Bárium-nitrát
| Bárium-nitrát | |
|---|---|
 |
|
 |
|
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [10022-31-8] |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | Ba(NO3)2 |
| Moláris tömeg | 261,336 g/mol |
| Megjelenés | fehér színű, kristályos |
| Sűrűség | 3,2 g/cm3, szilárd[1] |
| Olvadáspont |
550 °C fölött bomlik[1] |
| Forráspont |
(nincs) |
| Oldhatóság (vízben) | 90 g/l (20 °C)[1] |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | Oxidáló (O), Ártalmas (Xn)[1] |
| NFPA 704 |
0
3
3
|
| R mondatok | R8, R20/22[1] |
| S mondatok | S17, S28[1] |
| LD50 | 355 mg/kg (patkány, szájon át)[1] |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
A bárium-nitrát egy szervetlen vegyület, a bárium salétromsavas sója. A képlete Ba(NO3)2. Színtelen, oktaéderes kristályok építik fel. Vízben oldódik, oldhatósága 100 g vízben 20 °C-on 9 g, 100 °C-on 33 g. Alkoholban oldhatatlan. Mérgező hatású, a mérgezés tünetei a bárium-kloridéra emlékeztetnek.
Tartalomjegyzék |
Kémiai tulajdonságai [szerkesztés]
Ha hevítik elbomlik. Magasabb hőmérsékleten bárium-hidroxiddá alakul hidrogén, bárium-karbonáttá és bárium-oxiddá szén-monoxid hatására.
Előállítása [szerkesztés]
Bárium-karbonátot salétromsavban oldanak fel, majd a keletkező oldatból a bárium-nitrátot kristályosítással nyerik ki.
Felhasználása [szerkesztés]
Felhasználják zöld láng előállítására tűzijátékok készítésénél, tiszta bárium-oxid és bárium-peroxid előállításakor. Az analitikai kémiában a kénsav és a szulfátok kimutatására és meghatározására alkalmazzák.
Forrás [szerkesztés]
Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
