Aradi vár
| Aradi vár | |
 | |
| Ország |  Románia |
| Mai település | Arad |
| Épült | 1763-1783 |
| Építő | Mária Terézia |
| Látogatható | nem |
| LMI-kód | |
| Elhelyezkedése | |
 Aradi vár
Pozíció Románia térképén
| |
 é. sz. 46° 10′ 16″, k. h. 21° 19′ 55″Koordináták: é. sz. 46° 10′ 16″, k. h. 21° 19′ 55″ | |
Az aradi vár műemlék Romániában, Arad megyében. A romániai műemlékek jegyzékében az AR-II-a-A-00475 sorszámon szerepel.
Története[szerkesztés]
Előzmény: az orodi vár[szerkesztés]
A mai Aradtól keletre, a mai Glogovác területén állt az orodi vár és Orod városa. Ennek a várnak első említése II. Bélának egy 1132 körüli oklevelében maradt fenn, amelyet in castro Orodiensi kelteztek. Az orodi várispánságról 1216-ból származik az első írásos adat. Ezt a várat 1241-ben és 1281-ben a tatárok lerombolták, de mindkétszer újjáépítették. A 16. századra a vár elvesztette jelentőségét, és 1551-ben a törökök foglalták el, és elpusztították. 1555-re a város teljesen elpusztult.
Török hódoltság[szerkesztés]
A régi orodi vár helyett a törökök 1552–1554 között egy palánkvár létesítését kezdték el a Maros partján, itt alakult ki később Arad városa.
A várat 1598-ban Báthory Zsigmond foglalta el rövid ideig, de már 1598-ban a vár üresen állt, így a törökök elfoglalták. 1614-ben Bethlen Gáboré volt, de 1616-ban visszaadta a török portának. A törökellenes harcok során 1686-ban Mercy gróf foglalta el, de mivel nem hagyott hátra erősítést, a vár ismét a törököké lett. 1688-ban került végleg a király birtokába.
Jelenlegi vár[szerkesztés]
III. Károly 1732-ben ígéretet tett egy új vár építésére, de ezt csak Mária Terézia váltotta be. Az új vár a Maros kanyarulatában elhelyezkedő szigeten épült Philipp Ferdinand Harsch tábornok tervei alapján. Az építkezés 1783-ban fejeződött be.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc során az aradi polgárok hosszú ostromot követően 1848. június 28-án elfoglalták a várat. A szabadságharc bukása után itt tartották fogva és ítélték halálra az aradi vértanúkat. A továbbiakban is börtönként működött; egyik híres foglya a szarajevói merénylet elkövetője, Gavrilo Princip volt.
A két világháború közötti időszakban kaszárnyaként üzemelt. 1942. november 20-án a szovjet hadsereg sikertelenül támadta, de a Románia és Szovjetunió közötti békekötés (1944. szeptember 12.) után a várost elfoglalták a szovjetek, és a várban egy tankos harci egységet helyeztek el. 1958-tól, amikor a szovjet csapatok elhagyták az országot, a román hadsereg használta ugyanolyan célra. Jelenleg (2015-ös állapot szerint) az 1998-ban létrehozott Magyar–Román Közös Békefenntartó Zászlóalj román egysége, az az Aradi 191. Gépesített Lövészzászlóalj állomásozik benne. Az aradi polgármesteri hivatal tárgyalásokat folytat a honvédelmi minisztériummal a zászlóalj áthelyezése és a vár polgári célokra való átadása érdekében.
Leírása[szerkesztés]
A Vauban-rendszerű, hatszög alaprajzú vár kerülete 3180 méter, területe mintegy 730 000 négyzetméter. A hatszög oldalain egy-egy bástya helyezkedik el. A három méter vastagságú falak három sor téglából készültek, és a közöket földdel töltötték fel. Eredetileg a várat sánc vette körül, amelybe be lehetett vezetni a Maros vizét. A falakon belül a katonai létesítményeken kívül annak idején egy kórházként is működő kolostor és egy barokk templom is helyet kapott.
További információk[szerkesztés]
- Az aradi vár története; szöveg Benkő Elek et al.; Zrínyi, Bp., 1998
- Bajzik László: Az aradi vár építése és hadieseményei az 1848-49-s szabadságharcban; Zrínyi, Bp., 2020
Források[szerkesztés]
- Adriana Barbu: Opt milioane lei pentru unitatea din Gai. www.aradon.ro (2015. augusztus 28.) (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok. (hely nélkül): Panoráma. 1990. 19–24. o. ISBN 963 243 388 2
- Lista monumentelor istorice: Județul Arad. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
- Ioan Tuleu: Cetatea Aradului. www.prourbe.ro. Asociaţia „Pro Urbe Arad” (2008. július 22.) (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.) arch
.svg){kind=small}