Barna gödény
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
.jpg)
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Pelecanus occidentalis Linnaeus, 1766 | ||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Barna gödény témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Barna gödény témájú médiaállományokat és Barna gödény témájú kategóriát. |
A barna gödény (Pelecanus occidentalis) a madarak (Aves) osztályának gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül a gödényfélék (Pelecanidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Saint Kitts és Nevis nemzeti madara.[3]
Rendszerezése[szerkesztés]
A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1766-ban.[4]
Alfajai[szerkesztés]
- Pelecanus occidentalis californicus Ridgway, 1884
- Pelecanus occidentalis carolinensis Gmelin, 1789
- Pelecanus occidentalis murphyi Wetmore, 1945
- Pelecanus occidentalis occidentalis Linnaeus, 1766
- Pelecanus occidentalis urinator Wetmore, 1945[2]
Előfordulása[szerkesztés]
Kalifornia partvonalától Ecuadorig, nyugati irányban a Galápagos-szigetekig, a keleti partvonalon Carolinától a Mexikói-öblön át egészen Venezueláig.
Természetes élőhelyei a tengerpartok, part közeli vizek. Vonuló faj.[5]
Megjelenése[szerkesztés]
Testhossza 152 centiméter, szárnyfesztávolsága 203-228 centiméter, testtömege 6500-9000 gramm.[6] A legfeltűnőbb ismertetőjegye a hatalmas csőr, amely felülről lapított. Az alsó csőrkáváról alácsüngő torokzsákba tíz liter vizet is képes felvenni. Tollazata barna, feje világosabb és fehéres.
Életmódja[szerkesztés]
A madarak a meleg vizű tengerek partján élnek, és az idő nagy részét sziklákon, zátonyokon töltik. Kerülik a szárazföld belsejét és a nyílt tengert. E gödény az egyetlen gödényfaj, mely bukórepüléssel szerzi meg táplálékát. Túlnyomórészt halak, olykor-olykor dögök teszik ki táplálékát. A barna gödény általában 15-25 évet él.
.jpg)
.jpg)
Szaporodása[szerkesztés]
A barna gödény társas lény, hagyományos fészkelőhelyein kolóniákban költ. Ivarérettségüket 2-3 évesen érik el, a költési időszak a szélességi foktól különbözik. Az USA nyugati partvonalán tavasszal költ. Rendszerint 3 fehér tojást rak a tojó, melyen 39 napig kotlik. A fiatal gödények körülbelül 9 hetesen repülnek ki.
Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. július 28.)
- ↑ a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. július 28.)
- ↑ National Symbols. SKNVibes inc. (Hozzáférés: 2010. augusztus 9.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. július 28.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. július 28.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. július 28.)
Források[szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. július 28.)
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6 - magyar neve
További információk[szerkesztés]
- Képek az interneten a fajról
- Ibc.lynxeds.com - videók a fajról
- Xeno-canto.org - a faj hangja és elterjedési területe
|
