Bölcső-hegyi-barlang

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Szenti Tamás (vitalap | szerkesztései) 2021. május 4., 05:13-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Kutatástörténet)
Bölcső-hegyi-barlang
A Bölcső-hegyi-barlang bejárata
A Bölcső-hegyi-barlang bejárata
Hossz85 m
Mélység33 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés33 m
Tengerszint feletti magasság545 m
Ország Magyarország
TelepülésPomáz
Földrajzi tájVisegrádi-hegység
Típusvalószínűleg áltektonikus eredetű
Barlangkataszteri szám4900-35
Elhelyezkedése
Bölcső-hegyi-barlang (Magyarország)
Bölcső-hegyi-barlang
Bölcső-hegyi-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 41′ 06″, k. h. 18° 58′ 50″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 06″, k. h. 18° 58′ 50″
A Wikimédia Commons tartalmaz Bölcső-hegyi-barlang témájú médiaállományokat.

A Bölcső-hegyi-barlang Pomázon, a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban található barlang. Magyarország legmélyebb vulkanikus kőzetben kialakult barlangja. Turista útikalauzokban is szerepel.

Leírás

Pomáz külterületén, a Bölcső-hegy D-i előcsúcsán, 545 m tszf. magasságban van a bejárata. Bejárata kb. 0,5 m széles, tölcsérszerűen bemélyedő, szabálytalan alakú nyílás. A Lajos-forrástól a piros négyzet jelzést követve kell elindulni D felé, és ezen az úton kb. 900 m-t kell menni addig, amíg az út ÉNy-ra kezd kanyarodni. Itt egy jelzetlen, de sűrűn járt, jól karbantartott, É-ra tartó útra letérve felfelé kell menni kb. 300 m-t, az első vízszintes területig. Itt kb. 20–30 m-es körzetben kutatva megtalálható a barlang bejárata. Bejárata jelölve van turistatérképeken gödör jellel.

1996-ban volt először Bölcső-hegyi-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában. Előfordul irodalmában Bölcső-hegyi-aknabarlang (Eszterhás 1989), Bölcsőhegyi aknabarlang (Bertalan 1958), Bölcső-hegyi-zsomboly (Bertalan, Schőnviszky 1976), Bölcső-hegyi zsomboly (Bertalan 1976), Kolevkai-barlang (Bertalan, Schőnviszky 1976), Kolevkai-sziklaüreg (Kordos 1984), Kolevkai sziklaüreg (Bertalan 1976), Kolevki sziklaüreg (Bertalan 1958), Lom-hegyi-barlang (Eszterhás, Szabó, Szilvay, Tinn 1996), Lom-hegyi-zsomboly (Mezei 1967), Lomhegyi-zsomboly (Kordos 1984) és Lomhegyi zsomboly (Bertalan 1958) neveken is.

Kutatástörténet

A Turistaság és Alpinizmus 1929. augusztus 1-i számában az van írva, hogy a Gyopár Turista Egyesület barlangkutatóira szép feladatok várnak a nemrég felfedezett bölcső-hegyi (kolevka) barlang feltárásánál. Az Ujság 1929. december 7-i számából az tudható meg, hogy a Gyopár TE kirándulást szervezett és ez a Szentendre és Pomáz közötti kirándulás érintette a Kolevkai barlangot. A Turisták Lapja 1937. évi évfolyamában lévő összeállításban meg van említve, hogy az összeállításban ismertetett barlangokon kívül természetesen van még a Pilis hegységben több kisebb üreg, pl. a Kolevkán, amelyet a Gyopár Turista Egyesület tagjai szeretnének feltárni. Az 1956. évi Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztatóban az van írva, hogy az Élelmiszeripari Minisztérium Kinizsi SK Barlangkutató Csoportjának egyik munkaterületei voltak a Bölcső-hegyi zsombolyok.

Az 1958. évi Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztatóban szó van arról, hogy a Kolevki sziklaüreg (Bölcsőhegyi aknabarlang, Lomhegyi zsomboly) kb. 15 m hosszú és kb. 6–8 m mély sziklaüreg. A Bölcső-hegy lábánál, Kovács Balázs erdejében van az andezittufában keletkezett barlang. Az ismertetés Albert Béla 1944-ben történt közlése alapján lett írva. Később Láng Gábor kutatta. Az 1967-ben kiadott Pilis útikalauz szerint a Ságvári turistaház felett emelkedő Bölcső-hegytől Ny-ra, a Lom-hegy gerincén lévő bokrok sűrűjében van a Lom-hegyi-zsomboly tölcsérszerűen bemélyedő nyílása. Andezittufában keletkezett 6–8 m mély üreg.

