Bruck Lajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bruck Lajos
Bruck Lajos.jpg
Született 1846. november 3.
Pápa
Elhunyt 1910. december 3. (64 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása festőművész
Vásárra indulók
Kékruhás lány rózsákkal
Hazatérés

Bruck Lajos (Pápa, 1846. november 3.Budapest, 1910. december 3.) festőművész, Bruck Miksa festőművész bátyja.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alsóbb iskoláit a fővárosban végezte. Apja kereskedelmi pályára szánta, de ő a bécsi képzőművészeti akadémiára ment festészetet tanulni. Itt sikerült annyi megrendeléshez jutnia, hogy úrrá legyen anyagi nehézségein, hazaküldött képei alapján elnyert állami ösztöndíjjal 1869-ben beiratkozott a velencei képzőművészeti akadémiára (Accademia di Belle Arti), ahol Pompeo Molmenti tanítványa lett. 1874-ben, rövid római és nápolyi tanulmányút után művészeti tanulmányait Párizsban, Munkácsy Mihály irányítása alatt folytatta. Hamarosan Párizsban és – a hazai kiállításokra küldött képei révén – Magyarországon is széles körben ismert festőművésszé vált. 1880-ban az Alföldön, 1883-ban Kalotaszegen tett tanulmányutat. 1885-ben Londonba költözött, ahol többek között az uralkodóháztól is számos megrendelést kapott. 1886-ban a londoni magyarok egyesületének elnökévé választották. E minőségében sikerült megakadályoznia az egyesület londoni osztrákok egyesületébe történő beolvasztását. 1895-ben tért haza, ettől kezdve haláláig Budapesten élt és alkotott. Aktívan részt vett a főváros művészeti életében. 1894-ben alapító tagja volt a Nemzeti Szalonnak. 1899-ben a magyar kormány őt bízta meg egy szentpétervári kiállítás szervezésével, melynek megnyitásán II. Miklós cár az Szent Anna-renddel tüntette ki.

Művészi pályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Olaszországi tartózkodása idején főleg naturalista életképeket festett. A Falusi konyha és a Vásártér a Ponte Rialto előtt című képeit az 1873. évi bécsi világkiállításon mutatták be. Párizsi tartózkodása idején teljesen átvette Munkácsy Mihály stílusát, így több eredetileg Munkácsynak tulajdonított festmény valójában tőle származik. A Munkácsy modorában festett Jó tanácsok című képe Párizsban nagy sikert aratott. Budapesten 1876-ban a Nemzeti Szalonban kiállított Erdő szélén című képével hívta fel magára a figyelmet, majd 1877-ben az Utazás a városba című festménye széles körben ismertté tette. 1879-ben a párizsi Szalonban elnyerte a Mention Honorable díjat. Alföldi és kalotaszegi tanulmányútján készített vázlatai alapján Párizsba visszatérve számos tájképet és magyar népéletet ábrázoló életképet festett. 1885-től, Londonban elsősorban portréi tették ismertté. Művei rendszeresen szerepeltek a Royal Academy kiállításain. Hazatérése után a Műcsarnok kiállításainak volt állandó résztvevője. 1896-ban megfestette I. Ferenc József és Erzsébet királyné arcképét. 1902-től számos, Budapest városrészeit megörökítő képet festett. Hagyatéki kiállítása 1911-ben a Műcsarnokban volt, ahol műveit a szintén 1910-ben elhunyt Mihalik Dániel és Pap Henrik festőművészek alkotásaival együtt mutatták be.

Főbb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Falusi konyha
  • Vásártér a Ponte Rialto előtt
  • Erdő szélén
  • Utazás a városba
  • Kastély belseje
  • Olvasó barát
  • Hivatalszoba Zborón
  • Velencei zöldségeskert
  • Istálló
  • La Varenne
  • Leányka arcképe
  • Vízparti táj
  • Rudas fürdő
  • Piac a Dísztéren
  • Buda látképe
  • Párizsi udvar
  • Várkert rakpart északról
  • A pesti Dunapart

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bruck Lajos témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]