Csempész-barlang

Csempész-barlang
A Csempész-barlang bejárata
Hossz	79 m
Mélység	27 m
Magasság	0 m
Függőleges kiterjedés	27 m
Tengerszint feletti magasság	373 m
Ország	Magyarország
Település	Szögliget
Földrajzi táj	Aggteleki-karszt
Típus	inaktív víznyelőbarlang
Barlangkataszteri szám	5451-15
Elhelyezkedése
Csempész-barlang Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 33′ 16″, k. h. 20° 38′ 32″48.5544, 20.6423
A Wikimédia Commons tartalmaz Csempész-barlang témájú médiaállományokat.

A Csempész-barlang megkülönböztetetten védett barlang. Az Aggteleki Nemzeti Park területén található. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része. Szögliget három megkülönböztetetten védett barlangja közül az egyik.

Leírás

Szögliget központjától északkeletre, négy kilométerre, a Szögligetről Körtvélyesre vezető murvás út, amely turistaút is, bal oldalától nem messze, az államhatár mellett, attól 25–30 méterre, az államhatár csücskétől nyugatra, a 32.4-es sorszámú határkő közelében, erdőben, hegyoldalban, kis méretű, tölcsérszerű mélyedésben, sziklakibúvásban nyílik. Ahol az államhatár néhány méteren keresztül az úton halad, majd arról ismét elválik, ott nyugati irányban a határsávot kell követni. Néhány turistatérkép jelöli helyét barlangjellel és nevének kiírásával. Bejárata könnyen észrevehető, természetes, másfél méter széles, öt méter magas és hasadékszerű. A bejárat tengelyiránya lejtő.

A barlang középső triász és felső triász wettersteini mészkőben keletkezett. Kialakulását korróziónak, befolyó víznek, leszivárgó víznek és karsztvízszint alatti oldódásnak köszönheti. Elágazó térformájú. Járatai lejtősek. Jellemző szelvénytípusai a hasadékszelvény és az alagútszelvény. Vízszintes kiterjedése 30 méter. Morfológiai nagyformái a kürtő és a tört, omlott felületek. Morfológiai kisformái a gömbüst és a mennyezeti csatorna. Sok benne az oldott és legömbölyített falforma.

Az alagútszerű bejárati folyosó másfél–két méter széles és öt–hat méter magas. Van benne egy négy méter széles és 10 méter hosszú terem, amelyben nagyméretű, már nem fejlődő cseppkőlefolyások figyelhetők meg. A terem zugait a csempészek használhatták. A barlang cseppkövei közül sokat megrongáltak. Függőcseppkövek, szalmacseppkövek, cseppkőzászlók, farkasfogas cseppkőlécek, cseppkő-bekérgezések, cseppkőbaldachinok, heliktitek és korall borsókövek, típusos (gömbös) borsókövek, huzatborsókövek is képződtek falain. Különböző denevérfajok telelnek benne, de denevérvédelmi szempontból nem veszélyeztetett barlang. Borz is előfordul járataiban. Barlangjáró alapfelszereléssel és csak engedéllyel látogatható. Valószínűleg gyakran látogatták, látogatják, amiről a sok falfelirat tanúskodik a lezáratlan barlangban.

Szögliget három megkülönböztetetten védett barlangja közül az egyik, a másik kettő a Csörgő-forrásbarlang és a Pérecs-nyelő.

Előfordul irodalmában Butyka-völgyi-barlang (Kordos 1984), Butyka-völgyi barlang (Vlk 2019), Butyka völgyi barlang (Csernavölgyi, Hegedűs, Molnár 1977), Butykavölgyi barlang (Bertalan 1976) és Csempész barlang (Csernavölgyi 1973) neveken is. 1957-ben volt először Csempész-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában.