Az 1968–1971. évi Karszt- és Barlangkutatásban meg van említve, hogy a Pilis hegységben, a Bölcső-hegy durvaszemcsés andezittufájában, ÉK–DNy irányú hasadék mentén található az üreg. A Kolevka-rock-cavity 20 m-es és kürtő jellegű. Az 1974-ben kiadott Pilis hegység útikalauzban meg van ismételve az 1967-es útikalauzban lévő barlangleírás. A Bertalan Károly és Schőnviszky László által összeállított, 1976-ban megjelent Magyar barlangtani bibliográfia barlangnévmutatójában meg van említve a Pilis hegységben lévő barlang Bölcső-hegyi- (Kolevkai) -zsomboly néven Kolevkai-barlang és Bölcső-hegyi-zsomboly névváltozatokkal a barlangot említő 1 irodalmi mű megjelölésével.

Az 1976-ban befejezett és Bertalan Károly által írt kéziratban az olvasható, hogy a Visegrádi-hegységben és a Pilis hegységben, Pomázon helyezkedik el a Bölcső-hegyi zsomboly, amelynek további nevei Lomhegyi zsomboly és Kolevkai sziklaüreg. A Bölcső-hegy D-i előcsúcsán, az 534-es nyeregponttól D-re, a turistaút K-i oldalán, az úttól 10 m-re, 545 m tszf. magasságban van a bejárata. Bejárata kb. 0,5 m széles, tölcsérszerűen bemélyedő, szabálytalan alakú nyílás. A barlang kb. 15 m hosszú és 8 m mély. A tektonikus hasadékbarlang törésvonal mentén jött létre. A kézirat üreget ismertető része 2 irodalmi mű alapján lett írva.

Az 1984-ben megjelent Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Bölcső-hegyi-zsomboly néven Lomhegyi-zsomboly és Kolevkai-sziklaüreg névváltozatokkal a Szentendre–Visegrádi-hegység barlangjai között és a Dunazug-hegység térképén fel van tüntetve földrajzi elhelyezkedése. Eszterhás István Magyarország nemkarsztos barlangjainak listája című kéziratában az olvasható, hogy a 4900-as barlangkataszteri területen lévő, pomázi Kolevkai-sziklaüreg (Bölcső-hegyi-aknabarlang, Lom-hegyi-zsomboly) andezittufában alakult ki, valamint 15 m hosszú és 8 m mély. A lista az 1989 végéig ismertté vált 220 nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 203 a barlang és 17 a mesterséges üreg, valamint az összeállítás szerint Kordos László 1984-es barlanglistájában 119 nemkarsztos barlang van felsorolva.

Az 1991-ben napvilágot látott útikalauzban meg van ismételve az 1967-es útikalauzban lévő barlangismertetés. A Kárpát József által írt 1991-es összeállításban meg van említve, hogy a pomázi Bölcső-hegyi-zsomboly 15 m hosszú és 6 m mély. Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának 1992. évi évkönyvében az van írva, hogy a Kolevkai-sziklaüreg andezittufában keletkezett. Az Eszterhás István által írt Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma című 1993-as kéziratban az olvasható, hogy a 4900-as barlangkataszteri területen lévő, pomázi Kolevkai-sziklaüreg andezittufában jött létre, 15 m hosszú és 8 m mély. A felsorolás az 1993. év végéig ismertté vált 520 nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 478 a barlang és 42 a mesterséges üreg.

A Troglonauta Barlangkutató Csoport 1993. évi jelentéséből az tudható meg, hogy a Bölcső-hegyi-zsomboly további nevei Bölcső-hegyi-aknabarlang, Lom-hegyi-zsomboly és Kolevkai sziklaüreg. A Kolevka név Ézsiás György számára ismeretlen. A Holdvilág-árok a két szomszédos hegyig, a Lom-hegyig és a Bölcső-hegyig húzódik fel. Mivel a leírók (nem tudni miért) összekeverik a két hegyet, többféle helymeghatározás született. A Bölcső-hegy lábánál, Kovács Balázs erdejében (az elnevezés Ézsiás György számára ismeretlen) helyezkedik el. Albert Béla közlése 1944-ből, újabban Láng Gábor kutatta (1968). A Bölcső-hegytől Ny-ra, a Lom-hegy gerincén, bokrok sűrűjében, tölcsérszerű, bemélyedő nyílás. 6–8 m mély, andezittufában létrejött, tektonikus üreg.

