Balokány

Balokány
A Balokány-tó téli napsütésben
Közigazgatás
Település	Pécs
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Elhelyezkedése
Balokány Pozíció Pécs térképén
é. sz. 46° 04′ 27″, k. h. 18° 14′ 56″46.074166666667, 18.248888888889
A Wikimédia Commons tartalmaz Balokány témájú médiaállományokat.

Balokány Pécs térképén

Balokány városrész Pécs délkeleti részén található, a Siklósi út, a Zsolnay Vilmos út, Basamalom és a Tüskésréti út között. A városrész, melynek neve talán török eredetű ( „Balu hanja”, „Báli hanja”, esetleg „Balikhane” – azaz Balu majorja, Báli kereskedőszállása, illetve „halas, mocsaras hely”) saját ligettel és tóval büszkélkedhet. A városrész északi része nemrég lendületes átalakulásban volt, hiszen a Pécs2010 Kulturális Főváros projekt két jelentős beruházása is itt történt. A Zsolnay Vilmos utcától délre eső részen épült, egymáshoz közel a Kodály Központ és a Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont.

Nevének eredete

A Balokány név eredete és etimológiája sokáig tisztázatlannak látszott. A pécsi Balokány kialakulására vonatkozó adatok alapján egyértelmű, hogy ez a név eredetileg mocsaras rétet, állóvizet jelentett. A Balokány név Pécsett is a horvát (bosnyák) lakosságtól származik. A név török eredete – mely szerint Balu hánja, vagyis Balu kocsmája – nem bizonyítható sem nyelvi, sem nyelven kívüli tényekkel. Madas József A Pécsi Balokány c. írása szerint a Balukanya helynév első írásos említése 1701-ből származik.

Története

A Balokány eredetileg hatalmas, dél felé húzódó agyaggödör volt. Ez szolgáltatta az agyagot a város téglaégetőjének és a lakóknak, valószínűleg már a török hódoltság alatt is. Mikor a vízzáró agyagréteget már letermelték, a gödör fenekén alulról források fakadtak. Ekkor a város mellett, a keleti oldalon új agyaggödröt kezdett. 1746-ban a városi tanács elrendelte Ballukanya kitisztítását és rétté alakítását, ezért ott földmunka és ároktisztítás kezdődött. Vagyis a volt agyaggödörben fakadt öt forrás vizét földtöltésekből készült medencében összefogták és a felesleg levezetésére vízárkot készítettek.

Balokány fürdő

A Balokány-tó mellé 1853-ban Engel Adolf építtetett fürdőt, melyet Albert főhercegről neveztek el. Vasútvonal építése miatt a Balokány-tavat kettévágták. 1886-ban a fából készült medencét felújították, immáron téglából és cementből készült medencére, ezzel együtt a környéket is parkosították és rendezték.

1933-ban készült el a fürdő felújítása, mely során már a ma ismert állapotok készültek el. Hamerli Antal 1939-ben Pécsről készített filmjében pedig már egy-két kocka erejéig szerepel a tó és a liget.

Az 1980-as évek elején a strandfürdőt bezárták. 1988-ban már látszott a rossz döntés következménye: a betelepített halak elpusztultak, a tó eutrofizálódni kezdett, a területet pedig a „szórakozó ifjak”, illetve hajléktalanok lassan „lelakták”.

Fordulatot az 1995-ös év hozott, amikor győzött végre a szakmai érvelés: a Balokány-liget és tó sorsát nem lehet együtt kezelni a Balokány stranddal kapcsolatos elképzelésekkel, hiszen a fürdő rehabilitációja csak hosszú távon valósítható meg, ezen idő alatt viszont a park és a tó elsorvad. Még abban az évben leeresztették a tavat, és a benne lévő kétezer köbméter berohadt iszapot eltávolították. Az elvégzett munkának köszönhetően a tó még ugyanazon év végére kifogástalan állapotba került. Nem maradt azonban anyagi forrás a szökőkút helyreállítására, mely a víz oxigénellátását biztosította.

1996 tavaszán a kilevegőztetett és megtisztított iszapban a hínármagok erőre kaptak, és addig nem tapasztalt mértékű elhínárosodást okoztak.

A Balokány liget részben megújult a Pécs 2010 Európa kulturális fővárosa program keretében. A terület - időközben méltatlan állapotba került - többi részének a megóvására civil összefogás indult, melynek eredményeként 2011 nyarán megalakult a Balokány-ligetért Egyesület, amely 2012-ben együttműködési szerződést kötött a terület tulajdonosával, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatával.

Ennek eredményeként az elmúlt években számos rendezvény (pl. Víz Világnapja, városi majális) és több fejlesztés is megvalósult a ligetben:

• az Aranyeső-forrás kitisztítása és egy szökőkút kialakítása a forrás falazatán,
• új köztéri szemetesek és padok kihelyezése, a régi padok felújítása,
• a közvilágítás korszerűsítése,
• a Pepita épületének felújítása és átadása,
• csónakok beszerzése és díszhalak telepítése,
• az épület előtti padsorok felújítása,
• ivókút kihelyezése,
• kosárpalánk felállítása,
• ismertető táblák elhelyezése a liget ritka és értékes fái mellett,
• a terület részleges akadálymentesítése.

A civil kezdeményezés végső célja egy családi és közösségi park („Pécs zöld szíve”) kialakítása, ennek keretében helyszín biztosítása különféle rendezvények megtartásához, hosszabb távon pedig egy gyermekjátszótér kialakítása, valamint a tószínpad felújítása.

Képek

• 
  A tó, háttérben a Kodály Központtal
• 
  A Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont
• 
  A 2010-ben épült Kodály Központ

További információk

• Balokány, mint Pécsi Civil közös ügy
• A maesholnap.hu oldaláról.
• Kocsis József: A Balokány – Hetedhéthatár
• Next Stop: Balokány.
• Pécs zöld szíve