Bókay Árpád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bókay Árpád
Bókay Árpád-001.jpg
Született 1856. augusztus 15.
Pest
Elhunyt 1919. október 20. (63 évesen)
Nemzetisége magyar
Házastársa Herrich Szidónia (1863-1946)
Foglalkozása belgyógyász,
farmakológus,
egyetemi tanár
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bókay Árpád témájú médiaállományokat.
Bókay Árpád szabadkőműves nagymesteri öltözékben

Bókai Bókay Árpád, dr. (Pest, 1856. augusztus 15.Budapest, 1919. október 20.)[1] belgyógyász, farmakológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1896), a Bókaytelep nevű XVIII. kerületi (pestszentlőrinci) városrész névadója. Ifjabb bókai dr. Bókay János (18581937) orvos fivére.

Életpályája[szerkesztés]

Idősebb Bókay János (1822-1884) és szantói Szabó Judit (1831-1916) fia. Orvosi diplomáját 1879-ben kapta meg. Pályáját egyetemi tanársegédként kezdte az egyetem gyógyszertani intézetében. Belgyógyász és farmakológus, a belgyógyászati vizsgálati módszerek magántanára (1881-83), a kolozsvári egyetemen az általános kór-, gyógytan és gyógyszertan professzora (1883-1890), 1890-től a budapesti egyetemen a gyógyszertan tanára, 1900-1902 között a kar dékánja.

Egy évvel után, a fivére után, 1897. április 11.-én nemességet, családi címert, és ugyanazt a "bókai" nemesi előnevet szerezte I. Ferenc József magyar királytól.[2]

Szerkesztője és alapítója a Magyar Orvosi Archívumnak, alapmunkák szerzője: vénygyűjteménye tizenkét kiadást ért meg 1888 és 1915 között. Korányi Frigyessel és Kétly Károllyal együtt adta ki a Belgyógyászat kézikönyve sorozatot. A belgyógyászat kézikönyve című hatkötetes munkája sokáig volt a képzés és a praxis bibliája.

Sokáig volt az Országos Balneológia Egyesület elnöke, irányításával alapozta meg Budapest a maga modernkori fürdőkultúráját s intézményrendszerét.

1902-ben lépett be a Pátria szabadkőműves páholyba, 1915-től haláláig a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy választott vezetője, nagymestere.

Mellszobra a bókaytelepi Bókay-kertben

Házassága és gyermekei[szerkesztés]

Feleségül vette az előkelő polgári származású Herrich Szidónia (1863-1946) kisasszonyt, Herrich Károly (1818-1888),[3] vízépítő mérnök, miniszteri tanácsos, és Deák Szidónia (1843-1880)[4] lányát.[5] Házasságukból született:

  • bókai dr. Bókay Zoltán (1885-1955), gyermekorvos, Debreceni Egyetem gyermek-klinikájának a volt igazgatója.[6]
  • bókai Bókay Nadine (1887-1957).[7] Férje verebélyi dr. Verebély Tibor (1874-1941),[8] orvosdoktor, egyetemi tanár volt.
  • bókai Bókay Judit (1892-1980).[9] Férje verebélyi Verebély László (1883-1959), műegyetemi tanár, MTA levelező tagja volt.[10]
  • bókai Bókay Árpád.

Kitüntetései[szerkesztés]

Pestszentlőrinc - Pestszentimre Díszpolgára (1996)

Főbb művei[szerkesztés]

  • Vénygyűjtemény (I-IV., Bp. 1889);
  • Újabb gyógyszerek (Bp., 1891);
  • Gyakorlatilag fontosabb mérgezések (Belgyógyászati Kézikönyv, I-II, Bp., 1896);
  • Újabb gyógyszerek és gyógymódok (Orvosi Hetilap melléklete 1894 óta);
  • Semmelweis serlegbeszéd (Bp., 1912).

Irodalom[szerkesztés]

  • Réti Endre: Magyar darwinista orvosok (Com. ex Bibl. Hist. Med. Hung. XXXL, 1964);
  • Vörös László: Adatok a Horthy-korszak egyetemi orvoskarainak társadalomszemléletéről és társadalmi meghatározottságáról (Com. ex Bibl. Hist. Med. Hung. XXXVII. 1965).

Forrás[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]