Belvárosi református templom (Miskolc)

Belvárosi református templom
Település	Miskolc
Ország	Magyarország
Vallás	keresztény
Irányzat	református
Egyházmegye	Tiszáninneni Református Egyházkerület
Építési adatok
Típus	templom
Stílus	késő barokk, klasszicista
Építés kezdete	1786
Építés befejezése	1808, 1864
Tervező	Rábel Károly, Wieser Ferenc
Építész(ek)	Rabl Károly Wieser Ferenc
Alapadatok
Torony	1
Magassága	68 m
Építőanyag	tégla, kő
Elhelyezkedése
Belvárosi református templom Pozíció Miskolc térképén
é. sz. 48° 06′ 18″, k. h. 20° 46′ 57″48.105036944444, 20.78239
A Wikimédia Commons tartalmaz Belvárosi református templom témájú médiaállományokat.

A Belvárosi református templom, vagy népszerű nevén Kakas-templom Miskolcon, a Kossuth Lajos utca 17. szám alatt található. Késő barokk, klasszicista stílusú, tornya historizáló. A templom keleti főhomlokzata erősen tagozott, geometrikus formákat mutat. Jellegzetessége a több magasságban megjelenő obeliszkdíszítés.

Története

A Tetemváron 1728-ban, fából épült református templom (a mai Deszkatemplom elődje) a század végére erősen leromlott állapotba került, ezért a környék hívői 1783-ban kérvényezték a helytartótanácsnál egy új templom felépítését. Az engedélyt megkapták, és az építkezést 1786-ban el is kezdték. A munkálatok azonban több mint húsz évig tartottak, így a felszentelésére csak 1808. november 19-én kerülhetett sor. Erre az alkalomra emlékezik a Palóczy utcai oldalon, az oldalbejárat felett látható emléktábla. A templom építőmestere Rábel Károly volt, de közreműködött még Klier Vencel és Kun János is, valamint Adami János kőfaragó. Ekkor a templomnak még nem volt tornya, orgonáját 1821-ben állították a helyére.

1843-ban, a kiterjedt miskolci tűzvészben a templom is megrongálódott, a tetőzet és az orgona gyakorlatilag megsemmisült. A tűz utáni rendbehozatalkor vetődött fel a torony megépítésének gondolata, és pénzgyűjtést indítottak ennek érdekében. Ez sem ment túl gyorsan, csupán 1864-re készültek el, magassága 70 méter lett, a legmagasabb az egyházkerületben. A torony és a toronysisak terveit Wieser Ferenc készítette, a toronyra a kakas szeptember 17-én került fel. A templom akkori képéről Várady Ferenc helyi lelkipásztor írásából alkothatunk képet: „…a templom két végében és az északi oldal hosszában, sőt a keleti karzat fölött egy második emeleti karzat, a diákság és a katonaság együttes befogadására tette alkalmassá. Boltozatos vakolt mennyezete van. A szószék és a Mózes-szék empire stílusban készültek. A földszinti padok végére Luther-rózsákat faragtak… A 14×40 méteres belső térben a karzatokkal együtt 1200 ülőhely van. A templom nyugati vége félkörívben zárul.” 1901-ben új orgona került a templomba: Angster József kétmanuálos, tizenkilenc regiszteres alkotása.

Leírása

Klasszicizáló késő barokk stílusú egyhajós, egytornyú, félköríves záródású templom. Keleti főhomlokzatán nyílik a főbejárat, amin kívül még két bejárat van, az északi és a nyugati oldalon. Az északi bejáratot oldalain egy egy ión fejezetes oszlop szegélyezi, tetejükön díszvázákkal. A kőkeretes bejárat feletti hosszított nyolcszögletű kronosztikonon a következő olvasható:

„AZ IGAZ ISTEN TISZTELETÉRE

M DCCCVIII. ESZT.BEN”

