Barna gödény

Barna gödény
Madármenhelyen levő példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Csoport: Magzatburkosok (Amniota) Osztály: Madarak (Aves) Csoport: Carinatae Alosztály: Neornithes Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae) Öregrend: Neoaves Csoport: Passerea Csoport: Ardeae Csoport: Aequornithes Rend: Gödényalakúak (Pelecaniformes) Család: Gödényfélék (Pelecanidae) Nem: Pelecanus Linnaeus, 1758 Faj: P. occidentalis
Tudományos név
Pelecanus occidentalis Linnaeus, 1766
Szinonimák
Tengeri barna pelikán
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Barna gödény témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Barna gödény témájú médiaállományokat és Barna gödény témájú kategóriát.

A barna gödény vagy tengeri barna pelikán (Pelecanus occidentalis) a madarak (Aves) osztályának gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül a gödényfélék (Pelecanidae) családjába tartozó faj.

Saint Kitts és Nevis nemzeti madara.

Előfordulása

Kalifornia partvonalától Ecuadorig, nyugati irányban a Galápagos-szigetekig, a keleti partvonalon Carolinától a Mexikói-öblön át egészen Venezueláig.

Alfajai

• Pelecanus occidentalis californicus
• Pelecanus occidentalis carolinensis
• Pelecanus occidentalis murphyi
• Pelecanus occidentalis occidentalis
• Pelecanus occidentalis urinator

Megjelenése

A gödény legfeltűnőbb ismertetőjegye a hatalmas csőr, amely felülről lapított. Az alsó csőrkáváról alácsüngő torokzsákba tíz liter vizet is képes felvenni. Hossza 1,1 méter, szárnyfesztávolsága 2 méter, testtömege 3,5 kilogramm. Tollazata barna, feje világosabb és fehéres.

Vízen

és a levegőben

Életmódja

P. o. urinator alfajbeli példány az Ecuadorhoz tartozó Galápagos-szigeteken

Tollászkodás

A madarak a meleg vizű tengerek partján élnek, és az idő nagy részét sziklákon, zátonyokon töltik. Kerülik a szárazföld belsejét és a nyílt tengert. E gödény az egyetlen gödényfaj, mely bukórepüléssel szerzi meg táplálékát. Túlnyomórészt halak, olykor-olykor dögök teszik ki táplálékát. A barna gödény általában 15-25 évet él.

Szaporodása

A barna gödény társas lény, hagyományos fészkelőhelyein kolóniákban költ. Ivarérettségüket 2-3 évesen érik el, a költési időszak a szélességi foktól különbözik. Az USA nyugati partvonalán tavasszal költ. Rendszerint 3 fehér tojást rak a tojó, melyen 39 napig kotlik. A fiatal gödények körülbelül 9 hetesen repülnek ki.

Rokon fajai

Európában a rózsás gödény és a borzas gödény található meg.

Források

• Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6 
• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 24.)

További információk

• Képek az interneten a fajról
• Ibc.lynxeds.com - videók a fajról