Kutatástörténet

Dudich Endre 1932-ben megjelent könyve lehet, hogy ezt a barlangot említi. A 163. oldalon az olvasható, hogy Derenk közelében van egy cseppkőbarlang. Az első leírás amely biztos hogy ezt a barlangot említi 1957-ből származik. Ebben a kéziratban az van írva, hogy hossza körülbelül 30 méter és mélysége 12 méter. Először egy meredek és inaktív víznyelőbarlangnak van említve, amelynek a vízgyűjtő területe észak felé lefejeződött, majd vitatott eredetűnek van bemutatva. A szerző szerint érdemes lenne részletesen átkutatni.

1973-ban a Tektonik Barlangkutató Csoport kutatta és Csernavölgyi László, Csöndör Gyula és Szabó M. felmérték járatait. A felmérés alapján Csernavölgyi László szerkesztette meg alaprajzi barlangtérképét hét keresztmetszettel. Az 1975-ben megjelent és Jakucs László szerkesztette útikalauzban az olvasható, hogy a rövid Csempész-barlang a határ beszögellése mellett nyílik. Bertalan Károly 1976-ban befejezett kéziratában a 76. számú cédulán többek között az szerepel, hogy körülbelül 30 méter hosszú és 12 méter mély. A kézirat barlangra vonatkozó része két irodalmi mű alapján íródott.

Az 1977. január 30-án készült és 1973. július 21-ei bejáráson alapuló szpeleográfiai terepjelentés szerint kitöltéséből a feltáró kutatás során csontok kerültek elő. A barlangban borz, róka és nyúl csontokat és tetemmaradványokat találtak. Alaprajzi hossza 44 méter, a barlang tényleges hossza 50 méter, vízszintes kiterjedése 25 méter és függőleges kiterjedése 8 méter. A kézirat a barlang jelenleg is használt nevén kívül két névváltozatát is megemlíti és mellékelve van hozzá az 1973-ban készült térkép.

Az 1984-ben kiadott Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Butyka-völgyi-barlang néven Csempész-barlang névváltozattal és térképen van helye feltüntetve. 1993. október 29-én Sásdi László, Ádám Bence és Kovács Richárd mérték fel és a felmérés alapján Sásdi László szerkesztette meg alaprajz térképét és kiterített hosszmetszet térképét keresztszelvényekkel. 1995 óta az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt a Világörökség része. A 2006. évi Vespertilioban közölt tanulmány szerint egy nagy patkósdenevért és négy kis patkósdenevért észleltek 1998. január 3-án a szögligeti barlangban Boldogh Sándor és Szenthe István. 2003. január 17-én egy nagy patkósdenevért figyeltek meg a barlangban Boldogh Sándor, Bihari Zoltán és Mihalik Imre.

2006. február 28-tól megkülönböztetett védelmet igénylő barlang a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. KvVM utasítása szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő, 5451/15 nyilvántartási számú Csempész-barlang. Boldogh Sándor 2007-es tanulmányában az olvasható, hogy 74,9 méter hosszú és 17,9 méter mély. 2012. február 25-től megkülönböztetetten védett barlang a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és 5451-15 kataszteri számú Csempész-barlang. 2016 májusában Borzsák Sarolta az 1993-as barlangtérképet kiegészítette. Az általa szerkesztett barlangtérkép-lap a barlang alaprajzi és hosszmetszeti térképeit ábrázolja keresztmetszetekkel. A barlangtérkép-lap szerint 79 méter hosszú és 27 méter mély. A Borzsák Sarolta által 2016-ban készített barlangállapotról szóló kézirat alapján a bejárati szelvény bal oldalán egy méter magasan azonosító tábla látható.

Az Alsó-hegy karsztjelenségeiről szóló 2019-ben kiadott könyvben le van írva röviden és fel vannak tüntetve GPS-koordinátái tengerszint feletti magassággal. Megjelent az 1993-as alaprajz térkép négy keresztszelvénnyel és hosszmetszet térkép. A kiadványhoz mellékelt helyszínrajzon jelölve van helye. A könyvben az olvasható, hogy 79 méter hosszú, 27 méter mély és 373 méter tengerszint feletti magasságban nyílik.