A barlang bejárata

A Bölcső-hegy D-i előcsúcsán, az 534-es nyeregponttól (?) D-re, a turistaút K-i oldalán, az úttól 10 m-re van. 0,5 m széles, tölcsérszerűen bemélyedő, szabálytalan nyílás. 15 m hosszú, 8 m mély és 545 m tszf. magasságban található. Törésvonal mentén kialakult, tektonikus hasadékbarlang. Lehet, hogy több barlang van? A csoport tagjai a Lom-hegyen és a Bölcső-hegyen 6 napig keresték. Nagyon jó, kellemes túrákat tettek télen-nyáron, már hagyománnyá vált a Lom-hegyi-zsombolyt kereső túra, de egy pici lyukat sem találtak a hegyekben. A harmadik, legkorrektebb, mostanában beszerzett leírás helyén még nem keresték. A barlangismertetés 5 irodalmi mű alapján lett írva.

Az 1994-ben megjelent Lychnis. Szemelvények a vulkáni kőzetekben keletkezett barlangok kutatásáról című kiadvány szerint az 1994. nyári állapot alapján Magyarország 32. leghosszabb vulkanikus kőzetben kialakult barlangja a Kolevkai-sziklaüreg (Pomáz). Andezuttufában alakult ki, 15 m hosszú és 8 m mély. A Vasas-szakadék I.sz.barlang (29. leghosszabb), a Vasas-szakadék IV.sz.barlang (30. leghosszabb) és a Vasas-szakadék melletti barlang (31. leghosszabb) is 15 m hosszú.

Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának 1996. évi évkönyvében szó van arról, hogy 1937-ben jelent meg a szakirodalomban a Kolevkai-barlang (Bölcső-hegyi-barlang, Lom-hegyi-barlang) említése. A barlang későbbi azonosításával mindig gondok voltak. A Kolevkai-sziklaüreg (Bölcső-hegyi-barlang) Pomázon, a Karolina-árokban helyezkedik el. 15 m hosszú és 8 m mély. A Kolevkai-sziklaüreg másik nevei Bölcső-hegyi-zsomboly és Lom-hegyi-zsomboly. A barlangot több szerző leírása alapján ismertette Eszterhás István. Az utóbbi időben nem sikerült megtalálni, mert a különböző említések egymástól eltérően határozzák meg földrajzi elhelyezkedését. Jó volna ellenőrizhető adatokkal megállapítani, hogy hol van.

A különböző írások szerint helye: a Bölcső-hegy lábánál, Kovács Béla erdejében. A Bölcső-hegy D-i előcsúcsán, az 534-es nyeregponttól Ny-ra. A Lom-hegy gerincén, bokrok sűrűjében. A különféleképp megadott méretek: 15 m hosszú és 8 m mély, 7,5 m mély, 28 m mély. De mindegyik említő tufában kialakult tektonikus üregnek, hasadéknak írta le. A kéziratban fel van sorolva 7 irodalmi mű, amelyek említik a barlangot. A 2001. november 12-én készült Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke című kézirat barlangnévmutatójában szerepel a barlang Kolevkai-sziklaüreg néven a barlanggal foglalkozó 17 írás megjelölésével. A 364. és a 458. tételek nem említik, a 363. és a 457. tételek említik.

A barlang bejárata

2012. március 29-én Lezsák Domonkos jelentette a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságnak, hogy a Lajos-forrás közelében találtak egy víznyelőt, melynek nyílása egy kb. 5 m átmérőjű kráterszerű tölcsér alján van. GPS-koordináta: é. sz. 47° 41′ 05″, k. h. 18° 58′ 50″. Nincs jelezve, körbekerítve, ezért veszélyes, viszont szép természeti jelenség, amit biztos sokan megtekintenének. Kérte, hogy a kirándulók figyelmét hívják fel a víznyelőre, vagy korláttal kerítsék körbe a víznyelőt. 2012. április 24-én Rostás Imre és Lampérth Gyula felmérték a barlangot és a felmérés alapján készítettek hosszmetszet térképet keresztmetszettel.

