Bruck Lajos
| Bruck Lajos | |
 | |
| Született | 1846. november 3. Pápa |
| Elhunyt | 1910. december 3. (64 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | festőművész |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bruck Lajos témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bruck Lajos (Pápa, 1846. november 3. – Budapest, 1910. december 3.) festőművész, Bruck Miksa festőművész bátyja.
Életpályája
Alsóbb iskoláit a fővárosban végezte. Apja kereskedelmi pályára szánta, de ő a bécsi képzőművészeti akadémiára ment festészetet tanulni. Itt sikerült annyi megrendeléshez jutnia, hogy úrrá legyen anyagi nehézségein, hazaküldött képei alapján elnyert állami ösztöndíjjal 1869-ben beiratkozott a velencei képzőművészeti akadémiára (Accademia di Belle Arti), ahol Pompeo Molmenti tanítványa lett. 1874-ben, rövid római és nápolyi tanulmányút után művészeti tanulmányait Párizsban, Munkácsy Mihály irányítása alatt folytatta. Hamarosan Párizsban és – a hazai kiállításokra küldött képei révén – Magyarországon is széles körben ismert festőművésszé vált. 1880-ban az Alföldön, 1883-ban Kalotaszegen tett tanulmányutat. 1885-ben Londonba költözött, ahol többek között az uralkodóháztól is számos megrendelést kapott. 1886-ban a londoni magyarok egyesületének elnökévé választották. E minőségében sikerült megakadályoznia az egyesület londoni osztrákok egyesületébe történő beolvasztását. 1895-ben tért haza, ettől kezdve haláláig Budapesten élt és alkotott. Aktívan részt vett a főváros művészeti életében. 1894-ben alapító tagja volt a Nemzeti Szalonnak. Bruck Lajost 1895-ben felvették a Demokratia szabadkőműves páholyba.[1] 1899-ben a magyar kormány őt bízta meg egy szentpétervári kiállítás szervezésével, melynek megnyitásán II. Miklós cár az Szent Anna-renddel tüntette ki.
Művészi pályája
Olaszországi tartózkodása idején főleg naturalista életképeket festett. A Falusi konyha és a Vásártér a Ponte Rialto előtt című képeit az 1873. évi bécsi világkiállításon mutatták be. Párizsi tartózkodása idején teljesen átvette Munkácsy Mihály stílusát, így több eredetileg Munkácsynak tulajdonított festmény valójában tőle származik. A Munkácsy modorában festett Jó tanácsok című képe Párizsban nagy sikert aratott. Budapesten 1876-ban a Nemzeti Szalonban kiállított Erdő szélén című képével hívta fel magára a figyelmet, majd 1877-ben az Utazás a városba című festménye széles körben ismertté tette. 1879-ben a párizsi Szalonban elnyerte a Mention Honorable díjat. Alföldi és kalotaszegi tanulmányútján készített vázlatai alapján Párizsba visszatérve számos tájképet és magyar népéletet ábrázoló életképet festett. 1885-től, Londonban elsősorban portréi tették ismertté. Művei rendszeresen szerepeltek a Royal Academy kiállításain. Hazatérése után a Műcsarnok kiállításainak volt állandó résztvevője. 1896-ban megfestette I. Ferenc József és Erzsébet királyné arcképét. 1902-től számos, Budapest városrészeit megörökítő képet festett. Hagyatéki kiállítása 1911-ben a Műcsarnokban volt, ahol műveit a szintén 1910-ben elhunyt Mihalik Dániel és Pap Henrik festőművészek alkotásaival együtt mutatták be.
Főbb művei
- Falusi konyha
- Vásártér a Ponte Rialto előtt
- Erdő szélén
- Utazás a városba
- Kastély belseje
- Olvasó barát
- Hivatalszoba Zborón
- Velencei zöldségeskert
- Istálló
- La Varenne
- Leányka arcképe
- Vízparti táj
- Rudas fürdő
- Piac a Dísztéren
- Buda látképe
- Párizsi udvar
- Várkert rakpart északról
- A pesti Dunapart
További információk
- Bruck Lajos életrajza és művei a Képzőművészet Magyarországon honlapon
- D.L.: Brück Lajos (Művészet, 1911, 7. szám)
- Lengyel Géza: Hagyatékok (Írás Bruck Lajos, Mihalik Dániel és Pap Henrik hagyatéki kiállításáról, Nyugat, 1911, 21. szám)
Források
- Művészeti lexikon (szerkesztő: Aradi Nóra), Akadémiai Kiadó, 1983, ISBN 9630523604
- A magyarországi művészet története (főszerkesztő: Aradi Nóra) 6. kötet: Magyar művészet 1890–1919 (szerkesztő: Németh Lajos), Akadémiai Kiadó, Budapest, 1985, ISBN 9630525445
- Seregélyi György: Magyar festők és grafikusok adattára, Szeged, 1988, ISBN 9635008171
- Révai új lexikona III. (Bib–Bül). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. ISBN 963-901-574-1
- Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. 943–944. o. ISBN 963-547-414-8
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 150. o. Online elérés
- ↑ Palatinus 1939: Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei II: A magyarországi szabadkőműves páholyok tagjainak névsora 1868-tól 1920-ig. Budapest: Budai-Bernwallner József könyvnyomdája. 1939. 52. o.