Irodalom

• Balázs Dénes összeáll.: Összefoglaló beszámoló az Élelmezésügyi Minisztérium és a Kinizsi Természetbarát Liga barlangkutató csoportjának 1957. augusztusi vecsembükki barlangkutató expedíciójáról. Kézirat, 1957. 37–38., 41. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat, 1976. A 76. számú cédula. (A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.)
• Boldogh Sándor: The bat fauna of the Aggtelek National Park and its surroundings (Hungary). Vespertilio, 2006. (9–10. évf.) 37., 38. old.
• Boldogh Sándor: Földalatti denevérszállások az Aggteleki-karszt és a Galyaság területén. ANP füzetek, 2007. 3. sz. 178. old.
• Borzsák Sarolta: Csempész-barlang állapotfelvétel. Kézirat, 2016. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Csernavölgyi László: Jelentés a VM Tektonik Barlangkutató Csoport 1973. évi kutatótáboráról. Kézirat. Budapest, 1973. augusztus 10. 1 old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Csernavölgyi László: Jelentés a VMTE Tektonik Barlangkutató Csoport 1973. évi munkájáról. Kézirat. Budapest, 1973. november 6. 1. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Csernavölgyi László: Beszámoló a VMTE Tektonik Barlangkutató Csoportjának 1973. évi munkájáról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1974. 3–4. füz. 30. old.
• Csernavölgyi László – Hegedűs Gyula – Molnár András: Szpeleográfiai terepjelentés. Kézirat. Budapest, 1977. január 30. 5 old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Dudich Endre: Az Aggteleki cseppkőbarlang és környéke. Függelék: Kisebb barlangjaink áttekintése. Budapest, 1932. 163. old.
• Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása a megkülönböztetett védelmet igénylő barlangok körének megállapításáról. Hivatalos Értesítő. A Magyar Közlöny melléklete. 2012. február 24. (10. sz.) 1432. old.
• Jakucs László szerk.: Aggteleki-karsztvidék. Útikalauz. Budapest, Sport, 1975. 252. old. (Az Aggteleki-karsztvidék kisebb barlangjai, zsombolyai és felszíni karsztjelenségei című fejezetet Dénes György írta.)
• Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1984. 276., 281. old.
• Móga János: A tornai Alsó-hegy felszínalaktani vizsgálatának új eredményei. Karszt és Barlang, 1998–1999. 98. old.
• Persányi Miklós: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. (K. V. Ért. 3.) KvVM utasítása a megkülönböztetett védelmet igénylő barlangok körének megállapításáról. Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítő, 2006. március 31. (3. évf. 3. sz.) 736. old.
• Sásdi László: Az Aggtelek–Rudabányai-hegység karsztjának földtani fejlődéstörténete. Karszt és Barlang, 1990. 1. félév. 5–6. old.
• Szentes György: A Bódvaszilas környéki karsztterület genetikai kérdései. Karszt és Barlang, 1964. 1. félév. 21. old.
• Luděk Vlk et al: Atlas of Karst Phenomena at Dolný vrch / Alsó-hegy. Prága, 2019. 269. oldal és a mellékelt térképen jelölve a helye
• –: Csempész-barlang leírás. Kézirat. 2003? Szerzőnév és évszám nélkül. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)

További irodalom

• Boldogh Sándor – Estók Péter (szerk.): Földalatti denevérszállások katasztere I. [Catalogue of underground bat roosts in Hungary I.]. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő, 2007. 178. old. ISBN 978 963 87082 1 2
• Füredi Géza jelentése. Kézirat, 1955. (Bertalan Károly kézirata hivatkozik erre a kéziratra.)

További információk

• Nyerges Attila – Nyerges Miklós: Csempész-barlang. A Tornai-Alsó-hegy barlangjainak bejárási útmutatója.
• Nyerges Attila – Nyerges Miklós: Csempész-barlang. A Tornai-Alsó-hegy barlangjainak bejárási útmutatója.
• Országos Barlangnyilvántartás