Mocsári Attila 2012-ben készült kéziratában az van írva, hogy 2012 márciusában azonosítva lett a Visegrádi-hegységben a Kolevkai-sziklaüreg. Korábban nem találták meg a barlangot. Most látták a barlang bejáratát és lefényképezték azt, valamint térképen jelölve lett földrajzi elhelyezkedése, de a barlangba nem tudtak bemenni. A Kolevkai-sziklaüreg már meglehetősen régen említve volt az irodalomban. A kolevka, vagyis koliska szó szlovákul bölcsőt jelent. A barlang nevének több szinonimája van: Bölcső-hegyi-aknabarlang, Bölcső-hegyi-barlang, Bölcső-hegyi-zsomboly, Lom-hegyi-zsomboly. Első említője Schőnviszky László volt, aki 1937-ben említette a barlangot. Ő később, 1975-ben a következőket írta a barlangról egy kéziratban:

A Bölcső-hegy D-i előcsúcsán, az 534-es nyeregponttól D-re, 545 m magasságban lévő kis behorpadásból nyílik. A szabálytalan alakú kis nyílás kb. 0,5 m széles, a függőleges hasadék 7 1/5 m után ér feneket, ahonnan a törés irányában egy kisebb kapun keresztül pár méter széles terembe lehet jutni, amely fokozatosan elszűkülő néhány méteres hasadékban végződik. Piroxén, valamint piroxénandezittufa törésvonala mentén keletkezett tektonikus hasadékbarlang. Bertalan Károly 1958-ban azt írta róla, hogy kb. 15 m hosszú, kb. 6–8 m mély sziklaüreg andezittufában, a Bölcső-hegy lábánál, Kovács Balázs erdejében. Láng Gábor kutatta újabban.

Mocsári Attila 1990 előtt találta meg, de csak arra emlékezett, hogy a Dobravoda és a Kolevka gerincén nyílik. Ennek ellenére 2012. március 17-én könnyen rátalált. A Lajos-forrástól a piros négyzet jelzést követve kell elindulni D felé, és ezen az úton kb. 900 m-t kell menni addig, amíg az út ÉNy-ra kezd kanyarodni. Itt egy jelzetlen, de sűrűn járt, jól karbantartott, É-ra tartó útra letérve felfelé kell menni kb. 300 m-t, az első vízszintes területig. Itt kb. 20–30 m-es körzetben kutatva megtalálható a barlang bejárata. A függőleges lyukba mindig hullanak gallyak, falevelek és kövek, de az üreg nem tömődik el. Ezért aktív, nagy mennyiségben nyeli az anyagot.

A barlang bejárata

Az üreg nem nézett ki nagynak, de gyenge egészségi állapota miatt és kötél hiányában nem mert beleereszkedni. Lefényképezte a bejáratot a könnyebb azonosításhoz. Mocsári Attila dolgozatának kézhez vétele után Eszterhás István beszélt Egri Csabával, és kérte, hogy nézzen utána a régóta sikertelenül keresett Kolevkai-sziklaüregnek. Egri Csaba azt válaszolta e-mailban, hogy nemrég sikerült a barlangot azonosítani és bejárni. A térképe még nem készült el, csak egy vázlat, de a barlang bejárásáról küldött néhány fényképet is. Ezek közül a legjellemzőbbek mellékelve lettek Mocsári Attila tanulmányához.

A dolgozatban van egy 1:30.000 méretarányú helyszínrajz, amelyen a Kolevka-hegy barlangjának földrajzi elhelyezkedése látható. A helyszínrajzot 2012-ben Mocsári Attila készítette. A kéziratba bekerült a barlang hosszmetszet térképvázlata (2012-es Rosti térképvázlat). A vázlatrajz 2012. május 30-án Egri Csabától érkezett. A tanulmányban van 5 színes fénykép, amelyek a barlangot mutatják be. Az elsőn a barlang bejárati aknája figyelhető meg (Mocsári Attila fényképe). A másodikon a barlangba való leereszkedés előtti pillanat látható. A harmadikon a barlang hasadékfolyosójának mennyezetén pihenő denevérek láthatók. A negyediken a barlang terme van megörökítve. Az ötödiken a bejárati aknán történő felmászás figyelhető meg. Az utolsó 4 fényképet Egri Csaba készítette.

A 2014. évi Karsztfejlődésben megjelent tanulmányban az olvasható, hogy a Visegrádi-hegység 11. leghosszabb barlangja a 15 m hosszú és 8 m mély Kolevkai-sziklaüreg (Pomáz). A Bölcső-hegy (Kolevka vrch) D-i részén lévő, andezitagglomerátum és andezittufa határán kialakult barlang tektonikus barlang. Ehhez nagyon hasonló a Hársas-zsomboly. A hegység aknabarlangjaiban, pl. a Kolevkai-sziklaüregben vastag az avar és száraz ágak alkotta kitöltés. A Visegrádi-hegység 101 barlangjának egyike a kb. 15 m hosszú és 8 m mély barlang. A publikációhoz mellékelt, a Visegrádi-hegység 10 métert meghaladó barlangjainak elhelyezkedését bemutató ábrán látható a barlang földrajzi elhelyezkedése. A 2. kép egy színes fénykép, amelyen a tektonikus repedés által keletkezett barlang egyik része figyelhető meg.

