi és folyami szellemeknek áldozott. Udvari mágusa, Hszü Fu () vezetésével fiatal férfiakból és szüzekből álló küldöttséget menesztett a Keleti-tengeren túl, a mesés Penglaj-sziget ()eken lakó halhatatlanokhoz. Hatalmas síremléket építtetett, hogy biztosítsa helyét a másvilágon. Síremlékének része a híres agyaghadsereg, mely a Li-hegynél Hszi'an () városától 30 kilométerre található. Csin Si Huang-ti () egy keleti tengerpartra tett utazása során hunyt el. Főminisztere, Li Sze () titokban tartotta halálát, hogy saját akarata szerint rendezhesse az utódlást. A császár végakaratát meghamisítva Fu-szu () trónörökös helyett egyik fiatalabb fiát, Hu-haj () herceget juttatta trónhoz Csin Er Si Huang-ti (), Második Császár néven.
Személye a kultúrában
Róla és uralkodásáról szól a Kaige Csen rendezésében készült 1999-es A császár és a gyilkos c. film.
2002-ben Hős címmel film készült személyéről és a hadakozó fejedelemségek koráról Csang Ji-mou () rendezésében. A filmben Csin () királyát Csen Tao-ming () alakítja.
2017-ben The King's Woman címmel részben fiktív történelmi sorozat készült uralkodásának kezdeti szakaszáról.[3]
Jegyzetek
- ↑ Michael H. Hart: 100 híres ember
- ↑ Ann Paludan: Kínai császárok krónikája
- ↑ Szupernap: Qin Shi Ming Yue Zhi Li Ji Chuan · Film. Hozzáférés: 2017. október 7.
Források
- ↑ Ciarla 2005: Roberto Ciarla (szerk.). A terrakotta hadsereg. Az első kínai császár agyaghadserege; ford. Leyrer Ginda. Budapest, Alexandra Kiadó, 2005. ISBN 963 369 273 3
- ↑ Hart 2005: Michael H. Hart. 100 híres ember. Magyar Könyvklub, 2003. ISBN 963-547-820-8
- ↑ Man-Terrakotta: John Man: A terrakotta hadsereg. Budapest: General Press. 2007. ISBN 978 963 643001 6
- ↑ Paludan 2009: Ann Paludan. Kínai császárok krónikája. Móra Könyvkiadó, 2009. ISBN 978-963-11-8551-5 16-26. old.
- ↑ Schmitz 2008: Wim Schmitz. Kína. Alexandra Kiadó, 2008. ISBN 978-963-369-960-7 52. old. 54. old.
További információ
Kapcsolódó szócikkek
- Csin-dinasztia (i. e. 221 – i. e. 207)
- Hszienjang
- Agyaghadsereg
- Kínai nagy fal
- O-pang palota
- Könyvégetés és a tudósok eltemettetése
- Li Sze
- Csin Er Si Huang-ti
- Jing Ce-jing
- Jing Fu-szu
- Hszü Fu
- Sárga Császár
- Legizmus
- Kis pecsétírás
| Előző uralkodó: II. Huj Vang |
|
Következő uralkodó: Csin Er Si Huang-ti |
.svg)
