Bókay Árpád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen AtaBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 13., 03:44-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Jegyzetek: források --> jegyzetek AWB)
Bókay Árpád
Született1856. szeptember 15.
Pest
Elhunyt1919. október 20. (63 évesen)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaHerrich Szidónia (18631946)
GyermekeiBókay Zoltán
SzüleiBókay János
Foglalkozása
  • belgyógyász
  • farmakológus
Tisztségeegyetemi tanár
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (Falsírboltok jobb: 490)
A Wikimédia Commons tartalmaz Bókay Árpád témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Bókay Árpád szabadkőműves nagymesteri öltözékben

Bókai Bókay Árpád (Pest, 1856. augusztus 15.Budapest, 1919. október 20.)[2] belgyógyász, farmakológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1896), a Bókaytelep nevű XVIII. kerületi (pestszentlőrinci) városrész névadója. Ifjabb bókai dr. Bókay János (18581937) orvos fivére.

Életpályája

Idősebb Bókay János (1822–1884) és szántói Szabó Judit (18311916) fia. Orvosi diplomáját 1879-ben kapta meg. Pályáját egyetemi tanársegédként kezdte az egyetem gyógyszertani intézetében. Belgyógyász és farmakológus, a belgyógyászati vizsgálati módszerek magántanára (1881–83), a kolozsvári egyetemen az általános kór-, gyógytan és gyógyszertan professzora (1883–1890), 1890-től a budapesti egyetemen a gyógyszertan tanára, 1900-1902 között a kar dékánja.

Egy évvel után, a fivére után, 1897. április 11-én nemességet, családi címert, és ugyanazt a "bókai" nemesi előnevet szerezte I. Ferenc József magyar királytól.[3]

Szerkesztője és alapítója a Magyar Orvosi Archívumnak, alapmunkák szerzője: vénygyűjteménye tizenkét kiadást ért meg 1888 és 1915 között. Korányi Frigyessel és Kétly Károllyal együtt adta ki a Belgyógyászat kézikönyve sorozatot. A belgyógyászat kézikönyve című hatkötetes munkája sokáig volt a képzés és a praxis bibliája.

Sokáig volt az Országos Balneológia Egyesület elnöke, irányításával alapozta meg Budapest a maga modernkori fürdőkultúráját s intézményrendszerét.

1902-ben lépett be a Pátria szabadkőműves páholyba, 1915-től haláláig a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy választott vezetője, nagymestere.

Mellszobra a bókaytelepi Bókay-kertben

Házassága és gyermekei

Feleségül vette az előkelő polgári származású Herrich Szidónia (1863–1946) kisasszonyt, Herrich Károly (1818–1888),[4] vízépítő mérnök, miniszteri tanácsos, és Deák Szidónia (1843–1880)[5] lányát.[6] Házasságukból született:

  • bókai dr. Bókay Zoltán (1885–1955), gyermekorvos, Debreceni Egyetem gyermek-klinikájának a volt igazgatója.[7]
  • bókai Bókay Nadine (1887–1957).[8] Férje verebélyi dr. Verebély Tibor (1874–1941),[9] orvosdoktor, egyetemi tanár volt.
  • bókai Bókay Judit (1892–1980).[10] Férje verebélyi Verebély László (1883–1959), műegyetemi tanár, MTA levelező tagja volt.[11]
  • bókai Bókay Árpád (18991974).[12] Felesége Korbuly Erzsébet Matild (19041985) volt, Korbuly Károly[13] gépészmérnök lánya.

Kitüntetései

Pestszentlőrinc - Pestszentimre Díszpolgára (1996)

Főbb művei

  • Vénygyűjtemény (I-IV., Bp. 1889);
  • Újabb gyógyszerek (Bp., 1891);
  • Gyakorlatilag fontosabb mérgezések (Belgyógyászati Kézikönyv, I-II, Bp., 1896);
  • Újabb gyógyszerek és gyógymódok (Orvosi Hetilap melléklete 1894);
  • Semmelweis serlegbeszéd (Bp., 1912).

Kisebb műveinek különlenyomatai elektronikusan is elérhetőek.

Irodalom

  • Réti Endre: Magyar darwinista orvosok (Com. ex Bibl. Hist. Med. Hung. XXXL, 1964);
  • Vörös László: Adatok a Horthy-korszak egyetemi orvoskarainak társadalomszemléletéről és társadalmi meghatározottságáról (Com. ex Bibl. Hist. Med. Hung. XXXVII. 1965).

Források

Jegyzetek

Kapcsolódó szócikkek