A barlang bejárata

A 2015. november 6-án írt Bejelentés régészeti leletek felfedezéséről című kéziratban arról van szó, hogy a 2015 januárjában észlelt huzat miatt határozta el a Szent Özséb Barlangkutató Egyesület, hogy feltáró kutatásba kezd további barlangrészek felfedezése miatt. Ennek a kutatásnak 2015 augusztusában egy 20 m-rel mélyebbre vezető, ferdén lejtő, folyosószerű hasadék lett az eredménye. A felfedezéssel a barlang keletkezésére is fény derült, mert így egyértelműen látszik, hogy a barlang tulajdonképpen egy hasadékból áll, tehát áltektonikus kőzetmozgáskor vetődéssel jöhetett létre. Az üreg valószínűleg nem mesterséges eredetű és nem konzekvenciabarlang a jelenlegi tapasztalatok szerint.

A leletek (cseréppipa, kovácsolt szögek, kerámia-darabkák, őrlőkő, vékony, ismeretlen anyaggal bevont üvegszilánk, valamint lemezesen szétváló, rozsdásodott véső) helyzete nem jelenti azt, hogy a barlangot a történelem során látogatták, valamint használták volna, mert azok a bejárati aknán beesve és a kitöltését alkotó kőtömbök között behullva is bejuthattak. Biztos, hogy korábban sokkal kisebb volt a barlang feltöltöttsége, ezért régen akár nyitott is lehetett az augusztusban felfedezett rész. A bejárati akna kitöltésében lévő sok (nem feltétlenül régészeti leletnek minősülő) kovácsolt szög akár arra is utalhat, hogy a bejárati akna járhatóvá tételéhez egykor falétra volt a barlangban.

Telefonon felvette az egyesület a kapcsolatot a leletek megtekintése miatt a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságával (PMMI), majd Repiszky Tamással is. A Ferenczy Múzeumnak át lettek adva a leletek. Mivel a barlang nyitott, abba bárki (akinek van kapaszkodókötele) le tud menni, így tartani kell a lelőhely kifosztásától. Indokolt a barlang műszaki lezárása, amely még életvédelmi szempontból, a kutatás megkönnyítése miatt és a denevérek védelmének érdekében is szükséges lenne. A kézirathoz mellékelve lett 6 színes fénykép, amelyek közül négyen a barlangból előkerült leletek, az egyiken a barlang bejárata és egy fényképen a bejárati akna látható.

A Szent Özséb Barlangkutató Egyesület 2015. évi jelentése szerint a Bölcső-hegyi-barlangra az egyesület figyelmét Szenthe István hívta fel. Az egyesület 2015. január környékén kereste meg a barlangot és azt tapasztalta, hogy az aknából a meleg levegő érezhetően áramlik fel, sőt halvány gőzölgés is látható volt. A tagok megtalálták a barlangban a huzat forrását. A huzatot Szenthe István nem említette. 2015. augusztus 21-én az egyesület elkészítette a barlang hosszmetszet térképét, amely az egyesület által végzett felmérésen alapul. A felmérés szerint a barlang 33 m mély. Az egyesület 2017-ben nem járt a barlangban. A 2017. április 25-i Magyar Időkben szó van arról, hogy a Visegrádi-hegység gazdag barlangokban, amelyek közül legjelentősebb a 30 m mély Bölcső-hegyi-barlang.

Irodalom

További irodalom

  • Eszterhás István: Vulkánszpeleológia. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat tanfolyami jegyzete. Budapest, 1994. 49 old.
  • Incze Attila: Ércesedési nyomok vizsgálata a Visegrádi-hegységben. Kézirat, szakdolgozat a JATE-n, Szeged. 1990.
  • Sashegyi Sándor: Pomáz, Kolevka-hegy (1953. évi ásatás). Kézirat, 1953. (A kézirat megtalálható a MNM Régészeti Adattárában, 139. P. II.)
  • Torma István szerk.: Magyarország régészeti topográfiája 7. Pest megye régészeti topográfiája. A budai és szentendrei járás. Budapest, 1986.

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bölcső-hegyi-barlang&oldid=23838985”