A nyugati bejárat ugyancsak ión oszlopos, díszvázás, de ez már timpanonos díszítésű. Mind a három bejáratnak oroszlános kopogtatókkal ellátott fém ajtaja van, és mind a három szegmensívvel és zárókővel zárt. A főbejárat feletti nagyméretű ablak félköríves záródású és díszített keretelésű. A főpárkány felett még két ugyancsak félköríves, zsalugáterrel borított ablak van. A keleti főhomlokzatot a dór pilaszterek három részre osztják. A főhomlokzat szélein a főpárkány felett oldalonként két bronz obeliszk áll a toronynak megfelelő szélességben. Ezekhez volutás párkányzat vezet a kisebbik toronyablaktól. A nagy toronyablakokat mind a négy oldalon konzolos, egyenes szemöldök díszíti. A torony ezen részét kompozit fejezetes pilaszterek szegélyezik. Az északi és déli oldalon ezeknek a pilasztereknek a lábazatai volutákba hajlanak. Az ablakok felett mind a négy égtáj felé óra található, ezek felett óraíves órapárkány, melyeken konzolok vannak. Ezen van az oromzat, amely a további négy bronz obeliszket tartja. Innen indul a torony egyedi nyolcszögletű felfelé enyhén keskenyedő része, amin nyolc félköríves zsalus ablak van. Ezután a torony nyolcszögletű, alján bemélyesztett, felül párnázott és párkányokkal ékes patinás bronzsisakja következik, aminek dísze az 1865-re elkészült aranylemezekkel bevont rézkakas. A templom északi és déli homlokzatát és nyugati záródását is dór lizénák osztják egyenlő falsíkokra. Ezeken az oldalhomlokzatokon van a toronnyal megegyező szélességben egy kiugró falszakasz, amelyen három fektetett ovális, zsalugáteres ablakot helyeztek el. A déli oldalon a középső ablak alatt kissé kiugró, két fektetett ovális ablakkal ellátott épületrész található, amely a lelkészek szószékhez való feljutását biztosítja.

Harangjai

A templom leghíresebb harangja az 5368 fontos (3006,08 kg tömegű) Eszter-harang, amely egyben a város és a megye legnagyobb harangja. A nevezetes darab Bató István, a gazdag helyi kereskedő lánya, Bató Eszter kérésére és emlékére készült, aki fiatalon hunyt el. A harangot 1866. május 13-án, Eszter halála évfordulóján helyezték el a templomtoronyban, és – a Bató szülők rendelkezése értelmében – azóta is minden évben megszólaltatják ezen a napon. A legenda szerint a harangba beolvasztották a Bató család összes arany- és ezüstékszerét. A harang oldalába a következő szöveget öntötték bele:

„Isten dicsőségére és egyetlen kedves kislányunk, Bató Eszter :emlékére, aki született 1837. szeptember 11-én, meghalt 1865. május :13-án; a miskolci helvét, hitvallást tartó evangéliomi egyháznak :öntették a fájdalmas szivű szülők, Bató István és neje Imre Eszter. :Öntötte 1865. évben Bécsújvárosban Hilzer Ignácz. Súlya 53 q. 68 :font. Értéke 4558 forint.”

Az Eszter-harangon kívül kisebb harangok nem laktak még a templom tornyában, mert hatalmas mérete miatt nem férne el több. Ennek köszönheti, hogy az első és a második világháborúban sem foglalták le.

Források

• A Kossuth utcai református templom. In Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1/1. Miskolc: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár. 2006. 238–240. o. ISBN 9639311499  
• Dobrossy István – Somorjai Lehel: Az igazi Miskolc. Miskolc: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Pfliegler J. Ferenc Alapítvány. 2005. 57–58. o. ISBN 9639311464  
• ifj. Horváth Béla – Marjalaki Kiss Lajos – Valentiny Károly: Miskolc. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1962. 209–210. o. = Városképek–műemlékek,  
• Arnót Ádám: Belvárosi református templom. In Borsod-Abaúj-Zemplén megye képes műemlékjegyzéke 1: Miskolc és környéke. Szabadfalvi József, Cseri Miklós (szerk.). Miskolc: Alföldi Nyomda. 1992. 11. o. ISBN 9637221425