Balázs Kovács Sándor

Balázs Kovács Sándor
Dr. Balázs Kovács Sándor
Született	1954. június 7. (69 éves) Szekszárd
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	néprajzkutató, muzeológus, történész
A Wikimédia Commons tartalmaz Balázs Kovács Sándor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Balázs Kovács Sándor (született Kovács Sándor, Szekszárd, 1954. június 7. –) magyar néprajzkutató, muzeológus, történész.

Tanulmányai

A Sárközben nevelkedett, szülei sárközi parasztpolgárok voltak. Az általános iskolai tanulmányait Sárpilisen végezte (1960–1968), itt szembesült a pompás sárközi népművészettel, tagja a gazdag hagyományokkal rendelkező, országos hírű Sárpilisi Népi Együttesnek, amelynek vezetője akkor Bogár István volt. A bonyhádi Petőfi Sándor Gimnáziumban tanult tovább (1968–1972), majd az ELTE bölcsésztudományi karán történelem szakos tanári és népművelői oklevelet szerzett (1978) többek között Andorka Rudolf szociológus tanítványaként. Ösztönzésére kezdett el tudományos kutatómunkával foglalkozni, több közös kiadványt publikáltak a Sárköz demográfiai és társadalom-történeti viszonyainak alakulásáról. Szakdolgozatát Tolna megye reformkori művelődéstörténetéről írta, dolgozata a megyei helytörténeti pályázaton első díjat nyert.

Munkahelyei

1978-tól a szekszárdi Béri Balogh Ádám Megyei Múzeum (ami később Wosinsky Mór nevét veszi föl) újkortörténésze, 1982-től a decsi Nagyközségi Művelődési Ház igazgatója, 1984-től 1994-ig a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karán Néprajzi Tanszéken egyetemi adjunktus. Tolna megye alsó fokú népoktatása a XIX. század első felében c. munkájával 1981-ben doktori fokozatot szerzett. 1994-ben visszatért a szekszárdi múzeumba, mint néprajzos főmuzeológus. Jelenleg is folytatja szűkebb pátriárjára, a Sárközre vonatkozó kutatásait, kiegészítve a néprajzilag rokon Baranya (Hidas, Zengővárkony, Pécsvárad) és Bács-Kiskun (Érsekcsanád, Szeremle) megyei községek anyagaival. Így az egész régió társadalomtörténeti összefoglalójának elkészítésével foglalkozik. 2000 óta feldolgozta a temesközi Végvárra elszármazott sárközi családok történetét, rokonsági kapcsolatait az elhagyott falvakkal. Kutatási eredményeiről több konferencián tartott előadást. Körülbelül 100 publikációja szaklapokban, folyóiratokban, tanulmánykötetekben és évkönyvekben jelentek meg.

Főbb művei

• "Nem viselem a remöte életet." Egy sárközi református presbiteriumi jegyzőkönyv feljegyzéseiből. (Dunatáj 1980 (III) 1. 37-48.)
• Egy sárközi lelkész gazdasági naplója. (Dunatáj 1980 (III) 3. 30-42.)
• A Sárköz-kutatás kezdete. (Dunatáj 1981 (IV) 3. 44-55.)
• A presbitérium szerepe a sárközi parasztság életében. (Dunatáj 1994 (XVII) 2-3. 65-74.)
• A paraszti háztartásszerkezet változásai a Sárközben a 18. század fordulóján. (Történeti tanulmányok Dél-Pannoniából (Szerk.: Fülöp Miklós-Vonyó József) Pécs, 1994. 73-80.)
• A sárközi parasztság válasza a demográfiai átmenet kihívására a 19. század fordulóján. (Dunatáj 1995 (XVIII) 2-3. 14-21.)
• Protestáns etika - paraszti erkölcs. Adatok a sárközi parasztság erkölcsi értékrendjéről. (Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve XIX. (Szerk.: Gaál Attila) Szekszárd, 1996. 299-316.)
• A Sárpilisi Református Egyház története. (Sárpilis, 1997.)
• Decsi vagyonleltárak a feudalizmus végéről /1841-1850/. (Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve XX. (Szerk.: Gaál Attila) Szekszárd, 1998. 219-248.)
• A házassághoz kapcsolódó szokások a Sárközben. (Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve XXI. (Szerk.: Gaál Attila) Szekszárd, 1999. 365-412.)
• Sárpilis. (Magyar Néprajz VIII. Társadalom (Főszerk: Paládi-Kovács Attila) Bp., 2000. 888-897.)
• Bátaszék története 1849–1921-ig. Bátaszék története II. Józseftől 1944-ig. {(Szerk.: Dobos Gyula) Bátaszék, 2000. 79-288.}
• A megesett lányok és a házasságon kívül született gyermekek helyzete a Sárközben. (Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve XXII. (Szerk.: Gaál Attila). Szekszárd, 2000. 253-275.)
• Szekszárd a XXI. század küszöbén. (Bp., 2002.)
• A sárközi parasztság öröklési szokásai a feudalizmus végén. (A Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve XXIV. (Szerk.: Gaál Attila) Szekszárd, 2002. 337-365.)
• Vők a sárközi nagycsaládban. (Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve XXV. (Szerk.: Gaál Attila). Szekszárd, 2003. 267-280.)
• A protestáns etika és a sárközi parasztság. (Népi vallásosság a Kárpát-medencében 6. I-II. (Szerk.: Laczkovits Emőke-Mészáros Veronika) Veszprém, 2004. II. 347- 358.)
• Az idősek helyzete a sárközi nagycsaládban a 19-20. században. (Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve XXVI. (Szerk.: Gaál Attila). Szekszárd, 2004. 297-324.)
• Wosinsky Mór néprajzi gyűjtő és feldolgozó tevékenysége. Wosinsky Mór "…a jeles pap, a kitűnő férfiú, a nagy tudós…" {(Szerk.: Gaál Attila) Szekszárd, 2005. 145-174.}
• Válás a sárközi paraszti társadalomban. (A Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve XXVII. (Szerk.: Gaál Attila). Szekszárd, 2005. 259-296.)
• Fejezetek Sárpilis történetéből. (Szekszárd, 2006. 167.)
• A Tolna megyei Sárköz és rokon településeinek kapcsolatrendszere a 17-20. században. (Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve XXVIII. (Szerk.: Gaál Attila). Szekszárd, 2006. 171-204.)
• Tolna megyei népi kalendárium. (Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve XXVIII. (Szerk.: Gaál Attila). Szekszárd, 2006. 233-279.)
• A sárközi parasztság szerelmi élete. (Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve XXIX. (Szerk.: Gaál Attila). Szekszárd, 2007. 281-342.)
• Újévtől szilveszterig. A jeles napokhoz fűződő népszokások és hiedelmek a Kapos mentén; Könnyü László Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény, Tamási, 2011 (Tamási örökség)
• A bátai reformátusok; Bátáért Egyesület, Báta, 2013 (Múltunk cserepei)
• Gemenc kincsei.Tájak, növények, állatok; Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt., Baja, 2014
• Bánátból bánatba. A Sárköz és a temesközi Végvár rokoni kapcsolatai; Babits, Szekszárd, 2014

Források

• Marton Zsuzsa - Vadas Ferenc: Alkotások és pályaképvázlatok. (Wosinsky Mór Megyei Múzeum, Szekszárd. 1990. 18. o.)
• Révai új lexikona II. (Bak–Bia). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. 149. o. ISBN 963-901-540-7