Az idő urai

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az idő urai
(Les Maîtres du temps)
1982-es francia animációs film

Piel, a Perdide bolygó árvája
Piel, a Perdide bolygó árvája
RendezőRené Laloux
Producer
  • Jacques Dercourt
  • Roland Gritti
Vezető producer
AlapműStefan Wul: L’Orphelin de Perdide
Műfajkaland, sci-fi
Forgatókönyvíró
  • Jean Giraud (a stáblistán: Moebius)
  • René Laloux
  • Jean-Patrick Manchette
Hang
  • Jean Valmont
  • Michel Elias
  • Frédéric Legros
  • Yves-Marie Maurin
  • Monique Thierry
  • Sady Rebbot
Zene
  • Jean-Pierre Bourtayre
  • Pierre Tardy
  • Christian Zanesi
Operatőr
VágóDominique Boischot
DíszlettervezőJean Giraud
Gyártás
Gyártó
Ország
Nyelv
Játékidő78 perc
Képarány1,85:1
Forgalmazás
Forgalmazó
Bemutató
KorhatárTizenkét éven aluliak számára nem ajánlott
További információk
SablonWikidataSegítség

Az idő urai (francia cím: Les Maîtres du temps) 1982-ben bemutatott franciamagyar koprodukcióban készült sci-fi rajzfilm, amely Stefan Wul L’Orphelin de Perdide („A Perdide bolygó árvája”) című kultikus regénye alapján készült (1958).[1] Az animációs játékfilm rendezője René Laloux, producerei Jacques Dercourt és Roland Gritti. A forgatókönyvet Jean Giraud írta, a zenéjét Jean-Pierre Bourtayre, Pierre Tardy és Christian Zanesi szerezte. A mozifilm a Télécip, a TF1 Films Production, a WDR, az SWF, az SSR, a BBC, a Pannónia Filmstúdió és a Hungarofilm gyártásában készült, a CCFC, a RUSCICO és a MOKÉP forgalmazásában jelent meg. Műfaja sci-fi kalandfilm.

Franciaországban 1982. március 21-én, Magyarországon 1983. szeptember 29-én mutatták be a mozikban.

A filmet Moebius látványtervei keltették életre, és a Pannónia Filmstúdió művészei népesítették be fantasztikus lényekkel, felejthetetlen kreatúrákkal.

Cselekmény[szerkesztés]

A történet egy kisfiúról, Pielről szól, aki egy veszélyes, lakatlan bolygón, a Perdide-en ragadt, miután apja meghalt egy balesetben. Apja egyik barátja, Jaffar, egy űrhajó kapitánya a megmentésére igyekszik, miközben hajója fedélzetén egy bolygó száműzött hercegét (Matton) és annak feleségét (Belle) szállítja. A gonosz herceg megpróbálja megakadályozni, hogy Jaffar leszálljon a Perdide-en, mert ez nagy kitérőt jelent nekik.

Claude a veszélyes Perdide bolygón szenved balesetet. Kisfia, Piel sértetlenül megússza. Claude segítséget kér egy különleges adóvevőn keresztül (Miki) barátjától, Jaffartól, aki űrhajóján egy bolygó szökött hercegét és annak húgát szállítja. Jaffar változtat az útiterven, és leszállni készül a Perdide-en, ami nagy kitérőt jelent a lopott kincseit mentő Matton hercegnek. A herceg aljas eszközökkel megpróbálja tőrbe csalni Pielt. Miután leleplezték szándékait, elzárják, de két felelőtlen gondolatlátó „mákvirág” megszökteti.

Jaffar a szökött bűnöző Matton herceg után ered, és leszáll egy bolygón, ahol mindketten az arctalanok fogságába kerülnek. Jaffar szerencsésen megmenekül, és a kis manócskák segítségével többedmagával visszatér a hajóra, ahol Jaffar barátja, Silbad, a vén űrmatróz várja, aki korábban csatlakozott a mentőakcióhoz. Silbad furcsa figura, akinek a gyermekkorát teljes homály fedi. Sok kalandon keresztül az Idő Urai a Perdide-et a múltba küldik. Az öreg Silbad, miután az űrnek egy az Idő Urai által megfiatalításra kijelölt zónájába kerülnek, idős kora miatt életveszélyes állapotba kerül. Kiderül, hogy Silbad nem más, mint Piel a jövőben.

Eltérések a könyvtől[szerkesztés]

Piel neve a könyvben Claude, mint az apjáé, Jaffar neve Max, Matton hercegé pedig Martin. A két gondolatolvasó manót az űrhajón, valamint a hippoornitorix nevű állatot a Perdide bolygón a filmhez találták ki. Az űrkalózokat a könyvben egy kannibál szörnytől mentik meg, Martint pedig menekülés közben éri a halál; a filmben egy energialénytől kell megmenekülni, aki megfosztja a kalózokat egyéniségüktől, Matton herceg pedig hősiesen feláldozza magát, hogy megmentse a többieket. A történet végében mutatkozik a legnagyobb eltérés: a könyvben Max és társai, mivel rengeteget utaztak fénysebességgel, a jövőben kötnek ki, és a Perdide bolygó már beépített, lakható bolygó, a kis Pielt pedig száz évvel korábban megmentették. A film címét adó Idő urai a regényben nem szerepelnek.

A regény magyarul először 2019-ben jelent meg A Perdide árvája címmel, Szalóki Zoltán fordításában.

Szereplők[szerkesztés]

Szereplő Eredeti hang Magyar hang
Jaffar Jean Valmont Sztankay István
Silbad Michel Elias Kállai Ferenc
Piel Frédéric Legros Boros Zoltán
Matton Yves-Marie Maurin Tahi Tóth László
Belle Monique Thierry Halász Judit
Claude Sady Rebbot Végvári Tamás
Jad Patrick Baujin Haumann Péter
Yula Pierre Tourneur
Xul Alain Cuny Tolnai Miklós
Tábornok Yves Brainville Körmendi János
Igor Michel Barbey Szabó Gyula
Lowry Jim Bauman Kézdy György
Angol Nick Storey Kern András
Kalóz Gabriel Cattand Képessy József
Katona Henry Djanik Koroknay Géza
Irokéz Georges Atlas Füzessy Ottó
Onix Usztics Mátyás
Orvos Gruber Hugó

További magyar hangok: Horkai János, Kenderesi Tibor, Szabó Ottó, Varga T. József

Díjak, jelölések[szerkesztés]

  • Fantafestival (1982)
    • Díj: legjobb gyermekfilm – René Laloux, Jean Giraud
  • Espinho, CINANIMA, Nemzetközi Animációsfilm-fesztivál (1982)
    • Díj: legjobb egész estés film
  • Academy of Science Fiction, Fantasy & Horror Films (1983)
    • Jelölés: Szaturnusz-díj (legjobb animációs film)

Televíziós megjelenések[szerkesztés]

MTV-1, HBO Korhatár nélkül megtekinthető

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Scott, Jordan: Les Maîtres du temps. Le Palais des dessins animés, 2008. június 7. (Hozzáférés: 2018. február 27.)

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]