Barna gödény

Barna gödény
	Madármenhelyen levő példány
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Öregrend:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Csoport:	Ardeae;
Csoport:	Aequornithes;
Rend:	Gödényalakúak (Pelecaniformes);
Család:	Gödényfélék (Pelecanidae);
Nem:	Pelecanus; Linnaeus, 1758
Faj:	P. occidentalis;
Tudományos név
	Pelecanus occidentalis; Linnaeus, 1766
Szinonimák
	Tengeri barna pelikán
Elterjedés
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Barna gödény témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Barna gödény témájú médiaállományokat és Barna gödény témájú kategóriát.

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2018. július 9.) ezen a változaton alapul.

A barna gödény vagy tengeri barna pelikán (Pelecanus occidentalis) a madarak (Aves) osztályának gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül a gödényfélék (Pelecanidae) családjába tartozó faj.

Saint Kitts és Nevis nemzeti madara.^[1]

Előfordulása

Kalifornia partvonalától Ecuadorig, nyugati irányban a Galápagos-szigetekig, a keleti partvonalon Carolinától a Mexikói-öblön át egészen Venezueláig.

Alfajai

Pelecanus occidentalis californicus
Pelecanus occidentalis carolinensis
Pelecanus occidentalis murphyi
Pelecanus occidentalis occidentalis
Pelecanus occidentalis urinator

Megjelenése

A gödény legfeltűnőbb ismertetőjegye a hatalmas csőr, amely felülről lapított. Az alsó csőrkáváról alácsüngő torokzsákba tíz liter vizet is képes felvenni. Hossza 1,1 méter, szárnyfesztávolsága 2 méter, testtömege 3,5 kilogramm. Tollazata barna, feje világosabb és fehéres.

Életmódja

A madarak a meleg vizű tengerek partján élnek, és az idő nagy részét sziklákon, zátonyokon töltik. Kerülik a szárazföld belsejét és a nyílt tengert. E gödény az egyetlen gödényfaj, mely bukórepüléssel szerzi meg táplálékát. Túlnyomórészt halak, olykor-olykor dögök teszik ki táplálékát. A barna gödény általában 15-25 évet él.

Szaporodása

A barna gödény társas lény, hagyományos fészkelőhelyein kolóniákban költ. Ivarérettségüket 2-3 évesen érik el, a költési időszak a szélességi foktól különbözik. Az USA nyugati partvonalán tavasszal költ. Rendszerint 3 fehér tojást rak a tojó, melyen 39 napig kotlik. A fiatal gödények körülbelül 9 hetesen repülnek ki.

Rokon fajai

Európában a rózsás gödény és a borzas gödény található meg.

Jegyzetek

↑ National Symbols. SKNVibes inc. (Hozzáférés: 2010. augusztus 9.)

Források

Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 24.)

További információk

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] National Symbols. SKNVibes inc. (Hozzáférés: 2010. augusztus 9.)

[1]